„Szlovén Néppárt” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Hkbot (vitalap | szerkesztései)
a Bottal végzett egyértelműsítés: Krajna –> Krajna (Szlovénia)
Doncsecz (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
8. sor:
 
{{egyért2|magyarországi nemzetiségi frakcióról|Szlovén Néppárt (Szlovénia)}}
A '''Szlovén Néppárt''' néhol '''Vend Néppárt''' ([[vend nyelv|vendül]] ''Slovenska lüdska stranka'') regionális [[szlovének|szlovén]] nemzetiségi párt [[Magyarország]]on, amelyet [[Ivanóczy Ferenc]] hozott létre [[1895]]-ben. A párt célkitűzései között volt, hogy a [[magyarországi szlovének]] számára [[autonómia|autonómiát]] biztosítson az [[Osztrák–Magyar Monarchia|Osztrák–Magyar Monarchián]] belül, vagy pedig a teljes függetlenséget megszerezze.
 
== A párt története ==
14. sor:
 
[[1895]]-ben Ivanóczy két vendre lefordított brosúrában a ''Sztranka lüdsztvá''-ban (Néppárt) és a ''Kascsé (!) lüsztva sztrán''-ban (Mit kíván a Néppárt) deklarálta a frakció elveit.<br>
A pártot [[Anton Korošec]] is támogatta, aki elképzelhetőnek tartotta, hogy a magyarországi szlovének külön államot alkothatnak a krajnaiak és stájerek mellett.
 
Ivanóczy Borovnyák [[1909]]-ben bekövetkezett halálát követően már teljesen egyedül írányítottairányította a Szlovén Néppártot. Az ő halála után ([[1913]]) [[Klekl József (politikus)|Klekl József]] vette át a párt vezetését és [[1914]]-ben ''[[Novine]]'' egy részben radikális újságot indított, amely a párt elveinek egyik fő terjesztője lett (hivatalosan nem volt a párt lapja).<br>
A nemzetiségi követelések és az elszakadási szándékok a Monarchia összeomlásával erősödtek. Klekl határozotabbanhatározottabban lépett fel a szélesebb autonómia érdekében, amelybe az új miniszterelnök [[Károlyi Mihály]] és a nemzetiségek megértően kezelő [[Jászi Oszkár]] készséggel belement. Bár Klekl elsődlegesen az újonnan létrejött [[Szerb–Horvát–Szlovén Állam|Szerb–Horvát–Szlovén Királyságban]] látta a nemzetiség jövőjét (először úgy, hogy külön tagköztársaságot alakít ki a Mura mellett), de a lakosság egyelőre idegenkedett az egyesüléstől, mert nem volt ismerete az új állam berendezkedéséről.
 
A [[magyarok|magyar]] fél először egy kulturálisan egységes [[Mura megye]] létrehozását terjesztette elő, ahol teljesen ki van zárva a magyarosítás lehetősége és az iskolai oktatás döntően vendül szólna. Ezzel viszont Klekl nem elégedett meg. A párt többi tagjával, [[Szakovics József]]fel, [[Csárics József]]fel, [[Kühár István]]nal és [[Bassa Iván]]nal egy külön programot dolgozott ki, amely egy entitást hozott volna létre [[Szlovenszka krajina]] néven. A szlovén oldalról viszont azt szerették volna, ha a program tervbe venné a teljes függetlenséget és Szlovenszka krajina csatlakozna a [[délszlávok|délszláv]] államhoz, viszont úgy, hogy ott is autonómiát kapna és a hivatalos nyelv a vend maradna. A [[Belatinc]]on tartott gyűlésen ennekkimondták lehetőségeaz felvetődöttelszakadást és az egyesülést a délszláv állammal, de Kleklközben magyar segítséget akartak kérni az ott megszerzendő autonómiához. A következő hónapok eseményei miatt azonban valamilyenmagyar oknáltámogatásra fogvaegyáltalán nem tetteszámíthatott mega Szlovén Néppárt, a délszláv államban pedig lehetőségefolyamatosan advaelodázódtak voltaz autonómia lehetőségei. Később Klekl, haa nemvégén teljesmár a önállóságotminimális, denyelvi bizonyosautonómiát fokúis autonómiátelfogadta akartvolna. szerezniSzakovics oktatási tanácsadó volt a vidéknekháború utáni Muravidéken és ő a vend nyelv további oktatását javasolta a Szlovéniánszlovén belülhelyett.
 
[[1920]]-ban a [[trianoni békeszerződés]] elvette a [[Vendvidék]] nagy részét Magyarországtól és a [[Szlovénia|Szlovén tagköztársasághoz]] csatolta. A párt ezután is működött tovább a Korošec-féle frakció részeként és Klekl a [[jugoszlávia]]i politikai életben hallatta tovább a szavát.