„Europa” változatai közötti eltérés

|inklináció = 1,78° (az ekliptikához)<br />0,464° (a Jupiter egyenlítőjéhez)

|átlagos átmérő = 3 121,6 km<br />(0,245 Földnyi)

|felszín területe = 3,6{{e|7}} [[négyzetkilométer|km²]]<br />(0,060 Földnyi)

|térfogat = 1,593{{e|10}} [[köbkilométer|km³]]<br />(0,015 Földnyi)

|tömeg = 4,80{{e|22}} [[kilogramm|kg]]<br />(0,008 Földnyi)

A hold nagyobb a [[Pluto (törpebolygó)|Plútónál]] és az [[Eris (törpebolygó)|EriszErisznél]]nél is, kinézete a [[Merkúr]]éra hasonlít: kőhold, kevés kráterrel, felszíne kásás jég, alatta (feltételezhetőleg) víz. Átlagos távolsága a Jupitertől 670&nbsp;900&nbsp;km.

Az Európé felfedezését az olasz tudósnak, [[Galileo Galilei]]nek tulajdonítják, aki 1610-ben egyszerű távcsövét a [[Jupiter]]re irányította. A négy nagy jupiterholdat – az [[Ió (hold)|Iót]], Európét, [[Ganimédesz]]t ill. [[Kallisztó (hold)|KallisztóKallisztót]]t – Galileo-holdaknak is nevezik. E holdak olyan fényesek, hogy már egy [[binokulár]]ral vagy kisebb [[távcső]]vel is megfigyelhetők.

A legnagyobb kráter, a ''Pwyll'', 26&nbsp;km átmérőjű és egyben az Európé egyik legfiatalabb [[geológia]]i struktúrája. A becsapódás során a mélyből több ezer kilométerre világos anyag dobódott ki. Az [[üstökös]]ök és [[aszteroida|aszteroidák]] becsapódási gyakoriságának becslése legfeljebb 30 millió évben határozza meg a felszín korát. A sima felszín és annak struktúrái erősen emlékeztetnek a [[Föld]] sarkköri régióinak jégmezeire. Feltételezik, hogy a hold jégből álló kérge alatt folyékony víz[[óceán]] található, melyet az [[árapály]]erők melegítenek. Az Európé felszínének hőmérséklete az [[egyenlítő]]n csak 110 K (kb. −160&nbsp;°C), míg a sarkokon 50 K (kb. −220&nbsp;°C). Ilyen körülmények között a vízjég betonkeménységű. A legnagyobb látható kráterek vízjéggel töltődtek fel, és ezzel „elsimították” a felszínt. Ebből a folyamatból, valamint az árapályerők által előidézett hőtermelésből arra lehet következtetni, hogy a hold jégkérge 10–15&nbsp;km vastag, míg az alatta fekvő óceán akár 90&nbsp;km mély is lehet.

[http://science.nasa.gov/newhome/headlines/ast12mar98_1.htm Exotic-looking microbes turn up in ancient Antarctic ice] – Science@NASA – 1998.03.18.</ref><ref>[http://www.earthinstitute.columbia.edu/news/story3_2_01.html Miles Below Antarctic Ice, a Freshwater Lake May Harbor Ancient Life] – Columbia University: Earth Institute, Los Angeles Times, – 2001.03.03.

</ref> Bizonyítékok erre az elméletre még nincsenek, így ezt a későbbi űrszondáknak kell tisztázniuk. A tervek szerint egy önálló [[kriobot]] a felszíni leszállás után átolvasztaná magát a jégkérgen és a hold óceánjába egy kisméretű robot-tengeralattjárót engedne. Mielőtt azonban ez a küldetés megvalósulhat, a következő évtizedben szükséges lenne elindítani az [[Jupiter Europa Orbiter]] ''(JEO)'' nevű szondát a [[Europa Jupiter System Mission]] keretein belül, mely az Európé körül pályára állva a holdat részletesen tanulmányozná és adataival elősegítené a későbbi küldetések leszállóhelyeinek kiválasztását.