Wikipédia

„Asztma” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Hidaspal (vitalap | szerkesztései)
69 861 szerkesztés
a Betegségek kategória eltávolítva (a HotCattel)
Xqbot (vitalap | szerkesztései)
botok
159 778 szerkesztés
a Bot: en:Asthma egy kiemelt cikk; kozmetikai változtatások
19. sor:
}}
 
Az '''asztma''' (görögül ἅσθμα, ''ásthma'', „zihálás") a [[hörgők|légutak]] egyik gyakori [[krónikus]] gyulladásos [[betegség]]e, amelynek jellemzői a változékony és ismétlődő tünetek, a légutak reverzibilis elzáródása, és a [[bronchospasmus |hörgőgörcs]].<ref name=NHLBI07p11-12>{{harvnb|NHLBI Guideline|2007|pp=11–12}}</ref> Gyakori tünetei közé tartozik a [[zihálás]], a [[köhögés]], a mellkasi szorító érzés, és a [[légszomj]].<ref name=bts2009p4>{{harvnb|British Guideline|2009|p=4}}</ref>
 
Az asztma kialakulását vélhetőleg [[genetika]]i és környezeti tényezők kombinációja okozza.<ref name=Martinez_geneenvir>{{cite journal |author=Martinez FD |title=Genes, environments, development and asthma: a reappraisal |journal=Eur Respir J |volume=29|issue=1 |pages=179–84 |year=2007 |pmid=17197483 |doi=10.1183/09031936.00087906}}</ref> A diagnózist a tünetek jellege, a huzamosabb kezelésre való reagálás, és a [[spirometria]] alapján állítják fel.<ref name=lemanske>{{cite journal |author=Lemanske RF, Busse WW|title=Asthma: clinical expression and molecular mechanisms|journal=J. Allergy Clin. Immunol. |volume=125 |issue=2 Suppl 2 |pages=S95–102 |year=2010|month=February|pmid=20176271 |pmc=2853245 |doi=10.1016/j.jaci.2009.10.047 }}</ref> Klinikai osztályozása a tünetek gyakorisága, az erőltetett kilégzési másodperctérfogat ([[Spirometria|FEV1]]), és a [[kilégzési csúcsáramlás]] alapján történik.<ref name=Yawn2008/> Besorolható atópiás (külső) vagy nem atópiás (belső) asztmaként is,<ref name=RobbinsCotran2010/> ahol az atópiás megnevezés az [[I-es típusú túlérzékenység]]i reakcióra való hajlamot jelenti.<ref>{{cite book | title=Stedman's Medical Dictionary | publisher=Lippincott Williams and Wilkins | edition=28 | year=2005 |isbn=0-7817-3390-1 }}</ref>
30. sor:
|}
 
Az asztmára a visszatérő nehéz vagy szapora [[légzés]], [[légszomj]], mellkasi szorító érzés, a mellkas felfújt állapota (hyperinflatio), a légzési segédizmok használata (orrszárnyi légzés, bordaív alatti behúzódás), [[köhögés]], súlyos roham esetén elkékülés ''(cyanosis)'' és légzési elégtelenség jellemző, amely a kezelés hiányában akár halálhoz is vezethet.<ref name=GINA2011p2>{{harvnb|GINA|2011|pp=2–5}}</ref> Nehezen felszakadó [[köpet]] is képződhet.<ref>{{cite book|last=Jindal|first=editor-in-chief SK|title=Textbook of pulmonary and critical care medicine|publisher=Jaypee Brothers Medical Publishers|location=New Delhi|isbn=978-93-5025-073-0|page=242|url=http://books.google.ca/books?id=EvGTw3wn-zEC&pg=PA242}}</ref> Az asztmás roham oldódása közben a köpet a benne található [[eosinophil]] fehérvérsejtek (leukociták) nagy száma miatt [[genny|gennyszerű]]szerű lehet.<ref>{{cite book|last=George|first=Ronald B.|title=Chest medicine : essentials of pulmonary and critical care medicine|year=2005|publisher=Lippincott Williams & Wilkins|location=Philadelphia, PA|isbn=978-0-7817-5273-2|page=62|url=http://books.google.ca/books?id=ZzlX2zJMbdgC&pg=PA62|edition=5th ed.}}</ref> A tünetek általában éjszaka és hajnalban, fizikai megerőltetés vagy hideg levegő hatására súlyosbodnak.<ref name=bts2009p14>{{harvnb|British Guideline|2009|p=14}}</ref> Vannak olyan asztmások, akik csak ritkán, általában valamilyen provokáló tényező hatására észlelnek tüneteket, másoknál pedig a betegség kifejezett és állandó tünetekkel jár.<ref name=GINA2011_p8-9>{{harvnb|GINA|2011|pp=8–9}}</ref>
 
Tünetek már kisgyermekkorban jelentkezhetnek, leggyakrabban 3 éves kor után, de bármely életkorban kialakulhat asztma.
42. sor:
 
