„Darvas Szilárd” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Kép és hang: link javítás
Nincs szerkesztési összefoglaló
4. sor:
 
==Életrajz==
Nyomdásznak tanult. Már fiatalon jelentek meg versei a ''[[Szép Szó]]ban'', a ''[[Korunk (folyóirat)|Korunk]]ban'' és a ''[[Magyar Csillag]]ban''. [[1942]]-től katona, [[1943]]-ban egy verséért hadbíróság elé állítják, [[1944]]-ben katonaszökevény.
 
[[Kép:Darvas Szilárd A Ludas Matyi pályázat győztesének libát ad át.JPG|250px|balra|bélyegkép|<center>"Könnyebb volt megnyerni, mint hazavinni"<ref>A korabeli filmhíradóban a középen álló, a díjátadó Darvas Szilárd mondta ezt a boldog nyertesnek</ref><br>A Ludas Matyi pályázatának díja 1-1 liba volt<center>]]
 
A háború után kezdett el újságírással foglalkozni. [[1945]]-től publikált a [[Szabadság (folyóirat, 1945–1948)|Szabadság]]ban és 1947-től a [[Ludas Matyi (hetilap)|Ludas Matyiban]] is. Ez utóbbiban munkatárs és felelős szerkesztő (1947-1948) is volt. Írásai megjelentek a [[Világosság (napilap)|Világosság]]ban, az Igaz Szóban később az [[Esti Hírlap]]ban is.
 
A vezetői, főnöki szerep alkatától idegen volt. Az ötvenes évek elejétől szabadúszó. Nagyon gyorsan és nagyon sokat dolgozott, terjedelmes életművének jelentős része másfél évtized produktuma. Vezetett kabarészínházat (Szabad Száj, Lúdas Matyi). Több száz humoreszk mellett írt forgatókönyvet, színdarabot, bábjátékot<ref>Gádor Bélával műfajt teremtettek</ref>, kabaré jelenetet, sanzont, táncdalt és nem utolsó sorban konferanszokat. Ez utóbbi tevékenységével lett az ország egyik legnépszerűbb művésze. Fellépett a [[Vidám Színpad]]on, a [[Kamara Varieté]]ben és a [[Budapest Varieté]]ben is. Állandó szereplője volt a rádiónak. [[Gádor Béla]], [[Kellér Dezső]] és Vajkó<ref>TárszerzőkTársszerzők, Vajda Albert és Kovács Dénes vezetéknevéből képzett művésznév. [[1956]]-ban mindketten nyugatra távoztak</ref> mellett a szombat esti (Jót nevettünk, Tarka barka) és a szilveszteri kabarék konferansziéja volt. Kellér és Gádor fanyar humora mellett, ő harsányságával is kitűnt. Gádor Bélával találták ki, de ő vitte sikerre a slágermagyarázatot. Napjainkban ez, egyik legtöbbet idézett száma.
 
Az induló televízió „bölcsőjénél” még ott lehetett. Közreműködője volt az 1960-as szilveszteri műsornak; 1961-ben ''Mindenki gyanús'' címmel kabaré összeállítást készített. Halála után, 1963-ban tűzték műsorra a ''Történelmi kabarét''. Dalszerzői munkásságára 1972-ben a ''Sanzonról-sanzonra'' című műsorral emlékeztek.
16. sor:
Fiatalon, ötvenegy éves korában halt meg. Igazolva ezzel szállóigévé lett állítását: „'''Feltaláltam a rövid élet titkát.'''”
 
Fiai: [[Darvas László (újságíró)|Darvas László]] újságíró,<ref>Többek között a legendás HIFI Magazin főszerkesztője volt</ref> tipográfus és [[Darvas Ferenc (zeneszerző)|Darvas Ferenc]] zeneszerző, zongoraművész.<ref>Első szerzeményeinek egyikében édesapja versét, ''A pesti villamost'' zenésítette meg. Ezt [[Mezey Mária]] mutatta be egy 1962-ben készült, Darvas Szilárdra emlékező rádióműsorban.</ref> Unokái: [[Darvas Benedek]] és [[Darvas Kristóf]] sokoldalú zenészek. Édesapjukhoz, Darvas Ferenchez hasonlóan számos színházi előadás zeneszerzői, közreműködői. Kristóf tagja a [[Specko Jedno együttes]]nek, Benedek pedig a [[Vasárnapi gyerekek]] formációnak.
 
