„Ming-dinasztia” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
12. sor:
A mongol alapítású [[Jüan-dinasztia|{{kínai|Yuan|Jüan}}-dinasztia]] hanyatlását főleg a han etnikum elleni diszkrimináció, túladóztatás, a nagy öntözőrendszerek elhanyagolása és az ezzel is összefüggő természeti katasztrófák, a korrupció és földbirtok-koncentráció fokozódása okozták. A lakosság elégedetlensége nagy felkelésekben nyilvánult meg. Az ország északi részén ilyen volt a [[vörösturbánosok]] felkelése, amit azonban a mongolok a kínai földesúri és hivatalnoki osztály egy részének támogatásával le tudtak verni.
Az ország déli részén is fellázadtak a parasztok. Itt egy Fehér Lótusz elnevezésű kínai [[buddhizmus|buddhista]] titkos társaság állt a mozgalom élén, amely [[Manicheizmus|manicheista]] tanokat, valamint a [[Maitréja]] Buddha tiszteletét hirdette.{{refhely|Ebrey et al 2006|270. oldal}} Az itteni felkelő sereg élére [[1355]]-ben a szegényparaszti sorból származó {{kínai|Zhu Yuanzhang|Csu Jüan-csang}} került. {{kínai|Zhu|Csu}} szülei a [[fekete himlő]] áldozatává váltak, ő egy ideig kolduló barátként élt, s írni-olvasni sem tanult meg soha rendesen. A parasztcsapatokat azonban tehetségesen irányította, [[1356]]-ban bevette [[Nanking]] városát, s hat-hét év alatt, a konkurens felkelőket is legyőzve, az egész középső és alsó [[Jangce]]-völgy az ő uralma alá került.{{refhely|Polonyi 1988|70. oldal|azonos=P70}} Az általa elfoglalt területeken csökkentette a parasztság terheit, így sikerült ügyének megnyerni a lakosság többségét. [[1367]]-ben sereget küldött Észak-Kína meghódítására. [[1368]]-ban csapatai bevették a mai Peking helyén lévő {{kínai|Dadu|Tatu}}t, a {{kínai|Yuan|Jüan}}-dinasztia fővárosát. A mongol erők maradványai elmenekültek, így Kína nagy része {{kínai|Zhu|Csu}} uralma alá került. {{kínai|Zhu|Csu}} még ebben az évben {{kínai|Hongwu|Hung-vu}} néven (magyarul "''Hatalmas Harci Erény''") császárnak kiáltatta ki magát, s Nanking fővárossal megalapította a Ming-dinasztiát (Míng Cháo, 明朝, „''Fényes''”). A dinasztia hivatalos színe a vörös lett, mint a Maitréjának, illetve a vörösturbánosoknak.{{refhely|
Az ország teljes meghódításához még további évek harcaira volt szükség. 1369-ben az új dinasztia csapatai meghódították a [[Belső-Mongólia|belső-mongóliai]] Xanadu ({{kínai|Shangdu|Sangtu}}, {{kínai|Kaiping|Kajping}}) városát, [[Kubiláj kínai császár|Kublaj kán]] ősi nyári fővárosát. 1371-ben foglalták vissza {{kínai|[[Szecsuán|Sichuan]]|[[Szecsuán]]}}, majd 1372-ben {{kínai|[[Kanszu|Gansu]]|[[Kanszu]]}} illetve 1382-ben {{kínai|[[Jünnan|Yunnan]]|[[Jünnan]]}} tartományokat, ahol addig mongol csapatok állomásoztak. Hódításaikat az északkelet-mongóliai [[Bujr-tó]] mellett aratott hatalmas győzelemmel (1388) biztosították. 1392-ben adófizetőjükké tették az akkor alapított [[Korea (történelmi)|koreai]] Yi-dinasztia államát. A Ming-dinasztia terjeszkedő politikája, többek között [[Közép-Ázsia|Közép-Ázsiába]] és [[Délkelet-Ázsia|Délkelet-Ázsiába]] vezetett hadjáratokkal, egészen a [[15. század]] közepéig folytatódott.{{refhely|Gernet 2001|307. oldal}}
22. sor:
===A mezőgazdaság helyreállítása===
{{kínai|Hongwu|Hung-vu}} császár 1368-tól 1398-ig, három évtizeden át tartó uralkodása alatt az ország politikailag és gazdaságilag egyaránt megerősödött. A [[mongolok]] uralma és a belháborúk során Észak-Kína szinte elnéptelenedett (Belső-Kína lakosságának csak mintegy 10%-a élt itt), ezért délről telepítettek ide földműveseket, emellett – mint általában a dinasztiák alapításakor – nagyszabású, egyenlősítő földosztást hajtottak végre.{{refhely|