=== Környezeti tényezők ===
Az asztma kialakulását és súlyosbodását számos környezeti tényezővel hozzák összefüggésbe, így például az allergénekkel, a levegőszennyezéssel és a környezetben levő egyéb vegyi anyagokkal.<ref>{{cite journal|last=Kelly|first=FJ|coauthors=Fussell, JC|title=Air pollution and airway disease.|journal=Clinical and experimental allergy : journal of the British Society for Allergy and Clinical Immunology|date=2011 Aug|volume=41|issue=8|pages=1059–71|pmid=21623970}}</ref> A [[terhesség]] alatti és [[szülés]] utáni [[dohányzás]] növeli az asztmaszerű tünetek kockázatát.<ref name=GINA2011_p6>{{harvnb|GINA|2011|p=6}}</ref> A [[Közlekedés|közúti forgalom]] által szennyezett levegő, illetve a levegő magas [[ózon]]szintje<ref name=GINA2011_p61>{{harvnb|GINA|2011|p=61}}</ref> összefügg mind az asztma kialakulásával, mind a betegség súlyosbodásával.<ref name=Gold>{{cite journal |author=Gold DR, Wright R |title=Population disparities in asthma |journal=Annu Rev Public Health|volume=26 |pages=89–113|year=2005 |pmid=15760282|doi=10.1146/annurev.publhealth.26.021304.144528 }}</ref> Az épületek belsejében található, a bent tartózkodók által belélegzett [[illékony szerves vegyület]]ek, mint például a [[formaldehid]], szintén asztmát válthatnak ki.<ref>{{cite journal|last=McGwin|first=G|coauthors=Lienert, J; Kennedy, JI|title=Formaldehyde exposure and asthma in children: a systematic review.|journal=Environmental health perspectives|date=2010 Mar|volume=118|issue=3|pages=313–7|pmid=20064771}}</ref> A [[PVC]]ben levő [[ftalátok]]at is összefüggésbe hozták a gyermek- és felnőttkori asztmával <ref>{{cite journal |author= Jaakkola JJ, Knight TL. |title= The role of exposure to phthalates from polyvinyl chloride products in the development of asthma and allergies: a systematic review and meta-analysis|journal= Environ Health Perspect |volume=116 |issue=7 |pages=845–53 |year=2008 |month=July |pmid= 18629304 |pmc= 2453150 |doi= 10.1289/ehp.10846 }}</ref><ref>{{cite journal|last=Bornehag|first=CG|coauthors=Nanberg, E|title=Phthalate exposure and asthma in children.|journal=International journal of andrology|date=2010 Apr|volume=33|issue=2|pages=333–45|pmid=20059582}}</ref>, ugyanígy a nagymértékű [[endotoxin]]kitettséget is.<ref>{{cite journal |author=Liu AH|title=Something old, something new: indoor endotoxin, allergens and asthma |journal=Paediatr Respir Rev|volume=5|issue=Suppl A |pages=S65–71 |year=2004 |pmid=14980246|doi=10.1016/S1526-0542(04)90013-9 }}</ref>
 
Az asztmát a beltéri allergéneknek való kitettséggel, azok belélegzésével hozzák összefüggésbe.<ref>{{cite journal|last=Ahluwalia|first=SK|coauthors=Matsui, EC|title=The indoor environment and its effects on childhood asthma.|journal=Current opinion in allergy and clinical immunology|date=2011 Apr|volume=11|issue=2|pages=137–43|pmid=21301330}}</ref> A gyakori beltéri allergének közé tartozik a [[poratka]], a [[csótány]], az állatok elhalt hámsejtjei, valamint a penész.<ref name=Arshad>{{cite journal|last=Arshad|first=SH|title=Does exposure to indoor allergens contribute to the development of asthma and allergy?|journal=Current allergy and asthma reports|date=2010 Jan|volume=10|issue=1|pages=49–55|pmid=20425514}}</ref><ref>{{cite journal|last=Custovic|first=A|coauthors=Simpson, A|title=The role of inhalant allergens in allergic airways disease.|journal=Journal of investigational allergology & clinical immunology : official organ of the International Association of Asthmology (INTERASMA) and Sociedad Latinoamericana de Alergia e Inmunologia|year=2012|volume=22|issue=6|pages=393–401; qiuz follow 401|pmid=23101182}}</ref> A poratka kiküszöbölésére, jelenlétének csökkentésére tett kísérletek eredménytelennek bizonyultak.<ref name=Gotzsche2008/> Kisgyermekeknél bizonyos vírusos légúti fertőzések, mint például a [[légúti syncytialis vírus]]<ref name=NHLBI07p11>{{harvnb|NHLBI Guideline|2007|p=11}}</ref> és a [[rhinovírus]], növelhetik az asztma kialakulásának kockázatát.<ref name=M38/> Más fertőzések viszont csökkenthetik a kockázatot.<ref name=M38/>
69. sor:
 
