A Whig párt két alkalommal állíthatott elnököt az ország élére, 1841-ben [[William Henry Harrison]], 1849-ben pedig [[Zachary Taylor]] személyében. Mindketten meghaltak még ciklusuk befejezése előtt, így alelnökük, Harrison után [[John Tyler]], Taylor után pedig [[Millard Fillmore]] vette át a kormányzást.
A párt széthullását a [[rabszolgaság|rabszolgasággal]]gal kapcsolatos nézeteltérések okozták. A rabszolgaság-ellenes tábor sikeresen meggátolta az akkori elnök, [[Millard Fillmore]] ismételt jelölését az 1852-es választásokra. Helyette az esélytelennek tartott [[Winfield Scott]] tábornokot jelölte a párt, akit ellenfelei legyőzték a választáson. A vereség után a whigek vezetése meghasonlott. A végső csapást az 1854-es [[Kansas-Nebraska Act|Kansas-Nebraska-törvény]] kongresszusi vitája jelentette, amelyben a párt két szárnya között az egyetértés teljes mértékben megbomlott. A pártból tömegesen léptek ki és alakítottak új formációkat. Lincoln szüneteltette párttagságát, majd átlépett a frissen megalakult Republikánus Pártba. Szavazóbázisuk átpártolt a [[Republikánus Párt (USA)|Republikánus]], a Know Nothing, a Free Soiler és a [[Demokrata Párt (USA)|Demokrata]] párthoz, valamint kisebb koalíciós pártokhoz. A Whig párt eltűnt a politikai életből.
== FordításJegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
{{fordítás|en|Whig Party (United States)|4=angol}}
