„Búr felkelés” változatai közötti eltérés

{{Katonai konfliktus infobox

| konfliktus = Búr felkelés v. Maritz-felkelés

 

== Előzmények ==

A [[második búr háború]] végeztével a búr hadseregtől leszerelő katonákat és gerillákat arra eskették fel, hogy a békében szabott feltételeket megtartják, ám egyesek, mint [[Deneys Reitz]] megtagadták mindezt, ezért száműzték az országból. Sok búr szabadsága elvesztése után önkéntes száműzetésbe vonult, idővel többségük mégis visszatért és felesküdött a béke megőrzésére. Azokat a búrokat, akik feladták a harcot és aláírták a békét ''bittereinder''-nek nevezték el, ami annyit tesz ''akik keserűen lezárták,'' s megadták magukat. Ezt az elnevezést később azokra akasztották, akik a Maritz-felkelésben nem vettek részt.

 

 

== A felkelés ==

Amikor a dél-afrikaiak csatlakoztak a németek elleni háborúhoz, [[Christiaan Beyers]] búr nemzetiségű vezérkari főnök lemondott, mivel a háborúban a németek ellen a brit propaganda súlyos szavakkal él, eközben pedig az angolok saját, a búr háborúban elkövetett atrocitásaikról mélyen hallgatnak. Beyers [[Koos de la Rey]]-jel és számos néhai búr tiszttel szervezkedni kezdett, ebbe sikerült bevonni [[Christiaan de Wet]] illetve [[Jan Kemp]] parancsnokokat is. Szeptember 15-én Beyers és de la Rey [[Potchefstroom]]ba mentek, ahol fegyverraktár és 2000 frissen kiképzett búr katona volt. A látogatás célja nem ismert, talán meg akarták nyerni maguknak az embereket, vagy pedig fellázítani őket és a fegyvereket megszerezni.

 

Útközben rendőrségi blokkáddal találták szembe magukat. Valójában a rendőrség egy helyi bandát, a Fostereket akarta letartóztatni és tüzet nyitottak a közeledőkre, amelynek következtében de la Rey meghalt. De la Rey halála miatt a szervezkedés megakadt egy időre, de amint a lázadók megtudták, hogy nem lepleződött le a felkelés terve, folytatták a munkálatokat. De la Rey halála pedig csak olaj volt a tűzre, mivel a búrok azt hitték, szándékos gyilkosság áldozata lett. A fellángoló érzelmeket a hatásosan agitáló búr [[Siener van Rensburg]] is eredményesen szította rendkívül vitás prófétálásával.

 

 

A felkelők Maritz vezetésével elfoglalták [[Keimos]] városát, ahol megalakult a [[de facto]] Dél-Afrikai Köztársaság. De Wet a fontos vasúti csomópontot, [[Heilborn]]t vette be, ahol a helyi búrok csatlakoztak hozzá, így erőit rövidesen 3000 főre tudta növelni. Beyers [[Magaliesberg]]et kerítette hatalmába. A felkelők rövidesen 12 ezer embert tartottak fegyverben. De a válaszcsapás sem váratott sokáig magára: [[Louis Botha]] Dél-Afrika katonai parancsnoka, a második búr háború egyik hőse vezette a felkelés felszámolását. A brit és dél-afrikai csapatok jelentős számbeli fölénnyel rendelkeztek, mintegy 32 ezer embert sorakoztattak fel (melyből 20 ezer búr nemzetiségű sorkatona volt!). A gyarmati haderő végig egységesen harcolt, míg a felkelők elszórt gócokban küzdöttek, így Botha könnyen érvényesíthette számbeli fölényét.

 

 

== A következmények ==

 

== Források ==

* Bunting, Brian (1969), "Chapter 1: The Birth of the Nationalist Party", The Rise of the South African Reich on the ANC website and says "The following books were written by or about ANC members and are provided here in full"

* Orford, J.G. (Correlator) (1971-05-17), Reflections on the possible influence of "Siener" van Rensburg's visions on General J.H. "Koos" de la Rey and some of the results, Military History Journal - Vol 2 No 2

 

{{Búr háborúk}}