=== Kórállapotok ===
Az [[atópiás ekcéma]], [[allergiás rhinitis]] (orrhurut) és asztma hármasát atópiának nevezzük.<ref name="Bolognia"/> Az asztma kialakulására leginkább hajlamosító tényező az, ha valakinek volt már [[atópia|atópiás betegségbetegsége]]e,<ref name=NHLBI07p11/> ugyanis az asztma sokkal nagyobb gyakorisággal alakul ki az [[ekcémá]]soknál és a [[rhinitis|szénanáthásoknál]].<ref name=GINA2011_p4>{{harvnb|GINA|2011|p=4}}</ref> Összefüggést találtak az asztma, a [[Churg–Strauss szindróma]] (egy autoimmun betegség) és a [[vasculitis]] (érgyulladás) között. Bizonyos típusú [[csalánkiütés]]ek (urticaria) esetén szintén jelentkezhetnek asztmás tünetek.<ref name="Bolognia">{{cite book |author=Rapini, Ronald P.; Bolognia, Jean L.; Jorizzo, Joseph L.|title=Dermatology: 2-Volume Set |publisher=Mosby |location=St. Louis |year=2007|isbn=1-4160-2999-0 }}</ref>
 
Kölcsönös összefüggést találtak az [[elhízás]] és az asztma kockázata között. Az utóbbi években mindkét betegség gyakoribbá vált.<ref>{{cite journal |author=Beuther DA |title=Recent insight into obesity and asthma |journal=Curr Opin Pulm Med|volume=16 |issue=1 |pages=64–70|year=2010 |month=January |pmid=19844182 |doi=10.1097/MCP.0b013e3283338fa7}}</ref><ref name=holguin>{{cite journal |author=Holguin F, Fitzpatrick A |title=Obesity, asthma, and oxidative stress|journal=J. Appl. Physiol. |volume=108 |issue=3 |pages=754–9 |year=2010|month=March |pmid=19926826|doi=10.1152/japplphysiol.00702.2009 }}</ref> Ebben több tényező is közrejátszhat, például a zsír felhalmozódása miatti légzési elégtelenség, vagy az a tény, hogy a zsírszövet előidézhet olyan állapotot, amely kedvez a különféle gyulladások kialakulásának.<ref name="Woods 2009">{{cite journal |author=Wood LG, Gibson PG |title=Dietary factors lead to innate immune activation in asthma |journal=Pharmacol. Ther.|volume=123 |issue=1 |pages=37–53 |year=2009|month=July |pmid=19375453|doi=10.1016/j.pharmthera.2009.03.015 }}</ref>
82. sor:
== Kóréllattana ==
[[Fájl:Asthma attack-airway (bronchiole) constriction-animated.gif|bélyegkép|Asztmás roham következtében beszűkülő hörgők]]
[[FileFájl:Asthma .jpg|thumb|alt=A hörgő keresztmetszeti nézete, amely a rózsaszín hörgőfalat és fehér váladékot mutat.|A hörgő falának elzáródása váladék következtében, [[goblet sejt]] [[metaplasia]] és az alapmembrán megvastagodása asztmás betegnél.]]
 
Az asztma a légutak krónikus gyulladásának eredménye, amely a környező [[Simaizom|simaizmok]] fokozott, görcsös összehúzódásához vezet. Ez más tényezőkkel együtt a légutak időleges beszűküléséhez és az asztma „klasszikus” tünetéhez, a sípoló légzéshez vezet. Az időleges hörgőszűkület általában kezelés hatására vagy magától elmúlik. Időnként a légutak maguktól átalakulnak - a tartós [[gyulladás]] a hörgők falának átalakulásához, károsodásához vezet hosszú távon, amit az orvosi nyelv ''remodelling''nek nevez. E folyamat során az asztmára jellegzetes időleges ''(reverzíbilis)'' hörgőszűkület fokozatosan tartós, maradandó szűkületté alakul.<ref name=GINA2011p2/>
217. sor:
Számos egyéb megbetegedés is okozhat az asztmáéhoz hasonló tüneteket.<!-- <ref name=NAEPP46/> --> Gyermekeknél ilyenek az egyéb felső légúti megbetegedések, mint például az [[allergiás orrnyálkahártya gyulladás]] és az [[arcüreggyulladás]], amelyeket ugyanúgy tekintetbe kell vennünk, mint a légúti elzáródás egyéb okait. Ezek közé tartoznak: idegen test belégzése, [[légcsőszűkület]], [[laryngotracheomalacia]], [[érgyűrű]]k, a megduzzadt [[nyirokmirigyek]] vagy a szövetmasszák jelenléte a nyakon.<!-- <ref name=NAEPP46> --> Figyelmet érdemlő ok lehet felnőtteknél a [[krónikus obstruktív tüdőbetegség]], a [[pangásos szívelégtelenség]], a légútban megjelenő csomók, valamint a gyógyszerkészítményekben található ACE-gátlók (ACE = angiotenzin-konvertáló enzim) által kiváltott köhögés.<!-- <ref name=NAEPP46> --> A [[hangszálak rendellenes működés]]e mindkét korosztálynál asztmás tünetekhez hasonló tüneteket produkálhat.<ref name=NAEPP46>{{harvnb|NHLBI Guideline|2007|p=46}}</ref>
 
