„II. Apafi Mihály” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
|||
42. sor:
[[II. Szulejmán oszmán szultán|III. Szulejmán szultán]] [[Thököly Imre|Thököly Imrének]] adott athnamét idősebb Apafi halála után, azonban ezt a kinevezést már nem tudta hathatósan alátámasztani katonai erővel, hiszen Erdélyben ''de facto'' Lipót volt az úr. Az erdélyi rendek [[I. Lipót magyar király|I. Lipóttól]] kérték ifjabb Apafi fejedelemségének elismerését, hiszen az öröklési jogot már négy évvel korábban elismerte. Thököly török és tatár segédlettel [[augusztus 21.|augusztus 21]]-én [[Zernest|Zernyestnél]] megverte az erdélyi hadakat. Szeptember 25-én a keresztényszigeti gyűlésen egyhangúan fejedelemmé választották, de [[Lajos Vilmos badeni őrgróf|Lajos badeni őrgróf]] októberre kiszorította Erdélyből. Így mire [[Bethlen Miklós (kancellár)|Bethlen Miklós]] a Diploma Leopoldinummal Erdélybe ért, a krízisnek már vége is volt. II. Apafi Mihály kiáltványban tette közzé, hogy gyámjaiként [[I. Frigyes porosz király|III. Frigyes]] brandenburgi választófejedelmet és [[III. Vilmos angol király|Orániai Vilmost]] ismeri el. Mindkét uralkodó protestáns lévén reménykedhetett abban, hogy az unitárius fejedelmet támogatják majd a Német-római Birodalom ellenében.
[[I. Lipót magyar király|I. Lipót]] a Thököly-intermezzóra tekintettel adta ki a [[Diploma Leopoldinum]]ot, hiszen Nándorfehérvár alól kellett visszafordítani a császári sereget Thököly miatt. A Bethlen által fogalmazott okirat jóval kedvezőbb volt a Bécsben ekkortájt tervezett rendeleteknél, amelyek Erdélyt teljesen beolvasztották volna a Habsburg birodalomba tartományként. Az Erdély közjogi helyzetét szabályozó okirat értelmében Erdély a Habsburg Birodalom része lett és évi 50 000 forint adó fizetésére kötelezték. A ''Diploma'' továbbá előírta, hogy II. Apafi nagykorúságáig a három nemzet tagjaiból kormányzót kell választani. Bécsben [[Erdélyi Udvari Kancellária|Erdélyi Udvari Kancelláriát]] állítottak fel. [[1691]]-ben a fogarasi gyűlés [[Bánffy György (1661–1708)|Bánffy Györgyöt]] nevezte ki kormányzónak, akit [[Bethlen Miklós (kancellár)|Bethlen Miklós]] kancellár, [[Apor István]] kincstárnok és [[Bethlen Gergely (főkapitány)|Bethlen Gergely]] főgenerális segített a kancellária ügyeinek irányításában. Ez a rendszer a ''gubernium'' (kormányzóság), amelyben ott van a fejedelem, de nem
=== Gubernium ===
| |||