„Pécs–Bátaszék-vasútvonal” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Pécs közlekedése kategória hozzáadva (a HotCattel)
a WP:FELÉP szerinti fejezet cím, egyéb apróság AWB
46. sor:
A Pécs-Bátaszék [[Helyiérdekű vasút|HÉV]]-et (eredetileg 292-es számú vonal) [[1911]]-ben adták át. Építése - a környékbeli helyiérdekű vasutakhoz képest - igen sok pénzt emésztett fel; ennek egyrészt a keleti Mecsek nehéz terepviszonyai, másrészt a Pécs sűrűn lakott területein kifizetett magas kisajátítási összeg volt az oka. A drága építés ellenére a vonalon jelentős műtárgy nem épült: a völgyeket a [[vasút]] általában kissugarú, szerpentinszerű ívekkel kerülte ki, nagyjából végig a szintvonalakat követve.
 
A vasútvonal szerepe kezdettől fogva igen sokrétű volt: Pécs közelében a város elővárosi forgalmát, továbbá a mecseki [[szén]][[bánya]]kat szolgálta, a Pécsváradtól keletre eső szakaszon pedig az érintett falvak közötti forgalmat, illetve az ott megtermelt [[mezőgazdaság]]i termékeket (elsősorban [[Fa (anyag)| fát]]) szállították rajta. Korábban jelentős teherforgalmat generált az [[erdősmecske]]i [[gránit]]bánya is: a falu vasútállomására a követ egy [[kisvasút]] szállította, melynek a nyomai máig láthatók. Szintén külön kisvasút vezetett a 64-es vonalhoz a vasasi szénbányák irányából, a [[Hosszúhetény]] keleti felén lévő üzemeket pedig egy normál nyomtávú iparvágánnyal szolgálták ki (ezen egészen [[2005]]-ös elbontásáig zajlott a forgalom). A vasútvonal [[földrajz]]i helyzete lehetővé tette, hogy - HÉV-jellege ellenére - a távolsági forgalomban is jelentős szerepet játsszon. A 64-esen lehetett ugyanis Pécs felől a legrövidebb úton eljutni vasúton az [[Alföld]]re: így nem csoda, hogy a [[Kiskunfélegyháza]] illetve [[Szeged]] felé közlekedő gyorsvonatok egészen a [[1990-es évek|90-es évekig]] erre jártak. A vonalnak a [[1970-es évek|70-es években]] fővonali besorolása volt hálózatban betöltött szerepe miatt. Meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy [[Trianoni békeszerződés|Trianon]] után a távolsági kapcsolatok értékéből némileg levont a határmenti [[Csikéria]] - [[Szabadka]] vasútvonal kiesése: ezután Szeged [[nyugat (égtáj)|nyugat]]i irányból már csak jókora kerülővel vált elérhetővé.
 
==A vonal leépülése==
Bár az [[1960-as évek|hatvanas]] évektől kezdve a pályát folyamatosan korszerűsítették (az építéskori i-vágányzatot fokozatosan c-rendszerűre építették át), annak állapota a 90-es évek közepére kritikussá vált: a Pécsvárad és [[Véménd]] közötti szakasz nagy részén ekkor már csak 20 km/h [[sebesség]]gel lehetett haladni. A pécsi vasút-igazgatóság ezért úgy döntött, hogy 1997. május 31-et követően a vonatok közlekedését Pécsvárad és Palotabozsok között - „ideiglenesen” - pótlóbuszokkal váltja fel. Az utolsó nap még [[MDmot| MD]] [[motorvonat]]ok is közlekedtek, bár az utolsó jármű ami teljes hosszában végigment a vonalon, egy mellékkocsis [[Bzmot]] volt. A buszos pótlás a vonal közepét érintette, [[Pécs]] és [[Pécsvárad]] között, illetve [[Bátaszék]]től [[Palotabozsok]]ig közlekedtek a személyvonatok, a teherforgalom Bátaszék felől [[Véménd]] állomásig megmaradt körülbelül 2001-2002-ig. Az erdős fekvésnek köszönhetően a leállított pályaszakaszt néhány éven belül szinte teljesen visszahódította a természet: [[1998]] őszén néhány vasútbarát [[hajtány|hajtánnyal]] még végig tudta járni a bezárt szakaszt, [[2001]]-es visszatérésükkor azonban már komoly földmunkára és bozótirtásra volt szükség az előrehaladáshoz.
 
A vonal keleti felén 2003-ban szűnt meg a közlekedés. [[2003]] januárjában tengelyrepedésre hivatkozva a MÁV tömegesen leállítota a főként mellékvonalakon közlekedő [[Bzmot]] motorkocsikat. A járművek átvizsgálásának és javításának ideje alatt több vasútvonalon kiszámíthatatlanná vált a közlekedés, vagy le is állt. Az ideiglenes szünet a keleti vonalrész végét jelentette, mivel az országban egyedüli vonalszakaszként itt később sem állt helyre a vasúti közlekedés, a pótlóbuszok útvonala meghosszabbodott Palotabozsoktól Bátaszékig. Érdekes, hogy a vonatokat felváltó autóbusz - a közutak előnytelen vonalvezetése, rossz állapota és a falvak elszórt elhelyezkedése miatt - nem tudott érdemben jobb menetidőt produkálni mint a [[vonat]].
63. sor:
Az utolsó szerelvények útjáról rengeteg videófelvétel és fotó született.
 
== Jegyzetek ==
{{forrásokjegyzetek}}
 
== Források ==
==Külső hivatkozások==
* Indóház vasúti magazin különszáma, 2007. ősz
* A Mecsek-hegység útikalauza - Cartographia, 2006.
 
== További információk ==
* [http://www.sin-ter.hu/topic.php?id=54 Gyalogtúrák, hajtányos utazások a 64-es vonal bezárt szakaszán]
* [http://gmarc.fw.hu/elveszett/64es/64es.html 2005-ös állapotok Erdősmecske és Véménd között]
* [http://vasutallomasok.hu/vonkep.php?num=64 A vonal állomásai]
 
==Források==
{{források}}
 
==Irodalom==
* Indóház vasúti magazin különszáma, 2007. ősz
* A Mecsek-hegység útikalauza - Cartographia, 2006.
 
==Külső hivatkozások==
* [http://www.sin-ter.hu www.sin-ter.hu]