A [[krónikus obstruktív tüdőbetegség]] (COPD) az asztmával egyidejűleg is fennállhat, illetve jelentkezhet a krónikus asztma komplikációjaként. 65 éven felül a legtöbb obstruktív légúti betegségben szenvedő ember asztmában vagy COPD-ben is szenved. Ebben az esetben a COPD ismertetőjegyei a légúti neutrofilák számának megnövekedése, az abnormális mértékben megvastagodott falak és a hörgőkben található simaizom megnövekedése. Mindazonáltal ezek vizsgálatára rendszerint nem kerül sor, mivel a COPD és az asztma kezelésének elvei nagyon hasonlóak: kortikoszteroidok és tartós hatású béta-agonisták alkalmazása, illetve a dohányzás abbahagyása.<ref name=Gibson>{{cite journal |author=Gibson PG, McDonald VM, Marks GB |title=Asthma in older adults |journal=Lancet |volume=376|issue=9743 |pages=803–13 |year=2010 |month=September |pmid=20816547|doi=10.1016/S0140-6736(10)61087-2 }}</ref> Tünetei nagyon hasonlóak az asztmás tünetekhez, összefügg a cigarettafüst nagyobb mértékű belégzésével és az életkor előrehaladtával, a tünetek hörgőtágítók szedése után kevésbé visszafordíthatók, és kevésbé valószínű, hogy a családban korábban előfordult atópia.<ref name=Hargreave>{{cite journal | author1=Hargreave FE |author2=Parameswaran K|title=Asthma, COPD and bronchitis are just components of airway disease |journal=European Respiratory Journal |volume=28 |issue=2 |pages=264–267 |month=August |year=2006|url=http://erj.ersjournals.com/content/28/2/264.full |pmid=16880365|doi=10.1183/09031936.06.00056106 }}</ref><ref name="Applied Therapeutics 2009">{{cite book|author=Diaz, P. Knoell |title=Applied therapeutics: the clinical use of drugs|edition=9th |location=Philadelphia |publisher=Lippincott Williams & Wilkins |year=2009|chapter=23. Chronic obstructive pulmonary disease }}</ref>
 
== Megelőzés ==
238. sor:
 
=== Gyógyszeres kezelés ===
A gyógyszeres kezelés fejlődése az elmúlt évtizedekben jelentős javulást hozott az asztmás betegek tömegeinek életében. Az asztma kezelésére használt gyógyszerek két nagy csoportra oszthatók: a heveny tünetek enyhítésére használt, gyors megkönnyebbülést hozó gyógyszerekre és a tartós szabályozást biztosító készítményekre, melyek a további rohamok megelőzésére használatosak.<ref name="NHLBI07p213">{{harvnb|NHLBI Guideline|2007|p=560}}</ref>
 
;Gyors hatás
[[FileFájl:Salbutamol2.JPG|thumb|alt=A kék műanyag tok fölé helyezett fémhenger formájában kapható |[[szalbutamol]] adagolószelepes inhalációs készülék asztmás rohamok alkalmával igen gyakran használatos.]]
* Az olyan gyors hatású [[béta2-adrenerg agonista |béta<sub>2</sub>-adrenoceptor agonistagonisták]]ák (SABA), mint a [[szalbutamol]] (Amerikában ''albuterol'') az asztmás tünetek elsődleges kezelő szerei.<ref name="NHLBI07p214" />
* Az [[antikolinerg]] gyógyszerek, mint az [[ipratropium|ipratropium bromid]], közepes és súlyos tüneteknél fokozzák a kezelés eredményességét, amennyiben SABA készítményekkel együtt történik a szedésük.<ref name="NHLBI07p214" /> Az antikolinerg hörgőtágítók jól használhatók abban az esetben, amikor a beteg a SABA szereket nem tolerálja.<ref name="Self, Timothy 2009"/>
* A korábbi, kevésbé szelektív [[adrenerg receptor |adrenerg agonistagonisták]]ák, mint az inhalált [[epinefrin]], a SABA szerekhez hasonló hatásfokkal működnek.<ref name=Rodrigo>{{cite journal|author=Rodrigo GJ, Nannini LJ |title=Comparison between nebulized adrenaline and beta2 agonists for the treatment of acute asthma. A meta-analysis of randomized trials|journal=Am J Emerg Med |volume=24 |issue=2 |pages=217–22 |year=2006 |pmid=16490653|doi=10.1016/j.ajem.2005.10.008}}</ref> Mindazonáltal használatuk nem javallt, mivel rendkívül felfokozott szívműködést váltanak ki.<ref name="NHLBI07p351">{{harvnb|NHLBI Guideline|2007|p=351}}</ref>
 
