„Miniszterelnök” változatai közötti eltérés

A '''miniszterelnök''' a [[végrehajtó hatalom|végrehajtó hatalmat]] irányító [[állam]]i szerv, a [[kormány]] vezetője.

A miniszterelnöki funkció az érett feudális [[abszolút monarchia|abszolutizmus]] ([[18. század]]) idején alakult ki, azzal párhuzamosan, ahogy a hivatalnokrendszer egyre differenciáltabbá vált. Az abszolutikus [[uralkodó]]k a hivatalnokrendszer vezetésére minisztereket neveztek ki; a [[miniszter]] szó eredetileg szolgát jelent, ebben az értelemben a miniszter a "király első szolgája", így a kormányzat vezetője volt, természetszerűleg jelentős politikai hatalommal. Angliában a 16-17. században gyakran – de nem minden esetben – egyben a királyi tanács elnöke is, amelynek azonban akkor még nem miniszterek, hanem tanácsosok voltak a tagjai.

Ahogy az államigazgatás szervezete egyre bonyolultabbá vált, több miniszter kinevezése lett szükségessé. Közülük vált ki az "első miniszter", aki mivel a miniszterek testületként kezdtek működni, e testület elnökévé – miniszterelnökké – vált (Angliában a miniszterelnök megnevezése máig ''prime minister'', szó szerint első miniszter). Kezdetben a kinevezés feltétele volt a nemesi származás, a 18. században azonban már polgári származásúak számára is elérhetővé vált a poszt (persze ekkor azonnal nemességet kaptak.) Az első angol miniszterelnök nem hivatalosan Sir [[Robert Walpole]] volt ([[1676]]-[[1745]]), aki [[1721]] és [[1745]] között töltötte be ezt a tisztet.

A miniszterelnök lemondhat pozíciójáról; egyes országokban ez egyben a kormány lemondását is jelenti, másutt nem. Normális esetben a miniszerelnökminiszterelnök mandátuma az újabb általános választásokig, illetve az azt követően kinevezett/megválasztott új miniszterelnök hivatalba lépéséig tart. Meghatározott feltételek mellett (általában több képviselő együttes kezdeményezésére) a parlament bizalmatlansági indítványt nyújthat be a miniszerelnökminiszterelnök, illetve a kormány ellen, a miniszterelnök kérhet bizalmi szavazást, vagy egy törvény elfogadását bizalmi kérdésnek nyilváníthat.

Különleges intézmény a konstruktív bizalmatlansági indítvány, ami azt jelenti, hogy bizalmatlansági indítvány csak az új miniszterelnökjelöltminiszterelnök-jelölt megnevezésével együtt nyújtható be, aki az indítvány megszavazásával egyben megválasztott új miniszterelnöknek tekintendő. Ezt elsőként a Német Szövetségi Köztársaságban vezették be, a Weimari Köztársaság rossz tapasztalatai alapján, elkerülendő, hogy a több pártból álló parlament úgy buktassa meg a kormányt, hogy azután nem képes új miniszerelnökötminiszterelnököt (ott kancellárt) választani. Ezt a megoldást 1990-ben a magyar alkotmányos rendszer is átvette.

Az első felelős magyar minisztérium /=kormány/ névsora:

Miniszterelnök: gr. Batthyány Lajos;

Pénzügyminiszter: Kossuth Lajos;

Belügyminiszter: Szemere Bertalan;

Földművelési- és iparügyi miniszter: Klauzál Gábor;

Közmunkaügyi miniszter: Széchenyi István;

Hadügyminiszter: Mészáros Lázár;

=== A miniszterelnöki megbizatásmegbízatás megszűnése ===

A miniszterelnöki megbízatás a kormány megbizatásánakmegbízatásának megszűnésével együtt megszűnik és fordítva.

A kormány megbízatása megszűnik, ha