„Prandtl–Glauert-szingularitás” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Einstein2 átnevezte a(z) Prandtl–Glauert szingularitás lapot a következő névre: Prandtl–Glauert-szingularitás: helyesírás
aNincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
[[Fájl:FA-18 Hornet breaking sound barrier (7 July 1999).jpg|250px|bélyegkép|jobbra|Egy F/A-18 Hornet harci repülőgép átlépi a [[hangsebesség]]et]]
 
A '''Prandtl–Glauert -szingularitás''' egy természeti jelenség, mely akkor fordul elő, ha egy repülő objektum eléri a [[hangsebesség]]et, és a hangforrással megegyező [[sebesség]]gel haladó hangrezgések összezsúfolódnak. A [[levegő]]ben található pára két, nagy[[nyomás]]ú levegőréteg közé préselődik és kicsapódik, ha a benne haladó objektum átlépte a hangsebességet. Az ennek következtében hallható [[hangrobbanás]] egy [[energia]]torlódás, melyet egy párakúp kísér, és a [[halmazállapot|kondenzáció]] következtében egy vékony, fehér [[felhő]] alakul ki.<ref>[http://www.fluids.eng.vt.edu/msc/gallery/conden/pg_sing.htm The Prandtl-Glauert singularity and condensation]</ref>
 
== Elméleti háttér ==
A tárgyalt szingularitás a [[Prandtl–Glauert -transzformáció]] azon jóslata, miszerint egy [[hangsebesség]]et megközelítő objektum környezetében [[végtelen]] [[nyomás]]értékek jelentkeznek. A transzformáció csak hangsebességnél kisebb sebességgel haladó testekre alkalmazható, jellemzően 0,7 [[Mach-szám|M]] alatt, így a jelzett szingularitás hangsebességnél nem jelentkezik. Ez a fogalom kapcsolódik ahhoz a korai 20. századi hithez, miszerint a hangsebesség nem átléphető.
 
:<math>c_{p} = \frac {c_{p0}} {\sqrt {|1-{M_{\infty}}^2|}}</math>
12. sor:
* ''M<sub>∞</sub>'' zavartalan áramlási [[Mach-szám]].
 
Így a PrandtlPrandtl–Glauert-Glauert szingularitás értelmében
 
:<math>\lim_{M_{\infty} \to 1 }c_p = \infty</math>