„Theodóra bizánci császárné” változatai közötti eltérés

{{korr}}''Nem összetévesztendő a következővel: [[Theodóra bizánci császárnő]] (984–1056).''

'''Theodóra''' bizánci császárné,''' ({{görögül|Θεοδώρα}}) (500 körül – [[548]]. június 28.) [[I. Justinianus bizánci császár]] felesége. Ő volt a [[Bizánci Birodalom]] történetének legbefolyásosabb császárnéja.

Theodóra születésének helyéről nincsenek feljegyzéseink. Theodórafeljegyzések, korai életéről pedig csak [[Prokopiosz (történetíró)|Caesariai Prokopiosz]] ír részletesen. Prokopiosz szerint Theodóra 497 és 500 között, [[Ciprus (sziget)|Cipruson]] született, de már nagyon kicsi korától Bizáncban élt. Apja, Akakiosz, a medvék őre volt a [[Konstantinápolyi Hippodrom|hippodromban]], anyjáról viszont egysemmi biztosbizonyos adat semnem maradt fenn. Prokopiosz szerint Theodórának egy húga és egy nővére (Komitó) volt. Prokopiosz leírja továbbá, hogy Theodóra apja korán meghalt, majd pedig hogyés nővére, Komitó színésznőként maga mellett tartotta húgát. Nagy valószínűséggel nem igaz az a széles körben elterjedt történet, hogy Theodóra egy színházban, egy libával előadta volna a [[Léda (mitológia)|Léda és a hattyú]] történetét (bár ProkópioszProkopiosz azt írja, hogy élőképekben szerepelt, de elbeszéléseit nem lehet teljesen bizonyosnak tekinteni).

Justinianus, a jövendőbeli császár már harmincadik événél járhatott, amikor megismerte Theodórát: nagyon megszerette Theodórát és elhalmozta ajándékokkal (Prokopiosz szerint Theodóra rendkívül kapzsi volt). Justinianus rávette nagybátyját, a császárt, hogy nevezze ki Theodórát patríciusnőnek, és megkérte, hogy engedélyezze, hogy házasságot köthessenek. [[I. Justinus bizánci császár|Justinus császár]] hajlott volna az utóbbi kérés teljesítésére, mert ő is nagyon kedvelte Theodórát, de felesége, [[Euphemia bizánci császárné|Euphemia Lupicina]] (aki egyébként barbár rabszolgalányként született) mereven ellenezte a házasságot., Arraarra a törvényre hivatkozva, hogy szenátorok és magas rangú emberek nem vehettek feleségül színésznőket, kurtizánokat[[kurtizán]]okat és hetérákat. Megoldásképpen ezt a törvényt később Justinus és Justinianus eltörölték.

523-ban meghalt Euphemia császárné, így a házasságot (amit valószínűleg már 514-ben megkötöttek) Justinianus és Theodóra között a [[pátriárka]] hivatalosan is elismerte a pátriárka. Prokopiosz szerint Justinianusnak és Theodórának egy fia és egy lánya született. A fiút Jóannésznek hívták, a lányuk az édesanyja nevét, a Theodórát kapta.

527-ben meghalt Justinus császár és utódja Justinianus lett. Ezzel együtt Theodóra a bizánci birodalom császárnéjává emelkedett. Theodórának nagyon erős befolyása volt a férjére, ezt mutatjákmutatja például, hogy Justinianus uralkodása alatt sok olyan törvényt hoztak, ami kedvezett a nőknek. Justinianus később társcsászárnővé emelte Theodórát.

Több forrás is alátámasztja, hogy Theodóra fényes udvart tartott, és szeretett házasságokat szervezni. Prokopiosz azt írja, hogy volt egy udvarhölgye, bizonyos Antonina, aki Theodóra legbizalmasabb és legközelibb barátnője lett, és Theodóra közbenjárására a hadvezér [[Flavius Belisarius|Belizárhoz]] ment feleségül. Prokopiosz szerint Theodóra mindenben támogatta Antoninát, olyannyira, hogy amikor 542-ben Antonina férje, Belizár és néhány másik hadvezér belekeveredtek egy JutinianusJustinianus elleneselleni összeesküvésbe, Theodóra (akinek férje ekkor súlyos beteg volt) minden gyanúba kevert hadvezért kivégeztetett, kivéve Belizárt.

Theodóra 548-ben halt meg hosszú betegeskedés után, rákban. Justinianus, aki élete végéig imádta, nagyon mélyen meggyászolta. Justinianus Theodóra tiszteletére városokat, tartományokat és épületeket nevezett el.

Prokopiosz két híres műve, az ''Épületekről'' és a ''Titkos Történettörténet'', részletesen írja le ugyan Theodóra életét, azonban mégsem szabad minden állítását tényként kezelni. Prokopiosz, bár az ''Épületekről''-ben Justinianust és Theodórát jóságos és kegyes uralkodóknak írja le, addig a ''Titkos Történettörténet''-ben azt állítja, hogy Justinianus egy démon, Theodóra pedig boszorkány oltvolt. Prokopiosz írnok volt Justinianus udvarában, titokban viszont a császár ellenségeivel értett egyet. Gyűlölte Justinianust és Theodórát, mivel ők egy centralizált monarchiát akartak felépíteni. és olyanokatOlyanokat is írt műveibeműveiben, hogy amikor Justinianus a trónusán ült, egyszerre csak eltűnt a feje, majd újra megjelent, vagy hogy Theodórának egy titkos laboratóriuma volt a föld alatt, ahol szerelemi bájitalokat és mérgeket kevert.

* Caesariai ProkópioszProkopiosz: Épületekről

* Caesariai ProkópioszProkopiosz: Historica Arkana, más néven Titkos Történettörténet