„III. Murád oszmán szultán” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bottal végzett egyértelműsítés: Invázió –> Invázió (művelet) |
a ==Lásd még== → ==Kapcsolódó szócikkek==, egyéb apróság AWB |
||
39. sor:
===Trónralépése, a birodalom hanyatlása===
Édesapját követte a trónon.<ref name=pallas>{{Pnl|szócikk=Murad (3.)|url=http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/072/pc007294.html#6}}</ref> Trónralépte után öt öccsét megöletett.<ref name=
Murád már uralkodása kezdetén a [[Velence (Olaszország)|velencei]] születésű [[Száfije szultána]]<ref group=a>Édesapja [[Korfu]] kormányzója volt. Gyerekkorában került török fogságba, majd eladták a szultán háremébe.{{forr}}</ref> befolyása alá került<ref name=obt/>, a későbbiekben pedig a hárem kötötte le teljes figyelmét.<ref name=obt/><ref name=pallas/>
49. sor:
===Harc Perzsia ellen===
Murád általános politikai érdektelensége ellenére is Szokolli Mehmed úgy döntött, hogy hadat indít [[Perzsa Birodalom|Perzsia]] ellen, amely [[I. Tahmászp perzsa sah]] halála óta ([[1576]]) súlyos válságban szenvedett.<ref name=obt/> A döntésben szerepet játszott az a tényező is, hogy a pápai [[kúria]] az [[1570-es évek]] eleje óta újabb oszmánellenes [[liga|ligá]]t tervezett, amelybe Perzsiát és Oroszországot is be akarta vonni.<ref name=obt/>
A háború [[1578]]-ban kezdődött el és [[1590]]-ben fejeződött be.<ref name=obt/> A Portának sikerült teljesen megszüntetnie a [[Kaukázus (régió)|Kaukázus-vidék]] perzsa befolyását<ref name=obt/>, és hogy lehetséges orosz [[Invázió (művelet)|invázióval]] szembenézzen, [[1577]]-ben [[Grúzia|Grúziá]]t is oszmán ''"védelem"'' alá helyezte.<ref name=obt113>Matuz, i.m., 113. oldal</ref> Az oszmánok [[1585]]-ben elfoglalták [[Azerbajdzsán]]t a [[Szafavidák]]tól, akiket egyidejűleg keleti határvidékükön megtámadtak az [[üzbég]]ek is.<ref name=obt113/> Az üzbég kán [[II. Abdullah üzbég kán|II. Abdullah]] szövetségre lépett a Portával, hogy az oszmánok így ellenállhassanak a Kúria kerítési politikájának.<ref name=obt113/> Az [[1590]]-ben [[Isztambul]]ban a Fényes Porta és Perzsia között kötött szerződés [[szankció|szankcio]]nálta ezeket a hódításokat, ezenkívül a [[siíta]] perzsáknak megtiltották, hogy a [[szunna]] elvei ellen uszítsanak.<ref name=obt113/>
Az elnyert kopár tartományok azonban semmi arányban sem álltak a hozott pénz- és véráldozatokkal.<ref name=pallas/> (Szokolli Mehmed már nem élte meg a háború végét: [[1579]] [[október]]ében egy elbocsátott [[Bosnyákok|bosnyák]] tímár-birtokos leszúrta.<ref name=obt113/>)<ref group=a>A háremben élő és attól mind jobban függő szultán új nagyvezírjeivel szemben egyre gyanakvóbbá vált. Uralma idején a nagyvezíri hivatal tízszer cserélt gazdát. A nagyvezír átlagos kormányzati ideje [[1579]]-től kezdve másfél esztendőt sem tett ki. Murád most már csupán írásban érintkezett nagyvezírjeivel: rövidre szabott előterjesztések ''(telhisz)'' segítségével tájékoztatta magát a főbb várható intézkedésekről. A legfontosabb államügyeket általában a háremben döntötték el, eleinte a kegyencnők, később a szultán édesanyja, valamint a néger főeunuch, valamint más udvaroncok bevonásával. A történetírásban nem véletlenül emlegetik gyakran éppen a Muráddal kezdődő időszakot a nőuralom kezdeteként. A hárem hatalmából fakadó, az alapvetően politikai döntésekben megmutatkozó [[diszkontinuitás]] elmélyítette az egész államalakulaton belüli válságot. Ennek ellenére is tévedés lenne az Oszmán Birodalom hanyatlását a tulajdonképpeni [[struktúra|strukturá]]lis problémák helyett kizárólag vagy legalábbis döntő mértékben Murád és utódai gyengeségének tulajdonítani. (Matuz, i.m., 113.o.)</ref>
62. sor:
[[Magyarország]]gal és [[Erdély|Erdéllyel]] csak utolsó éveiben került sor az úgynevezett [[tizenöt éves háború]]ra, melyben magának Murádnak ugyan nem volt része, de annál több az agg [[Szinán pasa|Szinán]] [[nagyvezír]]nek, aki a perzsa háború befejezése után harmadszor emelkedett a nagyvezír állására.<ref name=pallas/>
Ennek előzménye az Ausztriával [[1593]]-ban – [[határvillongás]]ok miatt – ismét kitört a háború volt, bár a fegyverek az [[1584]]-ben meghosszabbított békeszerződés ellenére sem hallgattak el teljesen.<ref name=obt113/> Időközben ugyanis Ausztria és az Oszmán birodalom között egyfajta katonai határsáv alakult ki, amely mentén tartós kisháborúk voltak.<ref name=obt113/>
Az oszmán seregnek [[1594]]-ben sikerült [[Győr]] várát elfoglalnia.<ref name=obt113/> A város, amely hamarosan új ''[[vilajet]]'' székhelyévé vált, [[1598]]-ban ismét a [[Habsburg-ház|Habsburgok]] kezére került.<ref name=obt113/>
Még ugyanebben az évben, [[1594]]-ben a dunai fejedelemségek, [[Erdély]], [[Moldva]] és [[Havasalföld]] kivonták magukat a Porta fennhatósága alól.<ref name=obt113/> Az erre kitört ''[[tizenöt éves háború]]'' végét, az [[1606]]-os békekötést azonban Murád már nem érte meg.<ref name=obt113/>
77. sor:
<references/>
== Kapcsolódó szócikkek ==
*[[Oszmán szultánok listája]]
| |||