„Második zsidótörvény” változatai közötti eltérés

* 9. § Ügyvédi, mérnöki, orvosi kamarába, sajtókamarába, úgyszintén színművészeti és filmművészeti kamarába zsidót tagul csak olyan arányban lehet felvenni, hogy a zsidó tagok száma az illető kamara összes tagjai, ha pedig a kamara szakosztályokra vagy foglalkozási csoportokra tagozódik, az egyes szakosztályok, illetőleg foglalkozási csoportok tagjai számának hat százalékát ne haladja meg. (…)
* 14. § Ipar gyakorlására zsidónak iparigazolványt, illetőleg iparengedélyt mindaddig nem lehet kiállítani, amíg az illető községben a zsidóknak kiadott iparigazolványok és iparengedélyek együttes száma a községben fennálló összes iparigazolványok és iparengedélyek számának hat százaléka alá nem csökken. A kereskedelem- és közlekedésügyi, illetőleg az iparügyi miniszter közérdekből kivételt tehet.<ref>Az 1939. évi IV. törvény a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról - az ún. második zsidótörvény</ref>
 
=== A törvény néhány más rendelkezésének vázlata ===
* Honosítás, házasságkötés vagy törvényesítés által zsidó magyar állampolgárságot nem szerezhet. Bizonyos esetekben a korábbi honosítást hatálytalanítani kell, illetve az hatálytalanítható.
* A törvény kihirdetésének napját követő négy hónap alatt tartott választáson a zsidók választási jogának érvényesítését feltételekhez kötik (a törvény kihirdetéskor új választást írtak ki)
* Zsidó nem lehet időszaki lap felelős szerkesztője, kiadója, főszerkesztője…
* Zsidó nem lehet színház igazgatója, művészeti titkára, dramaturgja… ugyanígy a filmet előállító, forgalombahozó vagy előadó vállalatok igazgatója, az igazgatási tennivalókat ellátó művészi ügyvezetője…
* Zsidót összes mezőgazdasági ingatlanának átengedésére lehet kötelezni; mező- vagy erdőgazdasági ingatlanának átruházásához hatósági hozzájárulás szükséges.
* Tisztviselői, értelmiségi munkakörben zsidót csak meghatározott arányban szabad alkalmazni…
 
A korlátozások többségét már közvetlenül a törvény hatályba lépése után érvényesítették. Számos újság megszűnt vagy gazdát cserélt, a közhivatalokból, az értelmiségi pályákról, a művészi élet területeiről sok zsidó személyt gyorsan kiszorítottak. Más esetekben a törvény néhány év türelmi időt adott, például a dohányárusítási vagy a gyógyszertári engedélyek megvonása esetében. Megkezdődött a törvény alkalmazása a honvédségben is, ami hamarosan a [[munkaszolgálat]] bevezetéshez vezetett.
 
==Jegyzetek==