„Kínai festészet” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
31. sor:
</gallery></center>
 
=== A kínai festészet a Sung[[Szung-dinasztia]] (960–1279) idején ===
[[Fájl:Anonymous-The King of Dongdan Goes Forth.jpg|200px]][[Fájl:Anonymous-The King of Dongdan Goes Forth.jpg|200px]][[Fájl:Anonymous-The King of Dongdan Goes Forth.jpg|200px]]
 
A SungSzung-korban szinte reneszánszát élte a kínai festészet: eredetiben maradt az utókorra számos falfestmény, tekercs és festészettörténeti feljegyzés. A császárok közt is akadtak olyanok, akik festőnek tartották magukat, bizony az utókor is elismerte Hui-Tsung (1082–1135) császár tehetségét, de ennél is jelentősebb, hogy hatalmas összegeket áldozott építkezésekre, dekorációkra, műgyűjteményekre. Festőakadémiát nyitott, az elkészítendő alkotásokra pályázatokat írt ki, s főleg a tehetség számított, s nem a pártfogó személye. Teljességgel meghonosodott az a gyakorlat, hogy a falfestményeket mesterek készítették, a tekercsek képeit, életképeket, tájképeket, történelmi jeleneteket pedig az írástudó festők. A legyezőkön, albumokon leginkább tájakat, virágokat, madarakat ábrázoltak.
<center><gallery>
Fájl:Zhang Shengwen. L'enseignement de Bouddha Sakyamuni .jpg|<center>1173–1176</center>
42. sor:
</gallery></center>
 
=== A kínai festészet a [[Yuan-dinasztia|Jüan-dinasztia]] (1279–1368) idején ===
A mongol hódítók elől a kínai császárok délre menekültek, délen egy ideig Hangcsou lett a főváros. Főleg a tájképfestők folytatták a hagyományokat a naturalizmus és a technikai tökéletesítés irányában, sok tájkép maradt fent ebből az időszakból. Számos művész neve ismert, köztük Chao Meng-fu (1254-1322), Huang Kung-wang (1269-1358), Ni Ts'am (1301-1374).
<center><gallery>