Wikipédia

„Izom” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 193.224.121.174 (vita) szerkesztéséről Legobot szerkesztésére
Xqbot (vitalap | szerkesztései)
botok
159 778 szerkesztés
a Bot: be-x-old:Цягліцы egy kiemelt cikk; kozmetikai változtatások
1. sor:
[[Fájl:Skeletal muscle.jpg|jobbra|300px|bélyegkép|A vázizom fokozódó nagyítású vázlatos képeken ábrázolva]]
Az '''[[Szövet (biológia)#izomszövet|izmok]]''' [[latin nyelv|lat.]] ''musculus'', [[angol nyelv|ang.]] ''muscle'', [[görög nyelv|gör.]] ''sarx''; (mint táplálék: hús, ''caro'') összehúzódásra specializálódott [[szövet (biológia)|szövetből]] felépülő [[állatok|állati]] [[szerv|szervek]]ek. Összehúzódásuk során kémiai energiát ([[Adenozin-trifoszfát|ATP]], [[glikogén]], [[glükóz]]) mechanikai energiává alakítanak át, ezzel biztosítják a [[Emberi test|test]], a belső [[Szerv|zsigeri szervek]] aktív mozgásait, valamint a [[Szív|szív munkáján]] és az [[Ér (anatómia)|érek]] átmérőjének szabályozásán keresztül a [[vérkeringés|vérkeringést]]t, és a szervezet vérellátását/véreloszlását. Működésük során hőt termelnek, így jelentős szerepük van a [[Hőszabályzás|hőszabályzásban]].
 
== Fejlődésük, típusaik ==
[[Fejlődéstan]]ilag többségükben a középső csíralemez (mezoderma) származékai. Az izomsejtek összehúzódásra és elernyedésre képes rostokat tartalmaznak, melyek elmozdulnak egymás mellett, és így megváltoztatják a [[sejt]] méretét és alakját. Az izmok feladata az erőkifejtés és a [[Mozgásrendszer|mozgás]] kiváltása. Az izmok vagy a szervezet helyzetváltoztató mozgásáért, vagy a belső szervek mozgásáért felelnek. Az izomszövet három típusát ismerjük: [[Szövet (biológia)|simaizomszövet]], [[Szövet (biológia)|harántcsíkolt izomszövet]] és [[Szövet (biológia)|szívizomszövet]]. [[Ember]]ben a [[szív]] és a simaizmok összehúzódásai akaratlagosan nem irányíthatók ([[Autonóm idegrendszer|autonóm beidegzésűek]]); ezek az izmok az alapvető életfunkciókat működtetik. Jó példa erre a [[szív]] összehúzódása, valamint a [[Emésztés|perisztaltika]], mely az emésztőrendszeren keresztül mozgatja a táplálékot. A harántcsíkolt izomszövetből felépülő [[Mozgásrendszer|vázizmok]] akaratlagos összehúzódásai a test mozgásait okozzák, és jól irányíthatóak. Harántcsíkolt izmok felelősek például a [[légzés]]ért, a [[beszéd]]ért, a [[nyelés]]ért, a [[Ürülék|széklet]]- és [[vizelet]]ürítésért is. Megjegyzendő, hogy az izomsejteken kívül is szinte valamennyi [[sejt]] képes az aktív mozgásra.
== Vázizom/Harántcsikolt izom ==
A vázizmok összehúzódó képességgel felruházott, vörhenyes, elernyedt állapotban lágy képződmények, melyeknek összessége a gerinces állatok testének legtömegesebb részét teszi ki, az embernél körülbelül 45%-ot (20 kilót), azt, amit a közéletben húsnak neveznek. Alak szerint lehetnek orsó alakú, lapos, körkörös izmok. A vázizmok, mint aktív mozgató szervek a csontokra hatnak, azokat egymáshoz közelítik vagy távolítják; azonkívül előfordulnak az érzékszervekben,(külső szemizmok) zsigerekben (garat- és gégeizmok), testüregek falát alkothatják (bordaközi izmok, hasizmok, medencefenék izmai), ill. egymástól elhatárolhatnak (rekeszizom) Élő állapotban lágyak, hajlékonyak és jelentékenyen nyújthatók, pirosak, ami részint a vértartalomtól, részint saját izomfestéktől (mioglobin) függ; vízbenállás által a festék kimosódik és az izom halvány lesz; főzve előbb zsugorodnak, azután lágyak és szakadékonyak lesznek. Az izmok legnevezetesebb sajátsága az összehúzódó képesség, mely bizonyos ingerekre áll be; ez rendszerint a központi idegrendszerből indul ki, és a [[Ideg–izom ingerületáttevődés|mozgató véglemezvéglemezen]]en keresztül tevődik át az izomra. Összehúzódással reagál az izom hő, erőművi és elektromos behatásokra is. Élő izmok, ha nem is működnek, állandó aktív feszülésben vannak, amit izom-tónusnak neveznek. Elhalás után az izmokon sajátszerű keményedés és rövidülés áll be, amit hullamerevségnek neveznek; az embernél legkorábban 10 perccel, legkésőbb 7 órával lép fel a halál után; a rothadás bekövetkezésekor megszűnik. A nagy víztartalom miatt az izmok hamar rothadnak, felszínükön penészgombából álló ragadós lepel keletkezik; vízelvonás (beszárítás, füstölés) által a rothadás megakadályozható, így hat a nagy hideg is. A vértartalom mintegy 72–78%, a szilárd alkotó részek 28-22%-ot tesznek ki; az utóbbiak között vannak az izomrostocská (filamentumok) (myosin és aktin), kevés zsír, nitrogéntartalmú anyag (kreatin), glikogén és , különféle savak (tejsav, hangyasav stb.); ásványi alkotórészek között legtöbb az alkáli- és foszforsavas só, konyhasó; gázok közül oxigén és szénsav.
 
