Főmenü megnyitása

Módosítások

a
Bot: de:Kaiser egy kiemelt cikk; kozmetikai változtatások
[[Fájl:Tiara.png|bélyegkép|balra|100px|Pápai tiara]]
 
A nyugati részeken fokozatosan a [[Pápa (egyházfő)|pápa]] ragadta magához a császári jogosítványokat, először csak mintegy megőrzésre, amit azután a nyugati császárság felújításakor [[Nagy Károly frank uralkodó|Nagy KárolyKárolyra]]ra és utódaira visszatestált. A köznyelvben a volt római területeken kívül császári címként a legalacsonyabb caesar, kaiszar, kaiser, car alak terjedt el, de Nagy Károly hivatalosan latinul az ''Imperator Romanorum'' címet vette fel, ami egyenrangúvá tette a bizánci baszileusz ''autokratór'' rangjával.
 
Az Ottók idején a császári hatalom elsőbbsége a pápai hatalommal szemben vitathatatlan volt, bár a császárság feltételei között szerepelt a Rómában megtörtént pápa általi [[koronázás]]. További feltételként a [[Német-római Birodalom]] idején császárrá csak azt lehetett koronázni, akit előbb német [[király|királlyá]] választottak, majd [[Milánó]]ban a lombard vaskoronával Itália királyává (később római királlyá) is koronáztak. Ez biztosította a nyugati császári cím kizárólagosságát. Sok német király csak élete vége felé tudott így császárrá is válni, hiszen ahhoz hadsereggel át kellett kelni az Alpokon és eljutni Rómáig, miközben otthon is meg kellett tartania az ellenőrzést országai felett.
A császári címmel azonos értelműnek szokás még tekinteni az ókori [[mezopotámia|Mezopotámiában]] a '''négy világtáj királya''' címet, amit [[Narám-Szín]] akkád uralkodó vett fel, s eszerint ő lett volna a világ első császára.
 
A perzsa '''királyok királya''' ([[sah|sahinsah]]insah) cím is ide tartozik, amit [[Reza Pahlavi iráni sah|Reza Pahlavi]] is viselt. Ezt a perzsa címet vette fel [[Nagy Akbar mogul sah|Nagy Akbar]], a [[Mogul Birodalom]] uralkodója.
 
Az etióp [[I. Hailé Szelasszié etióp császár|Hailé Szelasszié]] [[negus negesti]] címe is császári cím, ennek nyomán viselte az olasz király is az [[Etiópia]] császára címet [[1936]] és [[1943]] között.
[[III. Iván orosz cár|III. Iván]] vette fel a [[cár]]i címet [[Konstantinápoly]] bukása és az után, hogy megszabadult az [[Arany Horda]] uralmától. Később [[I. Péter orosz cár|Nagy Péter]] orosz cár nyilvánította magát újra császárrá, ezúttal ''imperátorrá'', Moszkvát pedig harmadik Rómává, Konstantinápoly szellemi örökösévé.
 
[[I. Napóleon francia császár|NapóleonNapóleont]]t konkrét politikai céljai késztették a császári cím felvételére [[1804]]-ben. Az egyik a [[Bourbon-ház|Bourbonok]] legitim királyi címe, ami állandó fenyegetést jelentett hatalmára. A császári cím ugyanakkor utalt [[Julius Caesar]]ra, a ''nagy hadvezérre'' és [[Nagy Károly frank uralkodó|Nagy Károlyra]], ''Európa urára''. [http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&id=2393] A kellő legitimitás érdekében a pápával felkenette magát, de – kihangsúlyozva, hogy a pápa nem áll fölötte – maga tette a saját fejére a koronát, kivéve azt a [[pápa (egyházfő)|pápa]] kezéből. Az Európára való kizárólagos igényét hangsúlyozta azzal is, hogy az [[austerlitzi csata]] után lemondatta a német-római császári címről [[I. Ferenc magyar király|II. FerencFerencet]]et. Ferencet Napóleon bukása után az Ausztria császára címmel kárpótolta a [[bécsi kongresszus]]. I. Napóleon bukása után [[III. Napóleon francia császár|III. Napóleon]] újította fel a francia császárságot ([[1852]]-[[1870]]).
[[Fájl:Weltliche Schatzkammer Wien white.jpg|thumb|Az Osztrák Császárság jelképe, Rudolf császár koronája (az osztrák uralkodókat sohasem koronázták).]]
 
[[Viktória brit királynő]] 1876-ban lett regina et imperatrix (királynő és császárnő), miután -távollétében- Delhiben január elsején formálisan bevezetik a császárságot. Ettől a naptól aláírása „Victoria RI”. Unokája, [[V. György brit király|V. György]] 1911. december 12-én [[Delhi]]ben veszi fejére az indiai császári koronát<ref group="J">Ez volt az első eset, hogy angol uralkodó interkontinentális utat tett. Trónörökösként György 1905-ben már járt Indiában.</ref>. [[VI. György brit király|VI. György]] 1949-ben, [[India]] függetlenné válásakor elvesztette az „India császára” címet.
 
Németország az osztrákok legyőzése ([[königgrätzi csata]]) és III. Napóleon megbuktatása után [[Porosz Királyság|Poroszország]] vezetése alatt egyesült Ausztria kihagyásával (ún. [[Észak-német Szövetség|kisnémet egység]]), és [[Versailles]]-ban 1871. január 18-án kikiáltották a [[Német Birodalom|Német CsászárságCsászárságot]]ot, a császári címet a porosz királynak, [[I. Vilmos német császár|I. VilmosVilmosnak]]nak adva. Ezután lett a hagyományosan franciaellenes és németbarát brit politika németellenes és francia szövetséges.
 
== Ázsiában ==
 
A kínai uralkodó címét is [[kínai császár|császárcsászárnak]]nak fordítják az európai nyelvekre [[Csin Si Huang-ti]] (Qin Shi Huangdi) óta, aki az ország korai királyságait egyesítette i. e. 221-ben. A részben kínai mintára kialakult japán uralkodói címet ([[tennó]]) is hasonlóképpen császárnak fordítjuk. Ma ez utóbbi az egyetlen élő császári cím.
 
== Amerikában ==
* [http://www.aetas.hu/1999_4/99-4-17.htm Çasar vagy imperador?] (Aetas 1999. 4.szám)
 
== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[Kínai császár]]
* [[Tennó]]
 
{{DEFAULTSORT:C~saszar}}
[[Kategória:Uralkodói címek]]
 
{{Link GA|de}}
156 449

szerkesztés