„Höchstädti csata (1704)” változatai közötti eltérés

a
Bot: da:Slaget ved Blenheim egy kiemelt cikk; kozmetikai változtatások
a (Bot: 26 interwiki link migrálva a Wikidata d:q154635 adatába)
a (Bot: da:Slaget ved Blenheim egy kiemelt cikk; kozmetikai változtatások)
|helyszín=[[Bajorország]], [[Höchstädt an der Donau|Höchstädt]] és [[Blindheim]] falvak között
|eredmény=Döntő francia-bajor vereség
|egyik fél=[[Fájl:Flag of the Habsburg Monarchy.svg|25px]] [[Habsburg Birodalom]]<br />[[Fájl:Flag of England.svg|25px]] [[Angol Királyság]]<br />[[Fájl:Prinsenvlag.svg|25px]] [[Hollandia#Egyesült Tartományok (1581-1795)|Németalföldi Egyesült Tartományok]]<br /> [[Fájl:Holy roman flag1806.png|25px]] [[Német-római Birodalom]]<br />[[Fájl:Flag of Denmark.svg|25px]][[Dánia|Dán Királyság]]
|másik fél= [[Fájl:Flag of France.svg|25px]] [[Franciaország]]<br />[[Fájl:Flag of Bavaria (lozengy).svg|25px]] [[Bajorország|Bajor választófejedelmség]]
|parancsnokok1=[[Fájl:Flag of the Habsburg Monarchy.svg|25px]][[Savoyai Jenő]]<br />[[Fájl:Holy roman flag1806.png|25px]] [[Lajos Vilmos badeni őrgróf|Badeni Lajos]]<br />[[Fájl:Flag of England.svg|25px]][[John Churchill]], Marlborough hercege
|parancsnokok2=[[Fájl:Flag of France.svg|25px]][[Louis Joseph de Bourbon]]<br />[[Fájl:Flag of France.svg|25px]] [[Claude Louis Hector]]<br />[[Fájl:Flag of France.svg|25px]] [[Camille d'Hostun]]<br />[[Fájl:Flag of Bavaria (lozengy).svg|25px]][[II. Miksa Emánuel bajor választófejedelem|II. Miksa Emánuel]]
|erők1=31&nbsp;000 gyalogos,<br />19&nbsp;920 lovas,<br />60 ágyú
|erők2=73 gyalogoszászlóalj,<br /> 104 lovasszázad,<br />16 dragonyosszázad,<br />összesen 56&nbsp;000 katona,<br />90 ágyú
|veszteségek1= 4542 halott,<br /> 7942 sebesült
|veszteségek2=20&nbsp;000 elesett, vízbe fúlt vagy megsebesült,<br />14&nbsp;190 fogságba esett
}}
 
A '''höchstädti csata''' (angolszász irodalomban ''blenheimi csata'') a [[spanyol örökösödési háború]] fordulópontja volt, melyben a [[John Churchill]] és [[Savoyai Jenő]] vezette szövetséges osztrák-angol-holland erők megsemmisítő vereséget mértek a [[Camille de Tallard]] marsall által irányított francia-bajor csapatokra. A csata után megfordult a háború menete, a harcok ezek után [[Franciaország]] földjére terelődtek.
 
== Előzmények ==
[[1703]]-[[1704]] a [[Habsburg Birodalom]] egyik legnehezebb időszaka volt. A francia hadsereg invázióval fenyegetett, valamint egyesült a [[Bajorország|Bajor választófejedelemség]] csapataival, [[II. Rákóczi Ferenc]] felkelése a keleti országrészt fenyegette, sőt Észak-[[Itália]] felől is inváziós veszély fenyegetett. A veszélyt felismerve, [[John Churchill]], Marlborough grófja, a [[Hollandia|Hollandiában]] állomásozó szövetséges seregek parancsnoka elhatározta, hogy megállítja a [[Duna]] völgyében előretörő francia-bajor seregeket. Tervét a holland szövetségesek nem támogatták, mert féltek, ha kiviszi csapatait a régióból, a franciák lerohanják Hollandiát is.<br />
A valóságban a szövetségeseknek, ha nem akarták elveszteni a háborút, egyetlen választása volt: [[Bécs]] megmentése, hiszen a császárváros elestével szétesik a franciaellenes szövetség, és [[XIV. Lajos]] akadálytalanul biztosíthatja a spanyol trónt utódainak, ami az angolok számára elfogadhatatlan volt. Marlborough éppen ezért azonnal elindult, és mind a hadtápot, mind az ellenség megtévesztését példamutatóan szervezte meg. Felvonulási útvonala mentén lerakatokat létesített, ahol a katonákat felszereléssel és élelemmel látták el, így a seregnek nem magának kellett az ellátmányt rekvirálnia. Ez növelte a csapatok morálját és gyorsította haladásukat. Mivel a herceg egymaga volt a hadtáp parancsnoka és a hadsereg fővezére, a ellátás tökéletes összhangban volt az útvonaltervvel (nem úgy, mint például a franciáknál). Marlborough nem csak a francia sereget tévesztette hadműveleteivel és irányváltásaival, de összezavarta a holland kormányt is, amely úgy tudta, hogy az angol-holland csapatok csak előrébb vonulnak a [[Németalföld]]et fenyegető franciák ellen.<br />
Marlborough seregei öt hét alatt 400&nbsp;km-t tettek meg, és a [[Duna]] felső folyása mentén megközelítették a francia seregeket. [[Camille d'Hostun|Tallard gróf]] kitért az összeütközés elől, helyette egyesült [[II. Miksa Emánuel bajor választófejedelem]] csapataival; eközben [[John Churchill]] erői a [[Savoyai Jenő]] vezette osztrák fősereggel találkoztak. Itt kezdődött kettejük kapcsolata, ami a háború és életük végére kiváló munka- és baráti együttműködéssé alakult.
 
