„Réz” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 109.245.81.54 (vita) szerkesztéséről Regasterios szerkesztésére
Xqbot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: en:Copper egy kiemelt cikk; kozmetikai változtatások
103. sor:
A réztöbblet is kedvezőtlenül hat a növények növekedésére. Ismeretes a [[csonthéjas]] gyümölcsfák rézérzékenysége, amelyben a réz mellett az alacsony pH-érték is szerepet játszik. A toxikus réz az idősebb levelek csúcsán vagy szélein vörösbarna nekrózisokkal jelentkezik, melyek a levéllemez belseje felé terjednek. Súlyos esetben a növények elhalnak.
 
Szőlőültetvényben a gyakori rezes permetezés növeli a talaj termőrétegének réztartalmát. Hasonló a helyzet rézbányák és galvanizáló üzemek közelében. Ezeken a helyeken tömegesen fordul elő a "rézjelző" hólyagos habszegfű ([[Silene cucubalus]]) gyomnövény, ami kifejezetten rézkedvelő növény. A talaj magas réztartalma nagy adagú humusz, foszfát- és mésztrágyázással megszüntethető, de legalább is csökkenthető. A réztöbblet hatása az ion-antagonizmus következtében vashiány-tüneteket eredményez. Különösen érzékeny a réztöbbletre a [[mák]], a [[paraj]], a [[szamóca]], a [[kardvirág]] és a [[Hortenzia (növénynemzetség)|hortenzia]]. Hatására ezeknél a növényeknél látványosan csökken a terméshozam, illetve a díszítő érték.
Az élő szervezetben a réz többnyire fehérjékhez kötött formában (rézproteinekben) fordul elő. A biológiai szempontból aktív rézproteineket három fő típusba lehet sorolni:
148. sor:
 
== Források ==
* ALLOWAY B. J. (1995): Heavy metals in soils, Blackie Academic and Professinal, London
* FILEP GY. (1987):Talajtani alapismeretek I. Általános talajtan - DATE Mg. Kar jegyzet, Debrecen
* FILEP GY. (1988): Talajkémia - Akadémia Kiadó, Bp.
* HARGITAI L. (1998): Talajtan és Agrokémia II. Jegyzet. Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, Bp.
* KÁDÁR I. (1992): A növénytáplálás alapelvei és módszerei. Akaprint, Bp.
* KÁDÁR I. (1998): Talaj és környezet szennyeződése. GATE Mezőgazdasági Főiskolai Kar, Gyöngyös
* KOVÁCS M. (1998): Talajjelző növények. Természetbúvár, 53. évf. 6. sz.
* LOCH J. – NOSTICZIUS Á. (2004): Agrokémia és növényvédelmi kémia, Mezőgazda Kiadó, Bp.
* MENGEL K. (1976): A növények táplálkozása és anyagcseréje. Mezőgazdasági Kiadó, Bp.
* PAIS I. (1999): A mikroelemek jelentősége az életben. Mezőgazda Kiadó, Bp.
* PATÓCS I. (szerk.) (1989): A növények táplálkozási zavarai és betegségei. Agroinform, Bp.
* SIMON L. – SZILÁGYI M. (szerk.) (2003): Mikroelemek a táplálékláncban. Bessenyei György Kiadó, Nyíregyháza
* STEFANOVITS P. – Filep Gy. – Füleky Gy. (1999): Talajtan. Mezőgazda, Bp.
* SZABÓ S. A. – REGIUSNÉ M. Á. – GYŐRI D. – SZENTMIHÁLYI S. (1987): Mikroelemek a mezőgazdaságban I. (Esszenciális mikroelemek). Mezőgazdasági Kiadó, Bp.
 
== További információk ==
176. sor:
 
{{Link FA|es}}
{{Link GA|en}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Réz