;Tartós kontroll
[[FileFájl:Fluticasone.JPG|thumb|alt=A narancsszínű műanyag tok fölé helyezett fémhenger formájában kapható |[[flutikazon-propionát]] a betegség tartós kezelésére használatos, adagolószelepes inhalációs készülék.]]
* Tartós kezelés céljára a leghatékonyabbnak a kortikoszteroidokkal való kezelést tartják.<ref name=NHLBI07p213/> Ezek alkalmazása rendszerint inhalálással történik, kivéve súlyos, tartós betegség esetén, amikor is a kortikoszteroidok szájon át történő szedésére is szükség lehet.<ref name=NHLBI07p213/> Az inhalálható készítmények használata - a tünetek súlyosságától függően - rendszerint napi egy-két alkalommal javasolt. <ref name="NHLBI07p218">{{harvnb|NHLBI Guideline|2007|p=218}}</ref>
* Az olyan [[tartós hatású, béta-adrenoceptor agonist]]ák (LABA) mint a [[szalmeterol]] és a [[formoterol]] (legalábbis felnőttek esetében) javíthatják az asztma feletti kontroll esélyeit, amennyiben inhalált kortikoszteroidokkal együtt történik a szedésük.<ref name=Ducharme2010>{{cite journal|last=Ducharme|first=FM|coauthors=Ni Chroinin, M; Greenstone, I; Lasserson, TJ|title=Addition of long-acting beta2-agonists to inhaled corticosteroids versus same dose inhaled corticosteroids for chronic asthma in adults and children.|journal=Cochrane database of systematic reviews (Online)|date=2010-05-12|issue=5|pages=CD005535|pmid=20464739}}</ref> Gyermekek esetében ez az eredmény bizonytalan.<ref name=Ducharme2010/><ref>{{cite journal|last=Ducharme|first=FM|coauthors=Ni Chroinin, M; Greenstone, I; Lasserson, TJ|title=Addition of long-acting beta2-agonists to inhaled steroids versus higher dose inhaled corticosteroids in adults and children with persistent asthma.|journal=Cochrane database of systematic reviews (Online)|date=2010-04-14|issue=4|pages=CD005533|pmid=20393943}}</ref> Szteroidok nélkül azonban megnövelik a súlyos [[mellékhatás]]ok jelentkezésének kockázatát<ref name=Fanta2009>{{cite journal |author=Fanta CH|title=Asthma |journal=New England Journal of Medicine |volume=360|issue=10|pages=1002–14 |year=2009|month=March |pmid=19264689 |doi=10.1056/NEJMra0804579 }}</ref> sőt, a kockázat még a kortikoszteroidok szedése mellett is fokozódhat, bár enyhébb mértékben.<ref name=Cates2012>{{cite journal|last=Cates|first=CJ|coauthors=Cates, MJ|title=Regular treatment with formoterol for chronic asthma: serious adverse events.|journal=Cochrane database of systematic reviews (Online)|date=2012-04-18|volume=4|pages=CD006923|pmid=22513944}}</ref><ref>{{cite journal|last=Cates|first=CJ|coauthors=Cates, MJ|title=Regular treatment with salmeterol for chronic asthma: serious adverse events.|journal=Cochrane database of systematic reviews (Online)|date=2008-06-16|issue=3|pages=CD006363|pmid=18646149}}</ref>
* A [[leukotrién antagonist]]ák (mint pl. a [[montelukaszt]] és a [[zafirlukaszt]]) szintén adhatók az inhalált kortikoszteroidok mellett, rendszerint szintén a LABA szerekkel együtt.<ref name=NHLBI07p213/> Heveny rohamok esetén való használatukra nincs elegendő bizonyíték.<ref name=GINA_2011_page74>{{harvnb|GINA|2011|p=74}}</ref><ref>{{cite journal|last=Watts|first=K|coauthors=Chavasse, RJ|title=Leukotriene receptor antagonists in addition to usual care for acute asthma in adults and children.|journal=Cochrane database of systematic reviews (Online)|date=2012-05-16|volume=5|pages=CD006100|pmid=22592708}}</ref> Öt év alatti gyermekeknél, az inhalált kortikoszteroidok mellett, gyakran előnyben részesített kiegészítő kezelésnek számít.<ref name=bts2009p43>{{harvnb|British Guideline|2009|p=43}}</ref>
* A [[hízósejt stabilizátor]]ok (mint pl. a [[cromolyn sodium]]) alkalmazása a kortikoszteroidokkal történő kezelés kevésbé gyakori alternatívája.<ref name=NHLBI07p213/>
 
