Főmenü megnyitása

Módosítások

a
WP:FELÉP szerinti fejezet cím, egyéb apróság AWB
A '''gamma-sugárzás''' nagyfrekvenciájú [[elektromágneses hullám]]okból (10<sup>19</sup> [[Hz]], 30-50 [[elektronvolt|keV]] felett, illetve 20-30 pikométer hullámhossz alatt) álló sugárzás, mely a gerjesztett [[atommag]]ok alacsonyabban fekvő állapotba történő átmenetekor, az úgynevezett '''gamma-bomláskor''' is keletkezik. Ez a bomlás sok esetben kíséri az [[alfa-bomlás|alfa-]] és [[béta-bomlás]]t, valamint a [[magreakció]]kat.
 
Jelentkezik egy bizonyos átfedés a [[röntgensugárzás|röntgen-]] és a gamma-sugarak között: a röntgensugarak egészen a 60-80 keV-os tartományig terjedhetnek.
 
A gamma-sugarak (mint minden más [[ionizáló sugárzás]]) előidézhetnek égési sebeket, [[rák (betegség)|rákot]] és genetikai [[mutáció]]kat.
 
A gamma-sugarak elleni védekezés nagy [[atomtömeg]]ű és [[sűrűség]]ű elemekkel a leghatásosabb. Erre a célra általában az [[ólom|ólmot]] használják. De például a reaktorok aktív zónáját több méter vastag nehézbeton fallal veszik körül, ami egy magas kristályvíztartalmú, nehézfémmel, például báriummal (barit) adalékolt beton. Minél nagyobb energiájú a gamma-sugárzás, annál vastagabb réteg szükséges a védekezéshez.
:<math>dI=-I\ \mu \ dx</math>
 
Ezt integrálva kapjuk a sugárzás intenzitására (I) vonatkozó törvényt a közegben megtett távolság (x) függvényében.
 
:<math>I(x) = I_0\ e^{-\mu \ x}</math>
A gamma-sugarakat 1900-ban [[Paul Ulrich Villard]] fedezte fel. Sokáig részecskéknek hitték őket, míg 1910-ben [[William Henry Bragg]] be nem bizonyította, hogy elektromágneses hullámokról van szó. Megmérte a hullámhosszukat kristályon való [[diffrakció]] segítségével.
 
== KülsőTovábbi hivatkozásokinformációk ==
* [http://www.muszakiak.com/munkavedelem/sugarzas.html A sugárzás] - muszakiak.hu - a műszaki portál
* [http://nagysandor.eu/AsimovTeka/Harrison/XRayInteract.html Magyarított Flash animáció a Compton-szórás, a fotoeffektus és a párképződés összevetéséről]. Szerző: David M. Harrison
291 969

szerkesztés