„Benzol” változatai közötti eltérés

77 bájt hozzáadva ,  8 évvel ezelőtt
a
Bot: de:Benzol egy kiemelt cikk; kozmetikai változtatások
(- {{Link FA|fr}})
a (Bot: de:Benzol egy kiemelt cikk; kozmetikai változtatások)
| EINECS =
| PubChem =
| SMILES = c1ccccc1<br /> C1=CC=CC=C1
| InChI = InChI=1/C6H6<br />/c1-2-4-6-5-3-1/h1-6H
| RTECS =
| MeSHNév =
| Megjelenés =színtelen folyadék
| Sűrűség = 0,8786 g/cm³ (folyadék)
| OlvadásPont = 5,5 &nbsp;°C (278,6 K)
| OlvadásPont_megj =
| ForrásPont = 80,1 &nbsp;°C (353,2 K)
| ForrásPont_megj =
| Oldhatóság = 1,79 g/l (25 &nbsp;°C)
| MásOldhatóság =
| Oldószer =
| pKa =
| pKb =
| Viszkozitás=0,652 [[Poise|cP]] (20 &nbsp;°C)
}}
| Szakasz7 = {{Chembox Veszély
| EUOsztály = Tűzveszélyes ('''F''')<br />Mérgező ('''T''')<ref name="IFA GESTIS">{{GESTIS | CAS=71-43-2 | ZVG=10060 | Név= Benzol | Dátum=2010. 10. 16.}}</ref><br />rákkeltő (1. kat) <br />mutagén (2. kat)
| EUIndex =
| FőbbVeszély =
| RSMondat =
| LD50 = 930 mg/kg (patkány, szájon át)<ref name="IFA GESTIS" />
| LobbanásPont = −11 &nbsp;°C
| Öngyulladás =
| RobHatár =
}}
| Szakasz8 = {{Chembox Related
| OtherCpds = [[toluol]]<br />[[bór-azol]]
}}
}}
A '''benzol''' a legegyszerűbb aromás [[szénhidrogén]]. Képlete: C<sub>6</sub>H<sub>6</sub>. Színtelen, jellegzetes szagú folyadék. Vízben oldhatatlan, de korlátlanul elegyedik a legtöbb szerves oldószerrel. A természetben megtalálható a kőszénkátrányban. A gyártásának a fő alapanyaga a [[kőolaj]]. Főként benzin katalitikus reformálásával állítják elő. Számos vegyület gyártása benzolból indul ki. [[Genotoxikus anyag|Genotoxikus]], [[rák (betegség)|rákkeltő]] hatású vegyület.
 
== Felfedezése ==
Miközben a gázok cseppfolyósításával kísérletezett, [[Michael Faraday]] felfedezte a benzolt [[1825]]-ben. A [[benzoesav]] és a [[kalcium-oxid|mész]] keverékének száraz desztillálása útján [[Eilhard Mitscherlich|Mitscherlich]] nyerte ki először és benzinnek nevezte; [[Justus von Liebig|Liebig]] a nevet benzolra változtatta.
 
== Tulajdonságai ==
Színtelen, könnyen párolgó folyadék, a szaga kellemetlen. Sűrűsége 20 &nbsp;°C -on 0,880 g/cm³; forráspontja 80,5 &nbsp;°C; olvadáspontja 6 &nbsp;°C. Vízben alig, apoláris oldószerekben jól oldódik. Gyanták és zsírok kitűnő oldószere ezenkívül a jódot, a ként és a foszfort is feloldja. Oldószere a brómnak is. Égése nem tökéletes: kormozó lánggal ég. Tömény [[kénsav]] szulfonsavvá alakítja, a vörös füstölgő [[salétromsav]] pedig [[nitro-benzol]]lá. Származékait [[benzolszármazékok]]nak v. aromás vegyületeknek nevezünk.
Brómmal is reagál vas katalizátorral. Brómbenzol lesz belőle amit a gyógyszeriparban hasznosítanak.
 
== Előfordulása ==
 
Számos bonyolultabb összetételű szénvegyület száraz desztillálásakor képződik. Jelentékeny mennyiségben van a kőszénkátrányban.
 
== Reakciói ==
 
A benzolt lehet telíteni, ekkor [[ciklohexán]] keletkezik:
:{{chem|C|6|H|6}} + {{chem|H|2|SO|4}} → {{chem|C|6|H|5|–SO|3|H}} + H<sub>2</sub>O
 
== Előállítása ==
A kőszénkátrány 60 és 200 &nbsp;°C között átdesztilláló részletéből, az ún. könnyű kátrányolajból készül. E könnyű kátrányolajat előbb kevés tömény kénsavval elegyítik, amely az organikus bázisokat kioldja, majd tömény lúggal rázogatják, amely a savtermészetű vegyületeket távolítja el. Majd a folyadékot újból desztillálva a 85 &nbsp;°C-on átmenő részletet külön felfogják. Az így kapott termék az árubeli nyers benzol, amely a benzolon kívül, annak homológjait (toluol, xilol) is tartalmazza. Frakcionált desztillációval is megtisztítható. Még tisztább úgy lesz, ha a nyers benzolt erősen lehűtik, miközben a benzol kifagyva kristályosan leválik. A kristályos tömeget kipréselik, ami által a meg nem fagyott homológjai elválaszthatóak. Igen tiszta benzolt kalcium-hidroxid és benzoesav elegyének száraz desztillálása révén kaphatunk.
A benzol dehidroaromatizálással és toluol dezalkilezésével is gyártható. A dehidroaromatizálás során a nyílt szénláncú normál-hexánból indulunk ki, ami katalizátor (például platina) jelenlétében gyűrűzáródás és dehidrogéneződés révén benzollá alakul. A dehidroaromatizálással azonban nem csak a benzol, hanem homológjai is előállíthatóak. Például ha ipari normál-heptánból indulunk ki, ugyanezzel a módszerrel 90%-os hozammal toluolt kapunk. A toluol dezalkilezéssel szintén benzollá alakítható. Az eljárás lényege, hogy hidrogéngáz és toluolgőz keveréke 500-600 &nbsp;°C-on benzollá és metánná alakul:
 
:C<sub>6</sub>H<sub>5</sub>CH<sub>3</sub> + H<sub>2</sub> = C<sub>6</sub>H<sub>6</sub> + CH<sub>4</sub>
:C<sub>6</sub>H<sub>12</sub> = C<sub>6</sub>H<sub>6</sub> + 3H<sub>2</sub>
 
== Élettani hatás ==
 
A benzol erősen mérgező, belélegzése eszméletvesztést, nagyobb mennyisége halált okoz.
 
== Felhasználás ==
 
A benzolt nagy mennyiségben használja fel a vegyipar oldószerek, gyógyszerek, festékek, robbanóanyagok és növényvédő szerek előállítására.
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
== További információk ==
 
{{Szénhidrogének}}
 
{{Link FA|ar}}
{{Link FA|de}}
{{Link FA|zh}}
{{Link FA|ro}}
{{Link FA|sl}}
{{Link FA|dezh}}
{{Link FAGA|zhde}}
158 138

szerkesztés