„Alkotmány” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 84.1.182.207 (vita) szerkesztéséről 84.3.188.52 szerkesztésére |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
{{dablink|A magyar alkotmányról és annak történetéről lásd a [[Magyarország alaptörvénye]] szócikket!|Disambig gray.svg|19}}
7. sor:
== Története ==
A kartális alkotmány megnevezésének alapját az oktrojált (erőltetett, kényszerítő) alkotmányok képezték, amelyek nem az uralkodó és a nép, vagy népképviselet, mint két egyenrangú félnek az egyezségéből keletkezett, hanem a szorult helyzetbe jutott uralkodó kényszerült az engedményre. Később a hatalmában megerősödött főhatalom ezt visszavonhatta, ezért hívják ezt papiros-alkotmánynak.
Az írott alkotmány (kartális, rendszeres alaptörvényű, papiros-alkotmány) fogalma az újkor elején fejlődött ki az [[Abszolút monarchia|abszolutizmussal]] szemben álló polgári eszmék ideológiai eszköztárának elemeként, az isteni tekintéllyel helyett az egyéni érdeket támogatta. Ebben a korszakban az igény felerősödik a [[népszuverenitás]]sal, a [[Egyenlő elbánás|jogegyenlőséggel]], az [[emberi jogok]]kal érvényesülése a [[Szabadság (politika)|szabadságjogokkal]] és a [[jogállam]]isságal kapcsolatosan. A felsorolt igénynek szükségszerűen megváltoztatták és alkotmányban szabályozták a közhatalom gyakorlásának módját, a [[hatalmi ágak szétválasztása|hatalmi ágak szétválasztását]] és viszonylagos egyensúlyát, a közhatalom és a társadalom együttműködését.
Az első kartális (írott formájú) alkotmány [[1787]]-ben az [[Amerikai Egyesült Államok]]-é, radikális polgári átalakuláson átmenő, illetve meggyökeresedett alkotmánytörténeti előzménnyel nem rendelkezett. Ezt a rövid ideig érvényes [[Lengyelország májusi alkotmánya|lengyel alkotmány]] követte [[1791]]-ben, valamint a francia alkotmányt is [[1791]]-ben fogadták el. Ezt követte [[Belgium]]é, s a német nyelvterületek országaié, majd általánossá vált. A [[18. század|XVIII. századtól]], főleg a [[19. század|XIX.
Az uralkodó által kierőszakolt, vagyis oktrojált alkotmány például [[1814]]-ben a francia, [[1849]]. [[március 4.|március 4-én]] az [[Ausztria|osztrák alkotmány]], valamint a diktatórikus rendszerek ([[kommunizmus]], [[fasizmus]]) alkotmánya.
19. sor:
== Az alkotmány helye a jogszabályok között ==
Az alkotmány a jogforrási rangsor csúcsán elhelyezkedő, a többi [[jogszabály]], jogi norma fölé rendelt alaptörvény, ezért nem lehet egyetlen más részletező és kiegészítő szabály rendelkezése ellentétes azzal. Mint belső jogforrás, a társadalmi csoportok illetve a központi hatalom hatáskörébe tartozik a megalkotása, mint külső jogforrás, törvényi formában jelenik meg, legmagasabb szintű és egyedi megnevezésű törvényként.
Az alaptörvény feladata a főszabályok, alapelvek és alapértékek meghatározása, a többi jogforrást pedig a részletes szabályozás jellemzi. A kartális alkotmány általában nem tartalmazza valamennyi alkotmányjogi rendelkezést. Az alkotmányjogi szabályokat tartalmazó külön törvényeket organikus-, alkotmánytörvényeknek (sarkalatos törvényeknek) nevezzük. Ide sorolható a parlament működésének szabályai, [[állampolgár]]ság, [[választójog]]i rendszer szabályozása, [[Önkormányzat (fogalom)|önkormányzati]] rendszer szabályozása, [[Bíróság (intézmény)|bírósági]] rendszer szabályozása.
Különlegesség, hogy [[Svédország]]ban az alapvető jelentőségű alkotmányjogi szabályokat nem egy, hanem egy adott korszak különböző témájú, több kiemelt rangú törvénye foglalja magában. Ez a törvénygyűjtemény egy kartális alkotmányt alkot.
=== Szokásjog ===
69. sor:
==== Társadalmi célok és érdekek ====
Egy modern alkotmánynak ki kell mondania alkotmányosság azon legfontosabb elveit, a társadalmi célokat, a társadalom egészének a közös érdekét a [[szociálpolitika]] céljait valamint a [[kultúra|kulturális célokat]].
* Az [[állam]] céljainak meghatározásánál két elterjedt álláspont létezik. Az egyik, jellegzetesen a keleti országokban, illetve diktatórikus rendszerekben (különösen: [[kommunizmus]], [[fasizmus]]) élő felfogás szerint az állam feladata a társadalom ''vezetése'', a társadalmi célok meghatározása, melynek az egyes [[állampolgárság|polgárok]] érdekeit alárendeli. Az [[angolszász országok|angolszász]] államfelfogás a polgárok egyéni érdekeit tartja szem előtt, célja ezen érdekek érvényesülését segíteni. A két felfogás az állam tevékenységének határait befolyásolja, de a tevékenység jellege hasonló.
