„Borító” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →A fedél: 1 link korr. + |
a Bot: de:Bucheinband egy kiemelt cikk; kozmetikai változtatások |
||
42. sor:
== A könyvborító ==
A könyv egyik nagyon fontos része a belső [[címoldal]] ( a címoldal Szántó Tibor szerint „ mint a zeneművek előtt a nyitány, vagy mint a középületek ünnepélyes hatású kapuja, amely előre jelezheti a könyv olvasójának mindazt az élményt, mely rá vár a könyv olvasásakor”) , így jobban kell viszonyulni a belív formai fix pontjaihoz a tipográfiai megformálásnál, addig a szöveglapokkal
Két uralkodó felfogás létezik a borítótervezésben. Az egyik alapján a könyvborító nélkülözhetetlen szerves része a könyvnek, így szigorúan igazodnia kell a belső tipográfiához. A másik elv alapján pedig a borító maga a könyv köntöse, és a feladata az a könyv jobban eladható legyen, emiatt a tipográfus, a kiadó és a tervező is nagyobb teret kap az elkészítéséhez. Abból a szempontból, hogy mind a két elv mellett és ellen is szólnak érvek,így nem is fog és nem akar ebben az álláspontban döntést hozni. Csakis a tipográfus és a kiadó dolga és felelőssége is döntés.
== A fedél ==
A kartonált fedél (más néven puhatáblás) könyvek borítója. Ilyen nagyon fontos információkat, mint a könyv szerzőjének a nevét, maga a könyv címét esetlegesen a könyvnek az alcímét is, a kiadó emblémáját és természetesen a nevét is a fedélnek, és még a sorozathoz vonatkozó adatokat pl. sorozatcímet és a sorozatszámot a címoldalon helyezünk el. Lehetőségeinknek megfelelően viszont a könyv fedélre ne helyezzük el a megjelenéshez megadott adatokat.
Fontos feltüntetni még a könyvnek a forgalomba kerülési árát, és az ISBN –számát a fedél hátoldalán. Viszont ha már van vonalkód, akkor nem kell feltüntetni az ISBN – számot ugyanis a vonalkód is tartalmazza ezt. Napjainkban már szerepel szinte majdnem minden könyvön az EAN- kód, vagyis a nemzetközi cikkszám. Három fontos része van: az egyik a vonalkód, a másik része a vonalkód felett megtalálható ISBN szám és a vonalkód alatt látható számcsoport. Ez a számcsoport 13 darab számjegyből áll, az első 3 darab ország kódját jelöli, az utána levő szinte mindig 4 számjegyű a vállalatazonosító, majd ezután van egy 5 jegyű, az a termékszám azonosító és a végén pedig az 1 számjegyű azonosítószám.
Amikor [[ISBN]]- és [[ISSN]] szám is van, a könyveken akkor nem mind a kettőn tüntetjük fel a vonalkód felett ( vagyis időszakos kiadványokon az ISSN szám, a könyveken pedig az ISBN-
A könyvnek az annotációja kerül a hátsó fedél lapra, vagyis a szerzőnek a bemutatása, esetlegesen fénykép és információ illetve részlet a könyvben lévő recenzióból. Az ismertetésnek a leírását elkészítheti maga a könyvnek a szerzője, a kiadó, sőt még a szerkesztő is. Figyeljünk ilyen dolgokra, hogy az a személy, aki ismerteti a könyvet nagyon pontosan és tárgyszerűen tegye meg azt. Ugyanis ha túlzásba esik ez a személy az annotáció írása közben akkor valótlanná, hihetetlenné válhat, ami következtében elriaszthatja a jövendő béli könyv vásárlót.
Megemlítendő az is, hogy a könyv forgalomba kerülésének illetve fogyasztói árát hol tüntetik fel. Ennek a hely a bal felső sarokban van a könyv hátsó oldalán. Érthető legyen mindenki számára és világos, főleg a nem egy kötéses könyveknél, hogy mi a pontos ár és mit tartalmaz még. (pl. az Ár 852 Ft / 952 Ft/ I- IV. kötet ára 2799 Ft /ára 2999 Ft áfával / Ára 2999 Ft 12 % áfával )
58. sor:
Maga a védőborító (neveloppe) általában könnyű kartonból, vagy ellentétesen nehezebb papírból (120-250g) készült borító, ami szinte mindig illusztrációkkal van „dekorálva”. Van funkciója is a védőborítónak, ez pedig nem más mint, hogy véd a szennyeződéstől, és még a kötéstábláról lemaradt információkat megtalálhatjuk rajta. Grafikusokkal, tipográfusokkal csináltassuk meg a védőborítóra a munkákat, hisz a [[propagandahatás]] is nagyon fontos.
== Forrás ==
* http://epika.web.elte.hu/szerk/hatter11_2008_osz.html#old
{{DEFAULTSORT:Ko~nyvborito}}
[[Kategória:Könyvkötészet]]
{{Link GA|de}}
| |||