„Törés (geológia)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
8. sor:
* a felület mentén (azaz a keletkező kőzettömbök elcsúsznak egymás mellett). Ilyenkor a törés neve ''nyírási sík''.
A valós elmozdulások a természetben ritkán figyelhetők meg. Meghatározásukhoz a felület mindkét oldalán levő, az elmozdulás előtt egységes viszonyítási pontot kell találni (pld. elmetszett [[Patak (vízfolyás)|patakok]], [[őslény]]ek, [[telér]]ek stb.). Az elmozdulások a folyamatot kísérő jelenségek tanulmányozása során azonosíthatók be: mivel az elmozdulások általában egyenetlen felületeken mennek végbe, a vető felületén az elmozdulás irányával párhuzamos karcok, csatornák jönnek létre. Ha az elmozdulás iránya szöget zár be a törési felület síkjával, akkor a keletkező üregekben [[Ásvány (anyag)|ásványok]], [[breccsa|breccsák]] képződnek. Az elmozdulás valós irányának megállapításakor figyelem előtt tartandó, hogy a jelenséget kiváltó [[feszültségtér]] megváltozhat vagy akár felújulhat. Ilyen esetekben keletkeznek az úgynevezett ''könyök alakú karcok'', amikor egy oldalirányú elmozdulás hirtelen az egyik kőzettömb lezökkenésével vagy elfordulásával ér véget.
== A törések formái ==
17. sor:
* ''kompresszív litoklázis'' - amikor a litoklázis [[nyíróerő]]k hatására képződik.
A kőzetréseket kitölthetik ''[[kvarc]]- és [[kalcit]] erek'', ''[[limonit]]-bevonatok'', vagy akár ''[[üledékes kőzet]]ek is'' (ha őslénymaradványok is belekerülnek ''csontbreccsa'' a neve).
A kőzetrésekben migráló víz kitágíthatja azokat, így keletkeznek például a ''karsztos hasadékok''. A kőzetrésekbe gyakran [[magma]] nyomul be, mely ott kristályosodik ki, ilyenkor ''andezit-telérek'' vagy ''dyke-ok'' képződnek.
23. sor:
A kőzetrések mérete változó a mikroszkópikus nagyságrendtől a több kilométer hosszúságig. Általában néhány száz méter hosszúságúak.
A litoklázisok térbeli helyzete a dőlés adataival illetve a csapás irányával írható le. Térbeli helyzetükben bizonyos szabályos rend ismerhető fel és rendszerint ''litoklázisrendszer'' formájában jelentkeznek a kőzettestekben. Az egymással párhuzamos kőzetrések egy'' litoklázis-rajhoz'' tartoznak. Az egymásra merőleges, egyidőben keletkezett kőzetrések neve ''konjugált litoklázis''.
A litoklázisok dőlésszöge és iránya függ a kőzetanyagtól: minél merevebb, ridegebb a [[kőzet]], annál meredekebb helyzetű a litoklázis síkja.
30. sor:
[[Fájl:Fault types.png|bélyegkép|350px|A vető típusai]]
[[Fájl:Breccsa KMB.JPG|bélyegkép|balra|350px|Tektonikus [[breccsa]]: [[hallstatti mészkő]]törmelék karbonátos cementben]]
A '''vetők''' olyan törések, amelyek során az érintkező [[kőzet]]testek egy nyírási sík mentén elmozdulnak. Ez az elmozdulás lehet néhány centiméter hosszúságú, de elérheti a több száz kilométer hosszúságot is. A vetők képződési folyamata a ''vetődés''. A nagy kiterjedésű vetők rendszerint kisebb mozgások additív halmozódása során keletkeznek, de [[földrengés]]ek során rövid idő alatt jelentős hosszúságú vetők is létrejöhetnek.
A vető alkotóelemei:
51. sor:
== Váltó szerkezetek ==
[[Fájl:Appalachian fault.jpg|bélyegkép|350px|Normál vető az [[Appalache-hegység]]ben]]A törések egyetlen fajtája sem végtelen hosszú. Az alakváltozások egyes törések megszűnésekor másokra ugornak át, azaz az alakváltozás folytonosan változó elvetésű töréseken oszlik meg. Az alakváltozás egyik szerkezetről a másikra kerülése az úgynevezett''' váltó szerkezetek''' segítségével történik.
Három típusa ismert:
63. sor:
* Csontos László: ''Szerkezeti földtan'' (ELTE Eötvös Kiadó, 1998)
==
{{commonskat|Faults|Törés}}
* [http://www.iris.edu/gifs/animations/faults.htm Vető animációk]
{{DEFAULTSORT:To~res}}
[[Kategória:Lemeztektonika]]
[[Kategória:Geomorfológia]]
| |||