„Kapuvári Gazdasági Vasút” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
15. sor:
[[1949]]-ben elbontották a tőzeggyári út - pomogyi út menti szakaszt [[Nyárasmajor]]ig, a mexikói leágazást, valamint az Endrédújmajor - Rábarét szakaszt.
1949-ben felújították a pályákat, és december 20-án engedélyezték a Kapuvár-Kistölgyfa közötti közforgalom megindítását. A személyszállítást két E-sorozatú kocsival kezdték meg, melyeket teherkocsikból alakítottak át. A vonóeszköz az Orenstein & Koppel motormozdony volt. 1949. [[december 21.]]-én, [[Joszif Visszarionovics Sztálin|Sztálin]] 70. születésnapján ünnepélyesen nyitották meg a vonalat, különjáratokkal az erre az alkalomra elkészült "70-es kitérő"-ig. Ugyanezen évben már a répaszállítás is megindult. Két pályamesteri szakaszt szerveztek, Kapuváron és Fertődön. [[1950]]-ben már a vasúti menetrendben is szerepeltek a G.V. járatai a 350-es mezőben. A már említett szállítások mellé bekapcsolódott a kendergyár személy- és teherszállítása, a Fertõdi és Kistölgyfamajori Állami Gazdaságok személy, állat, műtrágya, építőanyag szállítása, a kapuvári, később a fertődi TÜZÉP anyagforgalma. Az akkor népes majorok diákjai, ügyintéző utasai pedig a személyszállítást éltették.
1950-ben az induló "cellulóz-program" keretében rendbe tették a Mekszikó-Nyárasmajor szakaszt, és megkezdték a nádszállítást Petőházára, majd [[Fertőszentmiklós]]ra. Mekszikónál visszaépítették a nagyvasút-kisvasút kereszteződést, melyet [[1947]]-ben szedtek fel. Közben a feleslegessé váló szakaszokat több helyen felbontották. A személyszállítás bővülése miatt [[1951]]-tõl új [[Bak (vasút)|Bak-kocsi]]kat is vásároltak, részben a megszüntetett alföldi kisvasutaktól.
| |||