|
A '''xenofóbia''' (vagy ''xenophobia'') görög eredetű szó, a ξένος (xenos), aminek jelentése „idegen” és a φόβος (phobos), félelem„félelem” szószavak összetétele., Jelentésejelentése idegengyűlöletetidegengyűlölet. Enyhébb formájában az idegenekkel szembeni negatív érzelmet jelenti. Megnyilvánulása elkerülés, bizalmatlanság, esetleg nyílt agresszió. A xenofóbia nem csak egy etnikum ellen szól, igazbár az „idegen” meghatározása korban és társadalomban eltérő és nem mindig következetes.
A xenofóbia alapja, hogy kialakuljon a közösség erős identitás „mi” -tudata, akikhez viszonyíthatóamellyel szembe helyezhető - '''oppozíciós''' - meghatározás a „mások, mint mi”. PerszeTermészetesen aaz etnikum tudatossága nem feltétlenfeltétlenül vezet idegengyűlölethez. Fontos megjegyezni, hogy ezen erős xenofóbiához vezető identitás tudatokidentitástudatok nem voltak történelmi léptékben tartósak, illetve ezen tudatok alapja nem biológiai, hanem társadalmi gyökerekkel rendelkezik.
== Példák ==
A xenofóbia, mint szociális jelenség nyilvánvalóan az írásbeliség előtti időszakra nyúlik vissza, de jelenlétéről nyomok írásbeli feljegyzésfeljegyzések az ókortól állállnak rendelkezésre.
* A '''görög társadalomban''' az oppozíciós tudat kialakulása a perzsa (i. e. 5 század) és a föníciai háborúk idejére tehető. Azonban itt már finomodikEkkor a megfogalmazás,„xenos” mertmegnevezés amígmásik apoliszból „xenos” megnevezés azszármazó görögöt is jelenthetettjelölhetett, aki másik másik poliszból jött, addiga „nem görög” emberreemberekre inkább a görögül nem beszélő „barbár” megnevezést használták (a barbár szó eredete vitás). Itt finomodik is az idegen meghatározása, ahogyAhogy a hellén közösség tudata a háborúk során és kulturális hatásokra (közös vallás, nyelv) megerősödik.megerősödött, úgy finomodott az Perszeidegen ellenpéldák,meghatározása. Ellenpéldák már ekkor is akadnak, a [[szofista]] [[Antiphón]] az i. e. 5. század végén így írt: ''„Természettől fogva egyenlőek vagyunk, barbárok és görögök egyaránt… hiszen valamennyien a szájunkon és az orrunkon keresztül veszünk levegőt, és a kezünkkel fogjuk meg az ennivalót mindnyájan”''
* '''Kína''' esetében a 19. században alakult ki erős idegen gyűlöletidegengyűlölet, amikor is a sorozatos kudarc és, megaláztatás és a külföldi kizsákmányolás miatt feltámadfeltámadt nacionalista érzelmek a [[Boxerlázadás|boxerlázadásban]] csúcsosodtak ki. Igaz ittItt a xenofób érzelmek a mandzsu [[Csing-dinasztia]] ellen is irányultirányultak.
* '''Japán''' kezdetben mintaképnek tekintette a kínai kultúrát és társadalmat, de a 17–19. században a Tokugava [[Sógun|sógunoknak]] köszönhetően az ország elszigetelődikelszigetelődött a külvilágtól. KevésJapánok - kevés kivétellel, japánok- nem utazhattak külföldre, és külföldiek nem utazhattak Japánba. Habár az 1868-as változások után a „Meidzsit” kormányzás megnyitottaképletesen japánés kapuitténylegesen képletesis ésmegnyitotta ténylegesjapán szempontbólkapuit a külföld előtt, de a japán társadalom maima is meglehetősen homogén, 99%-uk japán etnikum alkotja. Japánban retorikai szinten ma is jelen van az idegenekkel szembehelyezkedés, de tettlegességig ritkán fajul. A japán nyelv egyik tipikus xenofób meghatározása a „gaidzsin” (外人), ami „nem japán”japán”t vagy idegent jelent, és előfordulnak olyan (nem állami) intézmények, ahol angol tábla jelzi (noNo Gaijin Allowed - japaneseJapanese only!), hogy a „nem japánok” számára nem ajánlott a belépés.
* '''Magyarország''' leghíresebb xenofób társadalom kutatásatársadalomkutatása a Tárki közvélemény-kutató cég által végzet 2006-osban végzett közvélemény -kutatás a [[Pirézek|pirézekről]]. A kutatás a nem létező piréz etnikum megalkotásával lehetővé tette, hogy felmérjék a hazai lakosság (ok nélküli) idegen gyűlöletétidegengyűlöletét. Mivel a pirézek nem léteznek, így senki számára nem volt racionális oka az elítélésükre, mégis 59% százalékuk ellenezte a betelepülésüket. Igaz, ez aaz számarány nem felelmutatja mega teljes mértékben aztényleges idegenidegengyűlölet gyűlöletnekmértékét, mert a kérdésre azok is elutasítóan válaszolhattak, akik etnikailag toleránsak, de például féltik a hazai munkahelyeket. Azonban nagy eltérés sesem lehet a mértékben, mert a helyi gazdaságot féltők arányát jól mutatja, hogy kikhányan mondtak nemet a határon túli magyarokra is és, ezen szavazatok számaaránya 4% volt.
== Lásd még ==
|
