„Oszét nyelv” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
16. sor:
{{csonk-szakasz}}
[[Vaszilij Abajev]] oszét nyelvész a következőt írta az oszét nyelvről:
{{cquote|A kaukázusi nyelvekkel való sok évszázados közelség és érintkezés hozzájuk hasonlóvá alakította az oszétot néhány vonásban, különösen a fonetikában és a szókincsben. De megőrizte nyelvtani struktúráját és alapszókincsét: rokonságához az iráni családdal számos egyedi vonása ellenére nem férhet semmi kétely.}}
Az Encyclopedia Britannica 2006<ref name="Britannica 2006">Ossetic language. (2006). In Encyclopædia Britannica. Retrieved August 26, 2006, from Encyclopædia Britannica Premium Service: http://www.britannica.com/eb/article-9057571</ref> szerinrt az oszét az óiráni nyelv sok archaikus vonását megőrizte, mint példáaul a nyolc eset és az igei prefixumok. Az esetek azonban nem egyeznek meg az eredeti indoiráni esetekkel, amelyeket a kiejtési változások erodáltak. A mai esetek, kivéve a [[nominativus]]t mind egy eredeti [[casus generalis]] esetből származnak, amely aztán hét különálló esetre vált szét a használat folyamán.
36. sor:
Két fő [[nyelvjárás]]a van: az [[Iron (nyelvjárás)|iron]] és a [[Digor (nyelvjárás(|digor]]. Ezek közül az iron a sokkal elterjedtebb és ezen alapul az oszét irodalmi nyelv is, amelynek megteremtője [[Koszta Hetagati]] ([[1859]] - [[1906]]), az oszétok nemzeti költője volt.<ref>[http://www.azargoshnasp.net/languages/ossetian/grammersketchossetian.pdf Abaev, V. I. A Grammatical Sketch of Ossetic translated by Stephen P. Hill and edited by Herbert H. Paper, 1964 - Abajev: Az oszét nyelv grammatikai vázlata]</ref>
Az oszét nyelvjárása volt a korábban Magyarországon beszélt [[Jászok|jász]] is.
Az oszét írott szöveg azonnal felismerhető az ''æ'' használatáról - ezt a betűt egyetlen más nyelv cirill betűs írása sem használja.
60. sor:
== Jegyzetek ==
{{
==
{{InterWiki|code=os}}
* [http://www.eva.mpg.de/genetics/pdf/Nasidze.AnHG.2004.pdf].
| |||