Végtelenül központosított módon nekiláttak az ország újraerdősítésének. {{kínai|Nanjing|Nanking}} környékén egy tengeri flotta későbbi felépítésének szándékával néhány év alatt több mint 50 millió japán olajfát, pálmafát és lakkfát ültettek. 1392-ben minden {{kínai|Anhui|Anhuj}} tartománybeli, állami birtokon élő családnak 200 [[eperfa|eperfát]], 200 [[jujuba]]fát és 200 [[datolyaszilva]]fát kellett ültetnie. Később hasonló rendeleteket hoztak az egész birodalomra. Egyes becslések szerint {{kínai|Hongwu|Hung-vu}} császár uralkodása alatt több mint egymilliárd facsemetét ültettek.{{refhely|azonos=G308}}
32. sor:
A mezőgazdasági adóbevételek biztosítása és növelése érdekében általános jegyzéket készítettek a birodalom összes földterületéről és a lakosságáról. A {{kínai|Hongwu|Hung-vu}} uralkodói ciklus első felmérése 20 évig készült, 1387-re lett készen. Ez volt a külalakjáról ''Halpikkelyes jegyzék''nek nevezett dokumentum. A népszámlálási összefoglalót, az úgynevezett ''Sárga jegyzék''et 1381-82-ben készítették el.{{refhely|azonos=G308}}
Az 1393. évi összeírás 16 millió családot, mintegy 60 millió embert vett nyilvántartásba az ország területén. Pontosan rögzítették a városi iparosok robotterheit: havi tíz napot, illetve három évente három hónapot kellett a császár, azaz az állam javára dolgozniuk.{{refhely|Polonyi 1988|71. oldal|azonos=P71}}
Az adórendszer alapja a {{kínai|lijia|licsia}} rendszer volt, amely szerint a lakosságot tíz családonként csoportokba osztották, amelyek közösen voltak felelősek a rend fenntartásáért, az adók befizetéséért, a közmunkák elvégzéséért. Ezeken a csoportokon belül hamar megindult a differenciálódás: a gazdagabb, befolyásosabb tagjaik a maguk javára fordították a közös ügyek intézését, közvetítők lettek a többi család és a császári közigazgatás között.{{refhely|azonos=G308}}
42. sor:
===A vizsgarendszer helyreállítása, a hivatali nemesség helyzete===
A hivatalnokokat újra versenyvizsgákon választották ki, ezeken elvileg szinte mindenki indulhatott. Visszaállították a {{kínai|Yuan|Jüan}}-dinasztia alatt részben megszüntetett [[császári vizsgák rendszere|vizsgarendszert]], méghozzá a [[Szung-dinasztia|Déli {{kínai|Song|Szung}}-dinasztia]] alatt kidolgozott formában és tananyaggal: a vizsgákon a ''Négy könyv''-ből vagy az ''Öt klasszikus''-ból kiragadott egy-egy mondatot kellett a {{kínai|Song|Szung}}-kori [[neokonfucianizmus|neokonfuciánus]] {{kínai|[[Csu Hszi|Zhu Xi]]|[[Csu Hszi]]}} szellemében értelmezni, mindezt meghatározott formában (ún. „''nyolcrészes esszében''”).{{refhely|
Bár {{kínai|Hongwu|Hung-vu}} császár személyesen felügyelte a vizsgarendszer helyreállítását, nem volt töretlen a bizalma az új hivatalnokokban sem. 1373-tól 1384-ig szüneteltette a vizsgákat, mert 120 {{kínai|jinshi|csinsi}} fokozatú hivatalnokot inkompetensnek talált. 1384 után kivégeztette a fő vizsgabiztost, mert kiderült, hogy csak a déli származású jelöltek vizsgamunkáját fogadta el.{{refhely|Ebrey 1999|192. oldal}}
244. sor:
== További információk ==
{{Commonskat-natúr|Ming Dynasty}}
==Kapcsolódó szócikkek==
* [[Kína császárainak listája]]
{{portál|középkor||Kelet-Ázsia|-|történelem||Kína|-}}
{{DEFAULTSORT:Mingdinasztia}}
|