„Yorktowni csata” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a Bot: en:Siege of Yorktown egy kiemelt cikk; kozmetikai változtatások |
||
7. sor:
|időpont=[[1781]]. [[szeptember 28.|szeptember 28]]-[[október 19.]]
|eredmény=Döntő francia-amerikai győzelem
|egyik fél=[[Fájl:US flag 13 stars – Betsy Ross.svg|25px]] [[Amerikai Egyesült Államok]] <br /> [[Fájl:Flag of Royalist France.svg|25px]] [[Francia Királyság]]
|másik fél=[[Fájl:Flag of the United Kingdom.svg|25px]] [[Nagy-Britannia]] <br /> [[Fájl:Flag of Hesse.svg|25px]] [[Hessen]]i [[zsoldos]]ok
|parancsnokok1=[[Fájl:US flag 13 stars – Betsy Ross.svg|25px]] [[George Washington]] tábornok <br /> [[Fájl:Flag of Royalist France.svg|25px]] [[Jean-Babtiste de Rochambeau]] tábornok
|parancsnokok2=[[Fájl:Flag of the United Kingdom.svg|25px]] [[Charles Cornwallis|Lord Cornwallis]] tábornok
|erők1= 10 800 francia<br /> 8500 amerikai <br /> 24 francia hadihajó <br /> 375 ágyú
|erők2= 7500 fő
|veszteségek1= 600 halott és sebesült
|veszteségek2= 500 halott és sebesült <br /> 7000 hadifogoly
}}
A '''yorktowni csata''' az [[amerikai függetlenségi háború]] legfontosabb és leghíresebb csatája, annak ellenére, hogy európai mértékkel a csata méretére is és veszteségeire nézve is nem volt több egy kisebb csetepaténál. A szárazföldről és vízről is körülzárt angol erők megadták magukat a francia-amerikai szövetséges csapatoknak. Ezzel a háború is eldőlt a kontinensen, aminek a következménye lett az [[amerikai függetlenségi nyilatkozat]].
== Előzmények ==
A saratogai és más kudarcokból tanuló brit haderő, a francia és a spanyol hadbalépés miatt védekező háborút próbált vívni az amerikai kontinensen arra számítva, hogy tengeri hatalmukkal el tudják terelni a franciákat és a spanyolokat az amerikaiak túlzott támogatásától valamint, hogy a lázadókat sújtó gazdasági válság, amit a brit flotta blokádja okozott, legyengítse és demoralizálja a reguláris amerikai erőket. [[New York]] és Yorktown környékét a britek keményen és biztosan tartották, támaszpontokat biztosítva hajóiknak. [[Yorktown]] nehezed védhető, rosszul megválasztott hely volt, mert nem volt megerősítve és alacsonyan feküdt, így ki volt téve egy ostromló had tüzérségének. [[George Washington]] tábornok a [[New York]]-i bázist készült megtámadni, azonban amint felmérte a délen állomásozó britek helyzetét, úgy döntött, hogy inkább ezen a fronton lép fel támadóan. <br />
A közeledő francia-amerikai erők ellen brit oldalról nem készültek fel megfelelően. Egyrészt nem álltak tovább [[Yorktown]]ból egy jobban védhető területre, másrészt nem küldtek a térségbe megfelelő számú vízi erősítést a Nyugat-Indiákról. A franciák így tengeri fölényre tehettek szert a régióban, víz felől beszorítva az angol erőket [[Yorktown]] városába. A szárazföldön délnyugatról a franciák, délről pedig az amerikaiak kerítették be őket.
== A csata ==
[[Charles Cornwallis|Cornwallis]] már az ostrom második napján, [[szeptember 29.|szeptember 29-én]] feladta külső védműveit, hogy ne kelljen túl elnyújtott vonalat védenie. [[szeptember 30.|Szeptember 30-án]] a [[George Washington|Washington]] katonái ezeket a védműveket elfoglalták, bár állniuk kellett a brit ágyúk heves tüzét egészen [[október 6.|október 6-áig]], amikor megérkezett saját tüzérségük. A modern francia ostromtüzérség tüzét az angolok sáncerődjei nem bírták ki. A britek kis helyre voltak összezárva, így az ágyúzás komoly áldozatokat követelt. Az ostromlók árkot ástak és ebben haladva, a brit ágyúktól védve haladtak előre a falak felé. [[október 11.|Október 11-én]] [[Charles Cornwallis|Cornwallis]] tábornok a következőket írta jelentésébe: <br />,,''Az ellenség október 6-ának éjjelén 550 méter távolságban elkészítette az első ostomárkot, azután tökéletesítette, nagy gonddal és elővigyázatossággal alakítva ki a helyet a fegyvereknek és az ütegeknek. 9-én este az ütegek tüzet nyitottak, és azóta is folyamatosan lőnek, megszakítás nélkül, hozzávetőleg 40, túlnyomórészt nehéz ágyúból és 16 mozsárágyúból… a védműveink nagy része súlyosan megsérült; ilyen védművekkel ennyire előnytelen terepen egy ilyen erőteljes támadással szemben nem remélhetjük, hogy sokáig ellen tudunk állni''" <br />
Az [[október 12.|október 12-i]] utóirat: <br />
,,''Az ellenség elkészítette a második ostromárkot 270 méter távolságban. Egyre több embert vesztünk''"<br />
[[október 16.|Október 16-án]] a britek kitörtek állásaikból, céljuk az ellenséges ágyúk beszegezése volt, ez azonban nem sikerült. Éjjel [[Charles Cornwallis|Cornwallis]] megkísérelt átkelni a York folyón, hogy kitörjön a bekerítésből, ezt egy vihar hiúsította meg. [[október 17.|Október 17-én]], a saratogai fegyverletétel negyedik évfordulóján [[Charles Cornwallis|Cornwallis]] tárgyalni kezdett [[George Washington|Washingtonnal]] a megadás feltételeiről, és [[október 19.|október 19-én]] a brit sereg kivonult rommá lőtt állásaiból, hogy az amerikai tábor előtt letegye a fegyvert.
== Következmények ==
A sereg és a támaszpont elvesztése a háború elvesztésével és Lord North kormányának bukásával végződött. A britek látszólag a háborúban nem vesztettek sokat, továbbra is ők maradtak a legnagyobb nagyhatalom a világon. Csak később derült ki számukra is, hogy milyen fontos tartományt hagytak kicsúszni a kezükből.
== Felhasznált irodalom ==
* Jeremy Black: Hetven döntő csata, Yorktowni csata fejezet, ISBN 963-9615-15-3
40. sor:
[[Kategória:Újkori csaták]]
[[Kategória:Az Egyesült Királyság csatái]]
{{Link GA|en}}
| |||