„Elektromos töltés” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 84.0.233.241 (vita) szerkesztéséről Hidaspal szerkesztésére
Xqbot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: de:Elektrische Ladung egy kiemelt cikk; kozmetikai változtatások
13. sor:
== Története ==
 
Milétoszi [[Thalész]] az [[i. e. 6. század]]ban leírta, hogy elektromosság kelthető számos anyagnak, például [[borostyán (fosszília)|borostyánnak]] [[szőrme|szőrmével]] való megdörzsölésével. A [[görögök]] észrevették, hogy a töltött borostyángombok magukhoz vonzanak könnyű anyagokat, mint a szőrszálakat. Azt is megfigyelték, hogy elég hosszú dörzsöléssel szikrát is tudnak pattintani. Ez a [[triboelektromos jelenség]] vagy [[elektrosztatikus feltöltődés]] eredménye.
 
[[1600]]-ban az angol [[William Gilbert]] visszatért ehhez a jelenséghez a ''De Magnete'' c. munkájában és megalkotta a [[modern latin nyelv|modern latin]] ''electricus'' szót a [[görög nyelv|görög]] ηλεκτρον (''elektron,'' „borostyán”) szóból, ami hamarosan az angol „electric, electricity” szavak megszületéséhez vezetett. [[1660]]-ban [[Otto von Guericke]] feltalálta a valószínűleg első ''elektrosztatikus generátort.'' [[1675]]-ben [[Robert Boyle]] kijelentette, hogy az elektromos vonzás és taszítás [[vákuum]]on keresztül is hat. [[Stephen Grey]] [[1729]]-ben osztályozta az anyagokat mint [[elektromos vezetés|vezetőket]] és [[szigetelő]]ket. [[C. F. Du Fay]] [[1733]]-ban észrevette, hogy az elektromosságnak két fajtája van, amik kioltják egymást (azaz a pozitív és negatív töltések létét jelezte), amit ő „kétfolyadék-elméletnek” nevezett. Amikor üveget dörzsöltek selyemmel, akkor Du Fay azt mondta, hogy az üveg „üveges” elektromossággal töltődött, és amikor szőrmével borostyánt, akkor a borostyán „gyantás” elektromossággal.
23. sor:
== Elektromos töltésszám a részecskefizikában ==
 
Az elektromos töltés egy [[kvantumszám]]. A [[részecskefizika|részecskefizikában]] általában a töltést az [[elemi töltés]] többszörösében mérjük, és nem írunk egységet. Ezen „töltésszám” jele '''Q'''. Az [[elektron]]nak van elektromos töltése, amelyet a hagyomány miatt ‒1-nek veszünk. A [[proton]]é hasonlóan +1. A [[kvark]]oknak csak tört töltésük van, melyek vagy ‒1/3 vagy +2/3, ezek viszont egész töltésű [[hadron]]okba vannak „bezárva”. Mindegyik [[antirészecske|antirészecskéje]] azonos, de ellentétes elektromos töltésű. Az eddig megfigyelt részecskék töltése −1, 0, +1 vagy +2.
 
A részecskefizikában az elektromos töltés megmaradása egy lokális belső [[U(1)]]-[[szimmetria]] következménye, amelyből az elektromágnesség [[mértékelmélet (fizika)|mértékelméleti]] leírása, a [[kvantumelektrodinamika]] származtatható.
42. sor:
[[Kategória:Töltés jellegű mennyiségek]]
 
{{Link GA|de}}
{{Link GA|es}}