„Sino-tibeti nyelvcsalád” változatai közötti eltérés

a
Bot: de:Sinotibetische Sprachen egy kiemelt cikk; kozmetikai változtatások
a (Ázsia nyelvei kategória eltávolítva (a HotCattel))
a (Bot: de:Sinotibetische Sprachen egy kiemelt cikk; kozmetikai változtatások)
 
* ''Barikus'' (Baric) vagy ''asszámi'', amely [[Burma]] északkeleti határához közel a [[Himalája]] déli lejtőjén beszélt nyelvek csoportja.
* ''Bodikus'' (Bodic), melyet a [[Tibet]] területén, [[Nepál]] északi részén, [[Kasmír (régió)|Kasmírban]] és [[Ladak (régió)|LadakLadakban]]ban beszélt nyelvek alkotják.
* ''Burmikus'' (Burmic), a többnyire Burmában beszélt nyelvek.
* ''Daikus'' (Daic) Nyugat-Kína, [[Laosz]], [[Thaiföld|Sziám]] és Burmában a Shan állam területén beszélt nyelvek egy része.
* E nyelvek zömében (pl. kínai, ji és a burmai) gyakori eszköz a melléknevek mértékjelölésére, a névszói többes szám kifejezésére a reduplikáció, azaz egy [[szótag]], egy [[morféma]], esetleg egy egész szó megismétlése.
 
A rokonság ellen szóló egyik legfőbb érv a szórend. A morfológiailag szegényesebb nyelvekben a mondatok szórendje erősen kötött. A szórend tekintetében az alany-tárgy-ige (SOV) sorrend dominál a tibeti-burmai nyelvekben, míg a nyelvcsalád más ágaira az alany-ige-tárgy (SVO) típus jellemző. Amíg például a tibeti-burmai nyelvek majd mindegyike alany-tárgy-ige (SOV) szerkezetű (ez alól csak a karen nyelv a kivétel, amelyik a kínaival megegyező szórendet tart), addig a kínai nyelvek alany-ige-tárgy (SVO) szerkezetet mutatnak. Már pedig a szórend a nyelv egyik legnehezebben változó része. A kínai-tibeti nyelvcsalád mellett lándzsát törők i.e. 4000-re – hasonlóan az indoeurópai nyelvcsaládhoz – teszik a kínai és a tibeti-burmai ág szétválását, és e hatalmas időintervallumnak tudják be, a ma már szembeötlő [[fonológia]]i, [[szemantika]]i, [[szintaxis |szintaktikai]] különbségeket.
 
Összefoglalva megállapítható, hogy a kínai-tibeti nyelvek egy családba tartozása erősen valószínűsíthető, de kielégítő bizonyosságot inkább csak a tibeti-burmai ág nyelveinek szorosabb kapcsolatára, valamint ennek az ágnak a kínaihoz való valamivel lazább fűződésére talált a tudomány. A többi érintett nyelv esetében fokozza a bizonytalanságot a korábbi nyelvállapotok emlékeinek hiánya, a rajtuk végzett rekonstrukciós és összehasonlító munka kezdeti stádiuma, valamint az areális hatások okozta zavarok. Azonban amennyire bizonytalan e nyelvek genealógiai összetartozása, oly nyilvánvaló [[tipológia (nyelv)|tipológiai]] rokonságuk, melyekről már fentebb tettünk említést.
[[Kategória:Sino-tibeti nyelvek]]
[[Kategória:Nyelvcsaládok]]
 
{{Link GA|de}}
156 568

szerkesztés