„Columbia űrrepülőgép” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
4. sor:
|kép =STS-107 launch.jpg
|képméret =
|képaláírás =A Columbia utolsó felszállása ([[STS–107]])
|orbiter jelzés =OV-102
|ország ={{USA}}
24. sor:
A '''Columbia''' ([[NASA]] Orbiter jelzése: '''OV-102''') az első amerikai [[űrrepülőgép]], és az első újra felhasználható űreszköz, amelyet a [[világűr]]ben kipróbáltak.
 
Első repülésére [[1981]]. [[április 12.|április 12-én]] (éppen [[Jurij Alekszejevics Gagarin|Gagarin]] űrrepülésének huszadik évfordulóján) került sor, két [[űrhajós]]sal a fedélzetén. Nevét a [[Boston]] alapú Columbia Rediviva (közismert nevén: a Columbia) [[naszád]]ról kapta amelynek kapitánya Robert Gray volt aki az [[1790]]-es években fedezte fel a Csendes-óceáni Északnyugat régió között elterülő államokat, <!-- (A hasonló nevű folyót a hajóról nevezték el, amely [[Washington]] és [[Oregon]] között áramlik) --> az első amerikai hajó amely körülhajózta a világot. Ezzel az űrrepülőgéppel indították [[1999]] nyarán a [[Chandra űrtávcső|Chandra]] röntgentávcsövet. A Columbia vitte fel először a [[Spacelab]] laboratórium modult [[1983]] novemberében ([[STS–9]]), [[1996]] novembere és decembere között hajtotta végre a [[Space Shuttle]] történetének leghosszabb repülését, amely 17 napig és 15 óráig tartott.([[STS–80]]). Valamint a [[Hubble űrtávcső]] negyedik javítását végezte el [[2002]] márciusában ([[STS–109]]).
 
[[2003]]. [[február 1.|február 1-jén]] a [[Föld]]re való visszatérés közben, ([[Columbia-katasztrófa|STS–107]]) hét űrhajóssal a fedélzetén megsemmisült. (Lásd [[Columbia-katasztrófa]]).
35. sor:
A Columbia sikeresen elindult [[1981]]. [[április 12.|április 12]]-én az első emberes űrrepülés 20. évforduló alkalmából ([[Vosztok–1]]). [[1981]]. [[április 14.|április 14]]-én tért vissza miután 37-szer kerülte meg a földet, a lészállást a kiszáradt tavak mellett található [[Edwards légitámaszpont]]on hajtotta végre. A Columbia további három tesztrepülést hajtott végre amiben az űrrepülőgép teljesítményét vizsgálták. [[1982]]. [[november 11.|november 11]]-én hajtották végre az első operatív küldetést melyben először volt négy tagú legénység ([[STS–5]]). Ez után csatlakozott a [[Challenger űrrepülőgép|Challenger]] amely a következő három űrsikló küldetést hajtotta végre míg a Columbiát módosították az első [[Spacelab]] küldetésre. [[1983]]-ban a Columbia parancsnoka John Young vállalta a második operatív küldetést ([[STS–9]]), amelyben a [[Spacelab]] tudományos laboratórium és hatfős legénység volt, valamint először repült nem amerikai űrhajós [[Ulf Merbold]]. A repülés után a Columbia a következő három évet a Rockwell Palmdale létesítményben töltötte ahol módosításokat végeztek rajta. Időközben az űrsikló flotta is bővült a [[Discovery űrrepülőgép|Discoveryvel]] és az [[Atlantis űrrepülőgép|Atlantisszal]].
 
A Columbia legközelebbi indítására [[1986]]. [[január 12.|január 12]]-én került sor az [[STS–61–C]] küldetésen. A küldetés legénységében szerepelt Dr. [[Franklin Chang Diaz]], valamint a képviselőház első ülés tagja [[Bill Nelson]].
 
A következő űrsikló misszióra a Challenger indult [[1986]]. [[január 28.|január 28]]-án, tíz nappal az STS–61–C landolását követően. A Challenger az [[Challenger-katasztrófa|indítást követő 73 másodpercében megsemmisült]]. A katasztrófa utóhatása a NASA űrsiklóinak menetrendjét megzavarta, és a Columbia [[1989]]-ig ([[STS–28]]) ismét nem repült. Később újra indult az űrrepülőgép flotta.
 
[[1999]]. [[július 23.|július 23]]-án az [[STS–93]] küldetésen [[Eileen Collins]] alezredes volt az első női parancsnoka egy amerikai űrhajónak.