;Alkalmazási módok
267. sor:
Amennyiben az asztma nem reagál a hagyományos gyógyszeres kezelésre, egyéb lehetőségek is rendelkezésre állnak az asztmás rohamok megelőzésére, illetve kezelésére. Az asztmás roham kezelésének lehetőségei közé tartozik:
* [[oxigén]] adagolása az [[Hypoxia|oxigénhiányos állapot]] kezelésére, amennyiben a vér oxigén koncentrációja 92% alá esik.<ref name=rodrigo>{{cite journal |author=Rodrigo GJ, Rodrigo C, Hall JB |title=Acute asthma in adults: a review |journal=Chest |volume=125|issue=3 |pages=1081–102 |year=2004 |pmid=15006973| doi = 10.1378/chest.125.3.1081}}</ref>
* az intravénásan beadott [[magnézium]]-szulfát ellazítja a légutakat körbevevő simaizmokat, így más gyógyszerekkel együtt jótékony hatása lehet a súlyos asztmás roham kezelésében.<ref>[http://etkajoga-miskolc.honlapepito.hu/?modul=oldal&tartalom=1084625 Amit tudtunk a magnéziumról…]</ref><ref name="NHLBI07p373">{{harvnb|NHLBI Guideline|2007|p=373}}</ref><ref>{{cite journal|journal=Chest |volume=122 |issue=2 |pages=396–8 |date = August 2002|doi=10.1378/chest.122.2.396 |title=Magnesium Treatment for Asthma : Where Do We Stand? |last1=Noppen |first1=M. |pmid=12171805 }}</ref>
* [[heliox]] (a hélium és oxigén keveréke) belélegzése a légzés megkönnyítésére súlyos, a gyógyszerekre nem reagáló esetekben.<ref name="NHLBI07p373"/>
* az intravénásan beadott [[szalbutamol]] hatékonyságát a rendelkezésre álló bizonyítékok nem támasztják alá egyértelműen, ezért csak kivételes esetekben alkalmazzák.<ref name=rodrigo/><ref>Aeroszol formában azonban hatása gyorsan, 5 percen belül kezdődik és általában 4-6 órán át tart, így alkalmas az asztmás roham kezelésére és megelőzésére enyhe asztmában, valamint az akut exacerbatiók kezelésére közepesen súlyos és súlyos asztmában.</ref>
* régebben elterjedten használták a metilxantin-szerkezetű szereket (mint pl. a [[teofillin]]), de nem járulnak hozzá jelentősen az egyéb béta-agonista (a béta-receptort stimuláló) szerek hatásához. Alkalmazásuk az akut exacerbáció esetén ellentmondásos.<ref name=GINA_2011_page37>{{harvnb|GINA|2011|p=37}}</ref>
* a nyugtató hatással bíró anesztetikum, a [[ketamin]] elvileg hasznos lehet, ha a légzésleállás veszélye miatt [[intubálás]]ra és gépi lélegeztetésre lenne szüksége valakinek, azonban a klinikai vizsgálatokból származó adatok ezt nem támasztják alá.<ref name="NHLBI07p399">{{harvnb|NHLBI Guideline|2007|p=399}}</ref>
 
Súlyos, tartós asztmában szenvedő betegek esetén, amikor az inhalációs kortikoszteroidok és a hosszú hatású béta-agonisták (LABAs) nem biztosítanak megfelelő kontrollt a tünetek felett, a bronchialis thermoplasztika (tüdő-hőplasztika) alternatíva lehet.<ref>[http://www.diagnozis.hu/az_asztma_kezelesenek_uj_modszere/ Az asztma kezelésének új módszere]</ref><ref name=Bronch10>{{cite journal|last=Castro|first=M|coauthors=Musani, AI, Mayse, ML, Shargill, NS|title=Bronchial thermoplasty: a novel technique in the treatment of severe asthma.|journal=Therapeutic advances in respiratory disease|date=2010 Apr|volume=4|issue=2|pages=101–16|pmid=20435668|doi=10.1177/1753465810367505}}</ref> A módszer lényege hőkontrollált, alacsony energiájú rádiófrekvenciás energialöketek alkalmazása a légcsőben bronchoszkópia során.<ref name=Bronch10/> Bár a beavatkozást követő hónapok során az asztmás rohamok gyakorisága megnőhet, hosszú távon úgy tűnik, hogy sikeresen csökkenti a rohamok gyakoriságát. Azonban az egy éven túli hatások jelenleg nem ismertek.<ref name=GINA_2011_page70>{{harvnb|GINA|2011|p=70}}</ref>
281. sor:
 
