Főmenü megnyitása

Módosítások

a
Bot: en:Falkland Islands egy kiemelt cikk; kozmetikai változtatások
[[Fájl:Falkland Islands topographic map-en.svg|bélyegkép|balra|160px|A Falkland-szigetek domborzati térképe]]
 
A Falkland-szigetek két nagyobb és 776 kisebb szigetből áll.<ref name=semmi/> A teljes szárazföldi terület 12&nbsp;173&nbsp;km², a partok hossza 1288&nbsp;km. A szárazföld nagy részét a két nagy sziget, [[Nyugat-Falkland]] és [[Kelet-Falkland]] foglalja magába, amiket a [[Falkland-szoros]] választ el egymástól. Kelet-Falklandon van a főváros, [[Stanley (Falkland-szigetek)|Stanley]] és itt lakik a lakosság nagy része.<ref name=semmi/> Mindkét szigeten vannak dombságok, a legmagasabb „hegy” a kelet-falklandi [[Mount Usborne]], 704 m. Vannak mocsaras síkságok, a legfontosabb a [[Lafonia]], Kelet-Falkland déli fele. Lényegében az egész területet legelőként használják.
 
A kisebb szigetek a két nagyot veszik körbe. Ide tartozik a [[Barren-sziget]], [[Beaver-sziget]], [[Bleaker-sziget]], [[Carcass-sziget]], [[George-sziget]], [[Keppel-sziget]], [[Lively-sziget]], [[New-sziget]], [[Pebble-sziget]], [[Saunders-sziget]], [[Sealion-sziget]], [[Speedwell-sziget]], [[Staats-sziget]], [[Weddel-sziget]], [[West Point-sziget]]. A [[Jason-szigetek]] a fő szigetcsoporttól északkeletre vannak, a [[Beauchene-sziget]] délre. A Speedwell és a George-szigetet az [[Engle-átjáró]] választja el Kelet-Falklandtól.
 
=== Éghajlat ===
A Falkland-szigeteknek hideg tengeri éghajlata van, erős nyugati szelekkel. Általában felhős és párás az idő, eső egy átlagos év napjainak a felében van. A [[havazás]] ritka, de az év bármely szakában előfordulhat.<ref name=semmi/>
 
=== Élővilág, természetvédelem ===
 
== Történelem ==
Felfedezése óta mozgalmas a Falkland-szigetek története. Egyaránt birtokának nyilvánította [[Franciaország]], [[Egyesült Királyság|Nagy-Britannia]], [[Spanyolország]] és [[Argentína]]. Településeket létesítettek és hagytak el a szigeteken. Az [[1770]]. évi falklandi válság a háború szélére sodorta a francia-spanyol szövetséget Nagy-Britanniával. A spanyol igényt örökölte Argentína. [[1831]]. [[december 28.|december 28]]-án ''Lexington'' amerikai hadivitorlás elpusztította Puerto Luis argentin települést. [[1833]]-ban Nagy-Britannia vette birtokába a szigeteket. Argentína továbbra is saját területének tekintette. Ezt a vitát használta fel az argentin [[katonai junta]] arra, hogy [[1982]]-ben megtámadja és rövid időre megszállja a Szigeteket. A brit expedíciós csapatok a két hónapig tartó [[Falkland-szigeteki háború|falklandi háborúban]] visszafoglalták.
 
=== A második világháború végéig ===
Falkland lakossága kb. 3140 fő. A [[2008]]-as népszámlálás szerint a legtöbben Falkland-szigeteki identitásúak (61%), jelentős részük [[britek|brit]] (29%), [[spanyolok|spanyol]] (2,6%), [[chileiek|chilei]] vagy egyéb (6,5%), de 18 [[japánok|japán]] (0,6%) is él a szigetcsoporton.<ref name=semmi/>
 
Többségük (70%) brit származású. Vannak még skandináv és chilei származásúak, valamint az utóbbi évszázadokban a szigetekre eljutó halászok utódai. Az utóbbi időben [[Szent Ilona (terület)|Szent Ilonáról]] többen is a szigetekre járnak dolgozni. A legfőbb vallás a [[kereszténység]].
 
== Gazdaság ==
== Infrastruktúra ==
=== Közlekedés ===
A Falkland-szigeteken két burkolt kifutóval rendelkező repülőtér van.<ref name=semmi/> A [[RAF Mount Pleasant]] Stanleytől 30&nbsp;km-re délnyugatra a fő nemzetközi repülőtér. A járatokat a [[Brit Királyi Légierő]] működteti az [[oxfordshire]]i [[RAF Brize Norton]]ra. Vannak járatok [[Chile|Chilébe]] is (hetente egyszer<ref name=semmi/>), amelyeket a LAN működtet. A [[Port Stanley Airport]] ([[IATA]]: PSY, [[ICAO]]: SFAL) egy kisebb repülőtér a város mellett, főleg belső repülésekre. A legtöbb településnek van füves kifutópályája. A belső járatokat az igényeknek megfelelően indítják.
 
Egy [[kikötő]]je van.<ref name=semmi/>
 
== További információk ==
* L.L. Ivanov ''et al''. [http://www.falklands-malvinas.com/forum/kb.php?mode=article&k=13&sid=1284138c377ef0ed0e7d9f67428d1f0b ''The Future of the Falkland Islands and Its People''.] Sofia: Manfred Wörner Foundation, 2003. Printed in Bulgaria by Double T Publishers. 96 pp.&nbsp;ISBN 954-91503-1-3
* Carlos Escudé y Andrés Cisneros, dir. [http://www.cema.edu.ar/ceieg/arg-rree/historia_indice00.htm ''Historia general de las relaciones exteriores de la República Argentina''.] Obra desarrollada y publicada bajo los auspicios del Consejo Argentino para las Relaciones Internacionales (CARI). Buenos Aires: GEL/Nuevohacer, 2000. (in Spanish) ISBN 950-694-546-2
* Graham Pascoe and Peter Pepper. [http://www.falklandshistory.org/gettingitright.pdf Getting it right: The real history of the Falklands/Malvinas.] May 2008.
* D.W. Greig, [http://www.austlii.com/au/journals/AUYrBkIntLaw//1978/2.pdf Sovereignty and the Falkland Islands Crisis.] ''Austrialian Year Book of International Law''. Vol. 8 (1983). pp.&nbsp;20–70. ISSN: 0084-7658
* [http://www.nagyutazas.hu/magyar/iranytu/country.php?id=FK Nagyutazas.hu]
* [http://freemeteo.com/default.asp?pid=1&la=16&cn=FK Freemeteo.com]
[[Kategória:Falkland-szigetek| ]]
[[Kategória:Az Atlanti-óceán szigetei]]
 
{{Link GA|en}}
156 151

szerkesztés