„Krími Tatár Kánság” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
a ==Lásd még== → ==Kapcsolódó szócikkek==, egyéb apróság AWB
28. sor:
 
=== A kezdetek ===
A [[Fekete-tenger|pontuszi]] térségben korábban [[kunok]] éltek, akiket a [[13. század]]ban a [[Távol-Kelet]]ről nyugatnak törő [[mongolok]] hódítottak meg. A mongolok egyes csoportjai itt telepedtek le, és a kun-kipcsak törzsekkel keveredve részt vettek a [[krími tatárok]] néppé válásában.<ref> Vásáry István: ''A régi Belső-Ázsia története.'' Budapest, Balassi Kiadó, 2003. 157. o. [http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/regi-belso-azsia/ch05s07.html ''Online hivatkozás'']</ref> Ez a terület a [[Mongol Birodalom]] részét képezte, amely [[Moldva|Moldvát]] és [[Havasalföld]]et is birtokolta, s ahová szintén telepedtek le mongol csoportok, a kunok, [[besenyők]] és [[úzok]] közé. Egy részük beolvadt a románságba, míg a többiekből kialakult a heterogén [[moldvai tatárok|moldvai tatárság]]. A Mongol Birodalom később szétvált további hordákra. A kánság területét az [[Arany Horda]] vette birtokába. A tatárok számos esetben hajtottak végre fosztogató hadjáratokat a lengyel, az ukrán, a litván, a magyar, az orosz, a román, a bolgár és a szerb területek ellen. Egyes tatárok pedig más országokban (Oroszországban, [[Litvánia|Litvániában]]<ref>Davies, Norman: ''God’s Playgrond. A History of Poland. Volume I. The Origins to 1795.'' Oxford University Press, 2005. 148. o. </ref> és Ukrajnában) telepedtek meg, az ottani uralkodóknak ajánlották fel fegyveres szolgálataikat, s gyakran saját honfitársaik ellen is harcoltak. A krími tatárok ekkor már felvették a muszlim vallást.
 
=== Függetlenedés az Arany Hordától ===
39. sor:
A zsákmány- és fogolyszerző háborúkon túl a kánok fő stratégiai célja az volt, hogy elismertessék magukat az Arany Horda jogutódjainak, ami egyaránt magában foglalta az [[Orosz Cárság]] és [[Lengyel–Litván Unió]] részéról megadott évi adó követelését és a Volga-vidéki kánságokra támasztott igényt. Azonban a Kazáni és az Asztraháni Kánság orosz kézre kerülése átrendezte Kelet-Európa erőviszonyait, amin a Moszkva felgyújtásával végződő 1571-es támadás sem tudott fordítani.
 
A [[Magyarország|magyarországimagyarország]]i hadszíntéren a [[16. század]]ban az [[Habsburg-török háború (1540-47)|1540-47-es török háború]] során jelentek meg először a krími tatárok.<ref>Magyarország hadtörténete 175.o</ref> A történetírás és a közgondolkodás részben az ő számlájukra írja a magyarországi és erdélyi háborúk pusztítását és a vele járó népességveszteséget. A tatárok mozgékonyságuk és az ellenséges területre való mély betöréseik miatt váltak ismertté, mint az [[Habsburg-török háború (1663-64)|1663-as hadjárat]] morvaországi portyázásai során vagy az [[utolsó tatárjárás]] esetében.
 
=== A kánság megszűnése ===
Az Oszmán Birodalom terjeszkedésének megtorpanása és védekezésre szorulása krími szövetségesei helyzetét is behatárolta. A krími tatár hadjáratok és portyák hosszú távú sikerét jelentősen megnehezítette a lengyel és orosz határzóna militarizálódása, melynek következtében a [[kozák]]ok évi rendszerességgel támadták a kánságot.<ref>Gebei Sándor: A kozákság mint a lengyel végek határőrsége (1569-1648). In: Magyarország védelme – Európa védelme. ''Studia Agriensa'' 24. (2006) 299. o.</ref> Emellett a tatár kánok telepítési politikája is védtelenné tette a krími területeket: a Fekete-tenger északnyugati partján nomadizáló [[Nogaji Tatár Kánság|nogájoknak]] a Duna-deltától északra való átköltöztetése olyan demográfiai űrt teremtett, mely lehetővé tette a későbbi orosz expanziót.<ref>Ivanics 45-46. o.</ref>
 
A törökök oldalán sikertelenül megvívott háborúk - amellett, hogy jelentősen csökkentették a kánság fegyveres erejét - egyre kevesebb financiális haszonnal jártak, sőt a mindenkori kánokat egyre kevésbé támogatták a tatár nemzetségek. Eközben az orosz haderő addig nem tapasztalt erőfölényre tett szert a korszerű [[Tűzfegyver|tűzfegyverektűzfegyver]]ek használatával és a 17. században megjelenő volgai [[Kalmükföld|kalmük]] lovasok tízezreinek bevetésével.
 
A [[17. század]] utolsó harmadában az orosz terjeszkedés már török területeket vett célba. Az oroszok meg akarták szerezni a [[Fekete-tenger]] feletti ellenőrzést, hogy további utat nyithassanak a [[Földközi-tenger]]re. Ezért az orosz-török összecsapások rendkívül intenzívvé váltak: az orosz haderő már az 1730-as években komolyabb akadály nélkül támadhatta végig a Krímet. [[1774]]-ben [[II. Katalin orosz cárnő|II. (Nagy) Katalin]] rávette a szultánt a [[Kücsük-kajnardzsi béke|kücsük-kajnaradzsi békében]], hogy engedje a kánságot függetlenedni. [[1783]]-ban az oroszok birodalmukhoz csatolták a területet és az ország önállósága megszűnt. Az utolsó kán, [[Sahin Giráj krími kán|Sahin Giráj]] évdíj mellett lemondott a trónjáról.
75. sor:
Britannica Hungarica, Magyar Világ Kiadó, Budapest, 1994. ISBN 963-7815-81-3
 
== LásdKapcsolódó mégszócikkek ==
* [[Krími kánok listája]]