„II. Uahibré” változatai közötti eltérés

A korban az [[Újbabiloni Birodalom]] átmeneti gyengesége miatt az [[ókori Kelet]] államai önálló politikát folytattak. Uahibré hosszú szünet után ismét [[szíria]]i hadjáratokat vezetett, bár sok kutató véleménye szerint csak belekeveredett [[Júdea]] Babilon elleni lázadásába.{{refhely|David|105. o.|Watterson|142. o.}} Mindjárt trónra lépésének évében [[Édom]], [[Moáb (ország)|Moáb]] és Júdea is elszakadt Babilontól, [[Cidkija júdai király|Cidkija]] seregestül csatlakozott hozzá,{{refhely|Shaw–Nicholson|397. o.|azonos=S397}} vagy ő csatlakozott Cidkijához.{{refhely|Kákosy|214. o.}} A helyzetet kihasználva Uahibré a [[fönícia]]i kereskedelmi utak és kikötők megszerzésére tört, és bár segítséget ígért a többi Babilonnal harcoló államnak, valójában talán egyáltalán nem akart Babilonnal konfrontálódni. Uahibré egész szerepe, motivációja homályos. [[I. e. 601]]-től Babilon korlátlan úr volt Dél-Kánaánig. [[I. e. 597]]-től Júdeában Cidkija uralkodott Babilon vazallusaként, aki trónját egy sikertelen Babilon-ellenes lázadást követően foglalta el. [[I. e. 594]]-től [[II. Nabú-kudurri-uszur]]nak más vidékeken, többek közt magában Babilonban kellett lázadásokkal foglalkoznia, ezért Júdea ismét a szakadár mozgalmak élére állt. Elképzelhető, hogy nem Uahibré indított hadjáratot Babilon ellen, hanem Cidkija lázadásába kapcsolódott be.{{refhely|David|141. o.}} A [[Jeruzsálem]] alatt tartózkodó babiloni sereg Uahibré közeledésének hírére elvonult.{{refhely|Kákosy|215. o.|azonos=K215}} Elfoglalta [[Szidon|Szaidát]], talán [[Türosz|Sór]] királyának, [[III. Es-Baál]]nak segítségével,{{refhely|Gyjakonov|553. o.|azonos=Gy553}} majd hosszú, tizenöt évig tartó ostrom alá vette Sórt, amelyet végül nem sikerült elfoglalni.{{refhely|Egyptancient}} Az egyiptomi hadsereg jelenléte felbátorította a dél-szíriai fejedelemségeket is, amelyek szintén elszakadtak Babilontól.