Az izmok - működésük akaratlagos befolyásolhatóságát tekintve - kétfélék: az akaratlagosan szabályozhatókhatók és attól függetlenek, az előbbieket animális, az utóbbiakat vegetatív izmoknak nevezik. Szerkezetüket illetőleg az utóbbiak ún. sima izomsejtekből, amazok harántcsíkolt rostokból állnak. De a harántcsíkolt animális izmok között vannak olyanok is, melyeknek működésére az akarat befolyással nincsen, pl. a [[szívizom]], másrészt vannak harántcsíkolt izmok, melyek a akaratlagos befolyás nélkül is, alsóbb idegrendszeri központok vezérletével működnek, de akaratlagosan is befolyásolhatóak pl. a lélegző izmok, emellett a megtanult és begykorolt mozgások is lényegében automaikussá válnak (járás, kerékpározás, írás, tánc, torna- és artistamutatványok). Sok gerinctelennél minden izomrost harántcsíkolt, pl. a rovaroknál; ellenkezőleg a férgeknél és puhányoknál minden izom sima sejtekből áll.
15. sor:
{| style="float:right;"
|-
| [[FileFájl:Muscles anterior labeled.png|thumb|300px|Az ember izomzata előlnézetben (''See Gray's muscle pictures for detailed pictures)]]
| [[FileFájl:Muscle posterior labeled.png|thumb|300px|Az ember izomzata hátulnézetben (''See Gray's muscle pictures for detailed pictures)]]
|}
{{-}}
=== Harántcsikolt izom fő jellemzőinek rövid áttekintése ===
[[Fájl:Sarcomere.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|A miofibrillum kontraktilis egységének (sarcomera) szerkezetét mutató sémás ábra. <br />'''S''' = Sarcomera, a harántcikolt izom összehúzódási (kontraktilis) egysége <br />'''A''' = A-csík, a miozin (és aktin "átfedési zóna", az összehúzódás mértékével változik) filamentumok szakasza<br />'''I''' = I-csík, az aktin filamentumok szakasza<br />'''H''' = H-zóna, kizárólag miozin filamentumokat tartalmazó szakasz<br />'''Z''' = Z-lemez, a sarcomera határlemeze <br />'''M''' = M-sáv, a sarcomera középső sávja]]
A harántcsíkolt izmok működése akaratlagosan is irányítható, noha több esetben a [[Reflexív|reflexreflexes]]es működésé a főszerep (pl. nyelés, légzés). Gerincesekben harántcsíkolt izmok felelősek az alábbi feladatokért:
* [[Ízület|ízületek]] mozgatása, s így magának a testnek a hely- és helyzetváltoztatása
* más szervek mozgatása (pl. nyelv, szemgolyó, szemhéj, bőr, fülkagyló)
36. sor:
 
== Simaizom ==
[[FileFájl:Illu muscle tissues.jpg|bélyegkép|jobbra|350px|Az izomszövet tipusai (eltérő nagyítások): Harántcsikolt izom, simaizom, szívizom. ]]
A [[Szerv|belső zsigeri szervek]] falában, és az [[Ér (anatómia)|erek]] falának rétegeiben, spirális és hosszanti elrendeződésű rétegeket alkotnak. Egymagvú, orsó alakú sejtek alkotják, amelyek egymással mechanikus és elektromos kapcsolatban állnak. Összehúzódásra képes elemei (miofilamentumok) nem mutatnak a harántcsikolt izoméhoz hasonló rendezettséget. Sejtjeinek nagysága igen változó, a legnagyobbak a terhes méhben, a legkisebbek a kapillárisok előtti arteriolákban találhatók. Összehúzódásuk lassú, hullámszerűen terjedő. Beidegzésüket az [[autonóm idegrendszer]] biztosítja, amelynek két része működésükre ellentétes hatású, de ez a hatás szervrendszerenként ellentétes jellegű lehet.
 
42. sor:
 
== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[Szív]]
* [[Mozgásrendszer]]
* [[Emésztőrendszer]]
* [[Szövet (biológia)]]
* [[Rekeszizom]]
* [[Ér (anatómia)]]
* [[Gát (biológia)]]
* [[Reflexív]]
* [[Ideg–izom ingerületáttevődés]]
* [[Emberi idegrendszer]]
* [[Autonóm idegrendszer]]
 
== Források ==
{{commonscat|Izom}}
* Bokor József (szerk.). Izom, A Pallas nagy lexikona. Arcanum : FolioNET Kft. ISBN 963 85923 2 X (1998). Hozzáférés ideje: 2011. február 23.
62. sor:
 
[[Kategória:Izomzat| ]]
 
{{Link GA|be-x-old}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Izom”