Főmenü megnyitása

Módosítások

a
Bot: de:Tula egy kiemelt cikk; kozmetikai változtatások
Lakossága: {{szám|501169}} fő (a 2010. évi népszámláláskor).<ref>{{cite web| url = http://www.gks.ru/free_doc/new_site/perepis2010/croc/Documents/Vol1/pub-01-05.pdf |title = A 2010. évi népszámlálás adatai |author = | format =pdf|date=|accessdate =| publisher =Oroszország statisztikai hivatala}}</ref>
 
== Fekvés, éghajlat ==
A Közép-orosz-hátság északi részén, az Upa (az [[Oka]] jobb oldali mellékfolyója) két partján fekszik, [[Moszkva|Moszkvától]] alig 200 km-re délre. A fő folyóba a város területén három kisebb folyó torkollik: a Tulica, a Voronka és a Bezsa. Az Upa bal oldali, déli partján, a Tulica torkolatával szemközt van a kreml. A központi városrész is a bal parton, a folyó teraszain és azokat szegélyező dombokon fekszik. A jobb parton három ipari negyed alakult ki, közülük az északnyugati a régi időktől kezdve fegyvergyártók negyede volt.
 
Az éghajlat mérsékelten kontinentális. A januári középhőmérséklet -6,8 &nbsp;°C (a januári abszolút minimum -34,3 &nbsp;°C – 2006-ban), a júliusi 19,4 &nbsp;°C (az abszolút maximum 39,2 &nbsp;°C – 2010. augusztus). A csapadék évi mennyisége 614 mm, a legcsapadékosabb hónap a június és a július.<ref>{{cite web| url = http://www.pogoda.ru.net/climate/27719.htm |title = A város éghajlata |author = |accessdate =2012-07-20 |publisher =Pogoda i klimat| language =orosz }}</ref>
 
== Történeti áttekintés ==
Tulai kézművesek helyben bányászott vasércből a 16. század végétől készítettek fegyvereket a kincstár számára. Az első vasgyártó manufaktúrát Tula mellett, a Tulica folyó partján egy holland kereskedő létesítette 1632-ben. Később több hasonló épült, ahol szintén készítettek fegyvereket. [[I. Péter orosz cár]] rendeletére 1712-ben megalapították Tulában az első állami fegyvergyártó üzemet. A 18. században a város már híres vasgyártó központ volt, ahol fegyvereken kívül sokféle vasárut, használati eszközt, mérőműszereket is készítettek. 1778-ban kezdődött a később híressé vált tulai [[szamovár]]ok gyártása, az 1830-as években készítették el az első itteni tangóharmonikákat.
 
1796-ban a város a Tulai kormányzóság székhelye lett. Fejlődését elősegítette a Tulán át vezetett első, Moszkva–Kurszk vasútvonal megépülése (1868). A 19. század végén 117 kisebb-nagyobb üzem, gyár működött; továbbra is vezető helyet foglalt el a vadász- és katonai fegyverek és lőszerek gyártása. Erőteljesen fellendült a fegyvergyártás és új ipari vállalatok is létesültek az 1904–1905-ös orosz–japán háború, illetve az [[első világháború]] éveiben, ezalatt a város lélekszáma is gyorsan növekedett.
 
Miután a kormányzóságokat megszűntették, 1929-től 1937-ig Tula a [[Moszkvai terület]]hez tartozott, 1937-ben az akkor megalakított ''Tulai terület'' központja lett. A [[második világháború]] idején, 1941. októbertől decemberig a város déli határán volt a frontvonal, de a védőknek sikerült visszaverniük a német támadásokat. A front eltávolodása után megkezdődött a korábban evakuált termelővállalatok és kulturális intézmények visszaköltöztetése.
 
== Gazdaság, közlekedés ==
=== Kohászat ===
A városban két nagy vaskohászati vállalat működik.
* A Koszogorszki Kohászati Üzem elődjét a helyi vasérc felhasználásra alapították 1897-ben. Bár a helyi vasérctartalékok azóta lényegében kimerültek, napjainkban is nyersvasat és vasötvözetet gyártanak.
* A ''Tulacsermet,'' régi nevén Novotulai Vaskohászati Üzem építését 1931-ben kezdték meg, és 1935-ben kezdte meg a termelést.
 
=== Hadiipar ===
A hadiipar jelentős helyi vállalatai közé tartozik a Tulai Gépgyár (Tulamaszavod), a Tulai Tölténygyár, a ''Tulatocsmas'' (többek között kiképzéshez használt eszközöket gyárt) és a nagy múltú Tulai Fegyvergyár is, ahol főként vadász-, sport- és hadi kézi lőfegyvereket készítenek.
 
