„Maxwell-egyenletek” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Xqbot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: es:Ecuaciones de Maxwell egy kiemelt cikk; kozmetikai változtatások
6. sor:
Maxwell négy egyenlete a következőket írja le,
* 1. Az '''elektromos tér forrásos''', azaz elektromos töltés jelenlétében erővonalak indulnak a pozitív töltésekről, melyek a negatív töltéseken végződnek. ([[Gauss-törvény]])
* 2. A '''mágneses indukció változása elektromos teret indukál''', melynek iránya ellenkező mint az őt létrehozó változás. (A [[Lenz-törvény]] és [[Faraday indukciós törvénye|Faraday indukciós törvényének]] egyesítése)
* 3. A '''mágneses tér forrásmentes''', azaz a mágneses tér erővonalai önmagukba záródnak. ([[Gauss mágneses törvénye]]),
83. sor:
Határfeltételek mikroszkopikus egyenletek esetében:
 
* 1. Az elektromos térerősség érintőirányú komponense folytonosan megy át a határfelületen: <math>\mathbf{n}\times(\mathbf{E}_{1}-\mathbf{E}_{2})=0</math>
* 2. Az elektromos térerősség normális komponense ugrik, ha a felületen töltéseloszlás van jelen: <math>\mathbf{n}\cdot(\mathbf{E}_{2}-\mathbf{E}_{1})=\frac{\sigma}{\epsilon_0}</math>
* 3. A mágneses indukció érintőirányú komponense ugrik, ha a felületen felületi áram van jelen: <math>\mathbf{n}\times(\mathbf{B}_{2}-\mathbf{B}_{1})=\mu_0\mathbf{j}</math>
* 4. A mágneses indukció normális komponense folytonosan megy át a felületen: <math>\mathbf{n}\cdot(\mathbf{B}_{1}-\mathbf{B}_{2})=0</math>
 
Határfeltételek makroszkopikus egyenletek esetében:
 
* 1. Az elektromos térerősség érintőirányú komponense folytonosan megy át a határfelületen: <math>\mathbf{n}\times(\mathbf{E}_{1}-\mathbf{E}_{2})=0</math>
* 2. Az elektromos indukció normális komponense ugrik, ha a felületen szabad töltéseloszlás van jelen: <math>\mathbf{n}\cdot(\mathbf{D}_{2}-\mathbf{D}_{1})=\sigma_{sz}</math>
* 3. A mágneses térerősség érintőirányú komponense ugrik, ha a felületen szabad felületi áram van jelen: <math>\mathbf{n}\times(\mathbf{H}_{2}-\mathbf{H}_{1})=\mathbf{j}_{sz}</math>
* 4. A mágneses indukció normális komponense folytonosan megy át a felületen: <math>\mathbf{n}\cdot(\mathbf{B}_{1}-\mathbf{B}_{2})=0</math>
 
A következő táblázat megadja az egyenletekben szereplő mennyiségek nevét és mértékegységét [[SI mértékegységrendszer]]ben.
162. sor:
A fentiekből kitűnik, hogy a hullám diszperziós relációja
:<math> \omega^2=c^2\mathbf{k}^2,</math>
ami a lehető legegyszerűbb diszperziós reláció. A hullám <math> c </math> fázissebessége sebesség dimenziójú, (jelenlegi tudásunk szerint) mérhető mennyiség, ennélfogva egy speciális (a térbeli forgatásokat és az idő- és térbeli eltolásokat, valamint skálatranszformációkat nem tartalmazó) Galilei-transzformáció során sebesség módjára transzformálódik: ha <math> \mathcal{K}\ (\mathbf{x},t) </math> koordinátáit és <math> \mathcal{K'}\ (\mathbf{x}',t') </math> koordinátáit a
: <math> \mathbf{x}'=\mathbf{x}-\mathbf{V}t,\quad t'=t </math>
transzformációs képletek kapcsolják össze, akkor a
228. sor:
 
{{Link FA|ru}}
{{Link GA|es}}