==Művei==
{{szövegdoboz|keretszín = #A3B0BF|háttérszín = #CEBFF2|
Darvas Szilárd<br>
'''Hír a dzsungelből''' <br>
69. sor:
**[[Állami Áruház]] (Társszerzők: [[Barabás Tibor (író)|Barabás Tibor]], [[Gádor Béla]]; Zeneszerző: Kerekes János - 1951)
**Igaz mese (Zeneszerző: [[Hajdú Júlia]] - 1953)
**Lopni sem szabad (TárszerzőTársszerző: Királyhegyi Pál; zeneszerző: [[Stark Tibor]])<ref>Az első bemutató 1972-ben volt a Szolnoki [[Szigligeti Színház]]ban</ref>
** Leányvásár (átdolgozta)
** Lili bárónő (átdolgozta, író, szövegíró)
** Nebántsvirág (fordító)
**A ház közbeszól (Zenés rádiójáték, TárszerzőkTársszerzők: Királyhegyi Pál és Tamássy Zdenkó)
*'''Bábszatírák'''
**Szigorúan bizalmas (Társszerző: Gádor Béla - 1954)
**Szerelmes Istenek<ref>A darabot a 1959-ben a Leningrádi Nagy Bábszínház is műsorára tűzte</ref> (Társszerző: Gádor Béla - 1955)
**Az ember komédiája (TárszerzőTársszerző: [[Királyhegyi Pál]] - 1957)
**Elhajolni tilos (Társszerzők: [[Simándi József (bábművész)|Simándi József bábművész]], [[Szenes Iván]] - 1959)
 
89. sor:
==Kép és hang==
*Legenda a nő teremtéséről
**[http://www.youtube.com/watch?v=inEtOgUE10Y Előadó: Haumann Péter]
**[http://www.youtube.com/watch?v=VS_PK2xA97U Koltai Róbert]
*[http://www.indavideo.hu/video/Allami_aruhaz_-_Glauziusz_bacsi_-_Feleki_Kamill?action=video_site&video_title=Allami_aruhaz_-_Glauziusz_bacsi_-_Feleki_Kamill%3Ftoken%3D48f322cc85c9250cbf4b2ce99d9a1c4c Glauziusz bácsi dala. Előadó: Feleki Kamill]
100. sor:
 
==Születésének centenáriuma==
Nemcsak életében illették kevés elismeréssel. Születésének századik évfordulójáról elfelejtkezett minden vezető napilap. A [[Magyar Rádió]] két hetes késéssel december 13-án, az ''Esti séta'' című irodalmi műsor keretében emlékezett meg Darvasról, Vlaszits Sarolta beszélgetett fiával, Darvas Ferenccel. A műsor szerkesztője Marton Éva volt.
 
Az [[MTI]]-n nem múlott. Darvas Szilárdról szóló anyagát, azonban csak internetes platformok vették át. A pozitív példák között kell említeni az Akadémia Kiadót, amely egy válogatást jelentetett meg, és a [[Mikroszkóp Színpad]]ot, amely a könyvbemutatójának helyet adott. A [[Magyar Televízió]] több műsorban is emlékezett.
110. sor:
 
"...Korán belehalt könnyedségének látszatába. Nem bírt sokáig béklyókban repülni. Korán elfelejtette az irodalmi élet. Formaérzékenységére, kritikai szellemére, jellemző erejére mustrába néhány sor álljon itt A pesti Villon című hármas paródiából. Egyszerre jellemzi [[Faludy György|Faludy]] Villon-átköltéseit és [[Berda József]]et."
 
 
'''Vidám Nekrológ Szegény'''<br>
131 ⟶ 130 sor:
''a sok burzsuj ijedten összenézett,''<br>
''mind azt hitte, hogy ő következik.''<br>
 
 
'''[[Gálvölgyi János]] írja a centenárium alkalmából megjelent kötet előszavában.'''
140 ⟶ 138 sor:
Felnőtt fejjel, füllel rajongtam érte. A költészetéért – amelyről keveset tudnak –, irodalmi paródiáiért, konferanszaiért. Ő nem előadott, hanem beszélgetett a közönséggel.
 
Egy konferanszié szerepe rövidre szabott. Ő ezt biztosan tudta, mert nem akart hosszan szerepelni az életnek nevezett kabaré színpadán.
|}}
 
149 ⟶ 147 sor:
 
==Hivatkozások==
*[[Humorlexikon]] Szerkesztő: [[Kaposy Miklós]] (Tarsoly Kiadó - 2001; ISBN 963-86162-3-7 )
*[http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=13341 Magyar Narancs 2006. 07. 06 - Aki elhagyta a nehéz múzsát]
*[http://nol.hu/archivum/archiv-418288 NOL 2006. szeptember 22. Nagyapától unokáig]