2005-ben kezdték meg a korábbi kombájngyár területén kialakított új vállalatnál ''(Scseglovszkij Val)'' a BMD típusú deszantharcjármű-család negyedik generációjának, a BMD–4-nek az összeszerelést, melynek fegyverzetét szintén a helyi konstruktőri irodánál fejlesztették ki.<ref>{{cite web|url = http://www.pryaniki.org/view/article/3763/ |title = Scseglovszkij Val |author =Valerij Vozbrannij |date=2006-05-19|accessdate =2013-03-15 |publisher =Tulszkije Izvesztyija |language =orosz }}</ref>
 
=== Egyéb gép- és műszeripar ===
További nagyvállalatok között említhetők például:
* Az egyik legnagyobb régi gépipari vállalat a ''Tulazseldormas.'' 2009-ben kezdték meg komplett munkavonatok: vasúti pályák tisztítására, javítására szolgáló önjáró munkagépek, hómarók, valamint portáldaruk előállítását.
* Egy másik nagy múltú gépgyárban ''(Gazsztrojgyetal,'' régi nevén: ''Tulamasgaz)'' a szénhidrogén-ipar [[Csővezetékes szállítás|csővezetékeihez]] gyártanak különféle elemeket, gázelosztó állomásokat és azok berendezéseit.
* Az ''Oktava'' nevű vállalatnál akusztikai berendezéseket, stúdiómikrofonokat és az összeköttetést biztosító hasonló katonai célú eszközöket készítenek.
* A ''(Tula)avtomatika'' főként elektrotechikai készülékek gyártásával, komplett elosztó- és transzformátor-alállomások építésével foglalkozik.
 
=== Közlekedés ===
A városon keresztül, illetve elkerülő útján halad az országos jelentőségű M2-es autópálya, amely [[Moszkva|Moszkvából]] [[Kurszk (település)|KurszkKurszkon]]on és [[Belgorod]]on át az ukrajnai határig és onnan tovább a [[Fekete-tenger]]ig vezet; valamint a [[Kaluga]]–[[Rjazany]] közötti főút.
 
Tula fontos vasúti csomópont, pályaudvaráról rendszeresen indulnak vonatok többek között Moszkva, [[Orjol]], [[Szmolenszk]], [[Kaluga]] felé. Itt vezet át a vasúti fővonal, mely Moszkvát [[Voronyezs| Voronyezzsel]] és a déli vidékekkel köti össze.
 
A város északi peremén található repülőtér kizárólag katonai célokat szolgál. Tula mellett állomásozik a 106. Légideszant Gárda Hadosztály.
== Kultúra, felsőoktatás ==
A legnagyobb felsőoktatási intézmények:
* A legnagyobb felsőoktatási intézmény a Tulai Állami Egyetem; 1992 előtt főiskola, 1992–1995 között műszaki egyetem, 1995 óta klasszikus egyetem. A 2010-es évek elején 7 karán 73 tanszék működik és összesen (nappali és levelező tagozaton) körülbelül húszezer hallgatója van.
* A Lev Tolsztoj nevét viselő Tulai Állami Pedagógiai Egyetem; 1995 előtt főiskola, 1938 óta áll fenn.
* Tulai Tüzérségi Műszaki Főiskola
* Tulai Közgazdasági és Informatikai Főiskola; 2000-ben alapították, nem állami intézmény.
Ezeken kívül más egyetemek, intézmények kihelyezett tagozatai, illetve tudományos- és kutatóintézetek is működnek a városban.
 
== Önkormányzat ==
A város polgármestere ''(mer)'' 2012. december 19. óta Alekszandr Jevgenyjevics Prokopuk.<ref>{{cite journal| quotes = no| date =2012-12-19|title = Izbran novij mer Tuli|journal = Kommerszant |url = http://www.kommersant.ru/news/2093972| accessdate = 2013-03-10}}</ref> Korábbi polgármesterek:
* Jevgenyij Vasziljevics Avilov: 2011. március 10. – 2012. december 19.
* Alisza Jevgenyjevna Tolkacseva: 2010. március 31. – 2011. március 2.
* Vlagyimir Szergejevics Mogilnyikov: 2005. november 12. – 2010. március 3.
 
== Források ==
* {{cite book |author=|others= |title=Nagy szovjet enciklopédia| url = http://bse.sci-lib.com/article112713.html | accessdate = |publisher= |location =Moszkva | language =orosz |year=1969–1978 |edition=3 }}
* {{cite book |editor = G. M. Lappo |title=Goroda Rossii |url = http://dic.academic.ru/dic.nsf/city_of_russia/1111/|publisher= Izdatyelsztvo Bolsaja Rosszijszkaja Enciklopegyija |location = Moszkva| language =orosz |year= 1994 |id= ISBN 5 85270 026 6| pages =}}
* {{cite web| url = http://www.tula.ru/|title=A város hivatalos honlapja |author = |accessdate =2013-03-10|year =| language =orosz}}
* {{cite book |author=Antal Zoltán|title=Szovjetunió (II. kötet: Gazdaságföldrajz) |publisher=Gondolat Kiadó|year= 1980 |location= Budapest|edition= |id=ISBN 963-280-304-3 II. kötet|pages=196., 491}}
* {{cite web| url = http://tsu.tula.ru/ |title =A Tulai Állami Egyetem |author = |accessdate =2013-03-15 |publisher = |language =orosz}}
* {{cite web| url = http://www.tmii-tula.ru/ |title =A Tulai Szépművészeti Múzeum|author = |accessdate =2013-03-15 |publisher = |language =orosz }}
* {{cite web| url = http://www.tmii-tula.ru/02-kreml-filial-tula-museum/1-kreml-filial-tula-museum.html |title =A tulai kreml|author = |accessdate =2013-03-15 |publisher = |language =orosz }}
* {{cite web| url = http://www.arms-museum.tula.ru/ |title =A Tulai Állami Fegyvermúzeum |author = |accessdate =2013-03-15 |publisher = |language =orosz }}
{{források}}
 
[[Kategória:A Tulai terület települései]]
 
{{Link GA|de}}
156 395

szerkesztés