== A csata ==
=== A seregek helyzete ===
A kissé nagyobb létszámú francia-bajor sereg [[Höchstädt an der Donau|Höchstädttől]] északra, [[Lützingen]] és [[Blindheim]] falvak között foglalta el állásait a [[Nebel]]-patak mögött. A felállás szerencsétlen volt, ugyanis a sereg mögött volt a [[Duna]] folyó, jelentősen gátolva egy esetleges visszavonulást. Az osztrák erők a szövetségesek jobbszárnyán [[Savoyai Jenő]] vezetésével, a legjobb angol és holland csapatok a balszárnyon [[John Churchill|Marlborough]] irányítása alatt, a [[Nebel]] túloldalán álltak fel. Az angolszász történészek az angol csapatokhoz legközelebbi faluról, [[Blindheim]]ről nevezték el az ütközetet blenheimi csatának.
 
=== A szövetséges támadás ===
A csata déli 12:30-kor vette kezdetét, rendkívül széles, 6km-es arcvonalon. Savoyai Jenő a bajorokkal került szembe, akiknek az első vonalát két ízben is áttörte, de a bajor lovasság mindkét alkalommal vissza tudta verni. A jobbszárnyon kezdetben Marlborough nem tudott átkelni a Nebel túloldalára, kétórás küzdelem árán sikerült csak megvetnie lábát a túlparton. Ettől a ponttól a francia-bajor erők számára a helyzet kezdett romlani. A bajorok megrettentek Savoyai képzettebb osztrák csapatainak támadásaitól, és amikor a császári vezér egységei behatoltak Lützingenbe, a bajorok visszavonultak.<br />
Marlborough erői Blindheim közelében át tudták törni a francia vonalakat is, akik szintén megkezdték a visszavonulást.
 
=== A francia csapatok pusztulása ===
A francia erők visszavonulását nagyban gátolta a [[Duna]], mely megakadályozta, hogy dél felé meneküljenek. Északnyugati irányból érte őket a támadás, így egyedül kelet felé egy szűk folyosón, a folyóval párhuzamosan tudtak volna elvonulni, azonban a bajor erők megfutásával ez az út ki volt téve az osztrák erők támadásának. A visszavonulókat a folyóba szorították, ahol megpróbáltak átkelni. Sokan megfulladtak, sokakat elfogtak és rengetegen estek el. A végeredmény: A francia-bajor sereg összességében több, mint 35 000 főt vesztett, azonban a szövetségesek is 12 000 halottal és sebesülttel fizettek a győzelemért.<br />
A szövetséges erők győzelmüket a franciák rossz helyezkedésének, az angol csapatok rendkívüli tűzfegyelmének, valamint [[Savoyai Jenő]] és [[John Churchill]] remek vezetésének köszönhették.
 
== Következmények ==
A háború menete ezzel a győzelemmel megfordult. Az osztrák főváros, [[Bécs]] fenyegetettsége elmúlt, a harcok francia földre terelődtek, és angol-osztrák győzelemmel fejeződött be a háború. A csata [[Rákóczi-szabadságharc]] menetének fordulópontját is jelentette, hiszen a közvetlen invázió veszélyének elhárulásával [[Ausztria]] a [[magyarország]]i eseményekre is odafigyelhetett.
 
== Forrás ==
* Jeremy Black: ''Hetven döntő csata,'' Höchstädti csata fejezet.
* [[Zachar József]]: ''Csaták, hadvezérek, katonák a XVIII. században'' ISBN 963-18-1921-3.
 
{{Link FA|en}}
{{Link GA|da}}
157 695

szerkesztés