== Kilátások ==
[[FileFájl:Asthma world map - DALY - WHO2004.svg|thumb|alt=Világtérkép, amelyen Európa sárga, Észak- és Dél-Amerika narancs, Dél-Afrika sötétvörös színnel van feltüntetve|[[Egészségkárosodással korrigált életévek]] az asztma esetében 100 000 lakosonként 2004-ben.<ref>{{cite web|url=http://www.who.int/healthinfo/global_burden_disease/estimates_country/en/index.html|title=WHO Disease and injury country estimates |year=2009 |work=World Health Organization|accessdate=November 11, 2009|archiveurl=http://web.archive.org/web/20091111101009/http://www.who.int/healthinfo/global_burden_disease/estimates_country/en/index.html|archivedate= 11 November 2009 <!--DASHBot-->| deadurl= no}}</ref>
{{Oszlop-start}}
{{Oszlop-2}}
299. sor:
{{legend|#cb0000|>600}}
{{Oszlop-vége}} ]]
Az asztmás betegek kilátásai jók, elsősorban a betegség enyhe formájától szenvedő gyermekek esetén.<ref>{{cite book |editor1-first=Allan B. |editor1-last=Wolfson |editor2-first=Ann|editor2-last=Harwood-Nuss |title=Harwood-Nuss' Clinical Practice of Emergency Medicine|chapterurl=http://books.google.com/books?id=Idb0Z658lFQC&pg=PT465 |date=September 2009|publisher=Lippincott Williams & Wilkins |isbn=978-0-7817-8943-1 |pages=432–|first1=Michelle J. |last1=Sergel |first2=Rita K. |last2=Cydulka |chapter=Ch. 75: Asthma|edition=5th}}</ref> Az elmúlt évtizedekben a mortalitás jelentősen csökkent a diagnosztizálás és kezelés terén tett előrelépések eredményeképpen.<ref name=NHLBI07p1>{{harvnb|NHLBI Guideline|2007|p=1}}</ref> Világszerte kb. 19,4&nbsp;millió embernél okoz enyhe vagy súlyos egészségkárosodást (akik közül 16&nbsp;millió alacsony és közepes jövedelmű országokban él).<ref>{{cite book|last=Organization|first=World Health|title=The global burden of disease : 2004 update.|year=2008|publisher=World Health Organization|location=Geneva, Switzerland|isbn=978-92-4-156371-0|page=35|edition=[Online-Ausg.]}}</ref> A gyermekkorban diagnosztizált asztmás esetek felében egy évtized múlva már nincsenek asztmás tünetek.<ref name=El2010/> Bár megfigyelhető a légutak változása, jelenleg nem ismert, hogy ennek hosszú távú hatása hasznos vagy káros.<ref name=Maddox>{{cite journal |author=Maddox L, Schwartz DA |title=The pathophysiology of asthma |journal=Annu. Rev. Med. |volume=53|pages=477–98 |year=2002 |pmid=11818486 |doi=10.1146/annurev.med.53.082901.103921}}</ref> A kortikoszteroidokkal időben megkezdett kezelés eredményesnek látszik a tüdőfunkciók hanyatlásának megelőzésére, illetve visszafordítására.<ref name=beckett>{{cite journal |author=Beckett PA, Howarth PH|title=Pharmacotherapy and airway remodelling in asthma? |journal=Thorax |volume=58|issue=2 |pages=163–74 |year=2003 |pmid=12554904| doi = 10.1136/thorax.58.2.163|pmc=1746582}}</ref>
 
== Epidemiológia ==
329. sor:
Az asztmát már az [[ókori Egyiptom]]ban is ismerték, kezelésére pedig a ''kyphi'' néven ismert keveréket itták.<ref name="Manniche1999">{{cite book | author = Manniche L |title = Sacred luxuries: fragrance, aromatherapy, and cosmetics in ancient Egypt | pages =[http://books.google.com/books?id=ZCgVdm7UKhIC&pg=PA49 49] | year = 1999 | publisher =Cornell University Press | isbn=978-0-8014-3720-5 }}</ref> Formálisan [[Hippokratész]] sorolta be a légzőszervi megbetegedések közé i.e. 450 körül, és a betegség modern elnevezése is görög eredetű, a "lihegés", "lihegő" görög megfelelőjéből származik.<ref name=M38/> Az ókorban, i.e. 200 körül még azt tartották, hogy legalább részben az érzelmekhez köthető.<ref name=Andrew2010/>
 