* A kormányzás ([[közigazgatás]]) célja az alkotmányos alapértékek és a [[társadalmi igazságosság]] tehát a közjó szolgálata. A közigazgatási és közhasznú feladatok megvalósításakor a kormányzás egyféle kiegyenlítő szerepet is betölt, amikor az egyes csoportok érdekeit védve az erkölcs és az igazságosság talaján a közjóra törekszik.
* A [[költségvetési szerv]]ek [[Közhasznú társaság|közhasznú]] tevékenysége a társadalom közös szükségleteinek kielégítésére szolgál nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül. Ezek olyan a tevékenységek, amit más nem végezhet, vagy a közösségen kívül más nem akarja működtetni.
* Cél szabályozni alkotmányos szinten az [[államadósság]]ot, vagyis a [[központi költségvetés]], az [[elkülönített állami pénzalap]]ok és a [[társadalombiztosítás]] pénzügyi alapjainak együttes [[adós]]ságát, illetve kiterjesztve az [[államháztartás]]i adósságra, melyben a [[település]]i és térségi ([[járás]], [[Megye (közigazgatási egység)|megye]], régió, [[tartomány]]) adósság is benne foglaltatik. Ezek a szabályok biztosítják az állandóságot a közpénzügyekben, ami magát az állam biztonságát is jelentik.
81. sor:
=== Az államiság ===
Meghatározott területen élő emberek kormányzattal és szuverenitással rendelkező közössége. Viszonylagos önállósággal rendelkező szervezet. Az alkotmány tartalmazza az [[állam]]iságra vonatkozó legfontosabb ismérveit, mint az [[államforma]] a területiség, jelképek, a belső szuverenitás és a külső szuverenitás fokát.
==== Az állam területei és a jelképei ====
89. sor:
==== Külső szuverenitás ====
Függetlenséggel, önálló államhatalom rendelkezik egy meghatározott területen élő népesség felett. A döntéseket külső felügyelet nélkül hozza meg. Meghatározza, hogy az államhatalom külső szuverenitásának a gyakorlását hogyan szabályozzák
* a nemzetközi jogszabályok,
* a nemzetközi szerződések és egyezmények,
* az állam pénzügyi politikája és
* a honvédelemmel.
==== Belső szuverenitás ====
Az alkotmányos alapértékek szellemében szabályozza a hatalmi szerkezetét, feladatait és bevételei, a döntések jogának felosztását, a döntéshozatal résztvevőinek meghatározását, a döntéshozatali eljárásokat, a hatalom felelősségét, ellenőrzését, védelmét és felelősségre vonását, valamint a választási rendszert. Meghatározza a [[társadalmi struktúra|társadalmi rendszert]], mely tartalmazza a [[gazdasági rendszer]]t, a [[jogrendszer]]t és a [[politikai rendszer]]t.
===== Hatalmi szerkezetek és feladatai =====
107. sor:
A kormányforma lehet [[monarchia]], [[köztársaság]] illetve alaki köztársaság. Rendelkezik a [[közigazgatás]] rendszeréről, azok egymáshoz és a lakóssághoz való viszonyáról. Meghatározza a közigazgatás egyes lápcsőit és azok feladatát. A [[közigazgatási szerv]] csak a rá vonatkozó jogszabályokban lefektetett módon, és csakis az [[közigazgatási eljárás]] szabályai szerint folytathat eljárást.
* A törvényhozói hatalom
** a [[parlament]],
** a [[köztársasági elnök]] vagy az uralkodó ([[Köztársaság#Képviseleti hatalomgyakorlás|parlamentáris hatalomgyakorlásnál]]) és
120. sor:
* Az igazságszolgáltatói hatalom,
** az [[alkotmánybíróság]],
** a [[Bíró (igazságszolgáltatás)|bírói szervek]] és
** az [[ügyészség]].
* Közfeladatot ellátó
** [[köztestület]] és
** [[társadalmi szervezet]], mint például
131. sor:
* Ellenőrző feladatokat ellátó szervezetek, intézmények
** az [[Állami Számvevőszék]],
** a [[Magyar Nemzeti Bank|jegybank]],
** a [[Országos Választási Bizottság|választási
** a [[közbeszerzés]]i hivatal,
** a [[gazdasági versenyhivatal]],
148. sor:
===== A döntéshozó kötelessége és felelősségre vonása =====
* [[Képviseleti demokrácia]] esetében szabályozza, az önkormányzatok feloszlatásának feltételét, a képviselők, a választott elöljárók visszahívásának feltételét. Alkotmányos mulasztás vagy egyéb súlyos kötelességmulasztások esetén, például a közigazgatási bíróság, megszüntetheti a képviseleti megbízást és korlátozza a passzív választójogát.
* Köztisztviselők esetében meghatározza a közügyektől való eltiltás feltételeit.
===== A döntéshozók védelmezése és korlátozása =====
165. sor:
=== Az alkotmány védelme ===
A kartális alkotmány a jogrendszerben sajátos helyzetű és megnevezésű törvény, ezért védelme egyedileg megoldható. A védelem lehet tartalmi és eljárás jellegű.
* Tartalmi védelem a kiemelkedően fontosnak ítélt alkotmányos rendelkezések megváltoztathatatlannak nyilvánítása.
* Eljárásbeli módosítás védelme,
** minősített többséghez kötött szabály,
** [[népszavazás]] általi megerősítéshez kötése,
** két alkotmányozó (törvényhozó) szerv általi megerősítéshez kötése,
** két választási ciklus törvényhozói általi megerősítéshez kötése,
** az előbbiek kombinációja, és még más megoldások.
| |||