A modern orvostudomány asztmáról írt legkorábbi értekezéseinek egyikében 1873-ban a betegség patofiziológiáját próbálták megmagyarázni, míg egy 1872-es tanulmány szerint az asztmát úgy lehet gyógyítani, hogy a beteg mellkasát [[kloroform]]os kenőccsel kell bekenik.<ref name="pmid20747287">{{cite journal | author = Thorowgood JC | title = On bronchial asthma| journal =British Medical Journal | volume = 2 | issue = 673 | pages = 600 | year = 1873 | month = November | pmid = 20747287| pmc = 2294647 |doi = 10.1136/bmj.2.673.600}}</ref><ref name="pmid20746575">{{cite journal | author = Gaskoin G | title = On the treatment of asthma | journal = British Medical Journal | volume = 1 | issue = 587 |pages = 339 | year = 1872 |month = March | pmid = 20746575 | pmc = 2297349 | doi = 10.1136/bmj.1.587.339 }}</ref> 1880-ban az asztma kezelésére többek között a [[pilokarpin]] nevű gyógyszert adagolták intravénásan.<ref name="pmid20749537">{{cite journal | author = Berkart JB | title = The treatment of asthma| journal = British Medical Journal | volume = 1 | issue = 1016 | pages = 917–8 | year = 1880 | month = June| pmid = 20749537 | pmc = 2240555 | doi = 10.1136/bmj.1.1016.917}}<br />{{cite journal | author = Berkart JB | title = The treatment of asthma | journal =British Medical Journal | volume = 1 | issue = 1017 | pages = 960–2 | year = 1880 |month = June | pmid = 20749546 | pmc = 2240530 | doi = 10.1136/bmj.1.1017.960 }}</ref> 1886-ban F.H. Bosworth kapcsolatot feltételezett az asztma és a [[szénanátha]] között.<ref name="pmid21407325">{{cite journal | author = Bosworth FH| title = Hay fever, asthma, and allied affections | journal = Transactions of the Annual Meeting of the American Climatological Association | volume = 2 | pages = 151–70 | year = 1886 | pmid = 21407325 |pmc = 2526599}}</ref> 1905-ben esett szó először a [[Adrenalin|epinefrinepinefrinről]]ről az asztma kezelésével kapcsolatban.<ref name="pmid18733372">{{cite journal |author = Doig RL | title = Epinephrin; especially in asthma | journal = California State Journal of Medicine | volume = 3 | issue = 2 | pages = 54–5 | year = 1905 | month = February | pmid = 18733372 | pmc = 1650334}}</ref> Az 1950-es években kezdték szájon át adagolni a kortikoszteroidokat az asztma kezelésére, míg az inhalációs kortikoszteroidok és a rövid hatású béta-agonisták az 1960-as évektől kezdve terjedtek el széles körben.<ref>{{cite journal|last=von Mutius|first=E|coauthors=Drazen, JM|title=A patient with asthma seeks medical advice in 1828, 1928, and 2012.|journal=New England Journal of Medicine|date=2012-03-01|volume=366|issue=9|pages=827–34|pmid=22375974}}</ref><ref>{{cite journal|author=Crompton G |title=A brief history of inhaled asthma therapy over the last fifty years |journal=Primary care respiratory journal : journal of the General Practice Airways Group|date=2006 Dec|volume=15|issue=6|pages=326–31|pmid=17092772}}</ref>
 
Az 1930-as és 50-es évek között az asztma a "hét szent [[pszichoszomatikus]] betegség" egyikének számított. A betegséget lelki eredetűnek tartották, és a kezelés gyakran épült pszichoanalízisre és egyéb beszélgetős terápiákra.<ref name="pmid16185365"/> Mivel a pszichoanalitikusok az asztmás zihálást az anyjáért síró gyermek elfojtott kiáltásaként értelmezték, az asztmások esetében különösen fontosnak tartották a [[depresszió]] kezelését.<ref name="pmid16185365">{{cite journal |author=Opolski M, Wilson I |title=Asthma and depression: a pragmatic review of the literature and recommendations for future research |journal=Clin Pract Epidemol Ment Health |volume=1 |page=18 |year=2005|month=September |pmid=16185365 |pmc=1253523 |doi=10.1186/1745-0179-1-18 }}</ref>
338. sor:
 
== Források ==
* {{cite web |author=National Asthma Education and Prevention Program (NAEPP) |url=http://www.nhlbi.nih.gov/guidelines/asthma/asthgdln.pdf | title=Expert Panel Report 3: Guidelines for the Diagnosis and Management of Asthma | format=PDF | work=[[National Heart Lung and Blood Institute]] | year=2007 |ref={{harvid|NHLBI Guideline|2007}}}}
* {{cite web | url=http://www.sign.ac.uk/pdf/sign101.pdf|format=PDF |title=British Guideline on the Management of Asthma | work=[[British Thoracic Society]] | year=2008 (revised 2012)|ref={{harvid|British Guideline|2009}}}}
* {{cite web | url=http://www.ginasthma.org/uploads/users/files/GINA_Report2011_May4.pdf|format=PDF |title=Global Strategy for Asthma Management and Prevention | publisher=Global Initiative for Asthma |year=2011 |ref={{harvid|GINA|2011}}}}
 
== Jegyzetek ==
352. sor:
[[Kategória:Légzőrendszeri betegségek]]
 
{{Link FA|en}}▼
{{Link FA|ml}}
{{Link FA|ru}}
▲{{Link FAGA|en}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Asztma”