„Kornai János” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók→Kategória:Magyar professor emeritusok, egyéb apróságok AWB |
|||
13. sor:
== Munkássága ==
Fő kutatási területe a szocialista gazdasági rendszer, a [[nem-egyensúlyi rendszer]]ek és a posztszocialista átmenet. Az [[1950-es évek]]ben indult több évtizedes kutatói tevékenysége nyomán a szocialista gazdasági rendszer elemzésének legismertebb kutatójává vált. Eredményeit számos nagy hatású könyvben és folyóiratcikkben tette közzé. Írásait rendszerint magyar és angol nyelven egyszerre jelentette meg. Első könyvében, ''A gazdasági vezetés túlzott központosítása'' (1957) című műben szakít a hazai szakirodalomban akkor szokásos ideologikus érveléssel és illusztratív adatközléssel, s helyette a [[szocializmus|szocialista]] tervezési rendszer sajátosságait, az érdekviszonyokat és a rendszer alacsony [[hatékonyság]]át egy konkrét terület tényeinek szisztematikus elemzésén keresztül mutatja be. Második úttörő jelentőségű műve ''A gazdasági szerkezet matematikai tervezése'' (1965), amelyben nemzetközileg elsőként alkalmazta a [[lineáris programozás]] éppen születő eszközeit egy egész ország (Magyarország) optimális gazdasági szerkezetének meghatározására. E témakörben publikálta [[Lipták Tamás]]sal közösen írt cikkét a ''Kétszintű tervezés''-t (1962), amelynek az ''Econometrica'' című folyóiratban való publikálása ismertté tette nevét a [[matematikai közgazdaságtan]] művelői között is.
Modellezési munkái során arra a felismerésre jutott, hogy a modern [[közgazdaságtan]] a maga túlságosan absztrakt feltevéseivel valódi alkalmazási lehetőségeit rendkívül leszűkíti, különösen a tartós [[egyensúlytalanság]]ot mutató gazdasági rendszerek esetében. Éles kritikával elemezte a [[neoklasszikus közgazdaságtan]]t, és számos gondolatot vetett fel a közgazdaságtan átalakítására az ''Anti-Equilibrium'' (1971) című művében. Kritikai írása vitákat váltott ki, egyesek elfogadták, mások határozottan elvetették gondolatait. Noha a könyv megírásakor uralkodó nézetek minősülnek napjainkban is a közgazdaság-tudomány főáramának ''(mainstream economics),'' a következő évtizedekben a közgazdaság-tudomány továbbfejlesztése számos területen az Anti-Equilibriumban jelzett irányban haladt ([[aszimmetrikus információ]], [[dinamikus mechanizmustervezés]]).
1980-ban publikálta következő nagy művét, amelyet ''A hiány'' címmel jelentetett meg. Ebben a szocialista gazdaság egyik alapjelenségét tanulmányozta. A korábbi elméletekkel szembefordulva bemutatta, hogy a [[hiány]] nem egyszerűen a hibásan megállapított árak vagy a szakszerűtlen [[közgazdasági tervezés|tervezés]] következménye, hanem a szocialista rendszer olyan sajátossága, amely belső természetéből fakad. Bevezette a [[puha költségvetési korlát]] fogalmát, amely azt a társadalmi jelenséget írta le, amelyben a szocialista (de nem csak szocialista) vállalatok és intézmények jelentős mértékben és nagy rendszerességgel is túlléphetnek az ésszerű [[pénzügy]]i korlátokon. Nem kell szembenézniük a csőd lehetőségével, mert – ilyen vagy olyan formában – számíthatnak a központ segítő támogatására.
Összefoglaló műve, ''A szocialista rendszer – kritikai politikai gazdaságtan'' (1993) a szocialista politikai és gazdasági rendszer összeomlásának idejére készült el. Részben kutatásainak új eredményeként, részben pedig kihasználva a demokratikus környezet nyújtotta szabadságot itt a rendszer politikai és hatalmi viszonyait már nyíltabban elemezte, mint ''A hiány''-ban. Megmutatta a puha költségvetési korlát mögött rejlő gazdasági, társadalmi és politikai szerkezetet, azt, hogy a szocializmus gazdasági jelenségei milyen összefüggésben vannak a kommunista párt egyeduralmával és a gazdaság zömének [[állami tulajdon]]ával.
A [[rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltás]] idején újra bekapcsolódott a gazdaságpolitikai vitákba. Már 1989-ben jelentkezett az ''Indulatos röpirat'' című munkájával, amelyben a [[kapitalizmus|kapitalista]] út mellett foglalt állást, a [[piaci szocializmus]] vagy más [[harmadik utasság|harmadikutas]] elképzelések ellenében. Tanulmányokban, újságcikkekben, közszerepléseiben továbbra is elemzi a magyar gazdaság aktuális problémáit, a [[Magyar Nemzeti Bank]] Jegybanktanácsa tagjaként pedig néhány évig a [[monetáris politika|monetáris politikát]] formáló szerepet is vállalt. Az [[1990-es évek]]ben Kornai kutatómunkája olyan kérdésekre irányult, mint a rendszerváltást követő transzformációs visszaesés sajátosságai, valamint a [[jóléti rendszer]], így a [[nyugdíjrendszer]] és az [[egészségügyi rendszer]] átalakításának lehetőségei a posztszocialista gazdaságokban. A [[2000-es évek]]ben a gazdasági rendszerek összehasonlító elemzése, a rendszerparadigma módszer kidolgozása állt érdeklődésének középpontjában.
87. sor:
[[Kategória:Magyar közgazdászok]]
[[Kategória:Magyar
[[Kategória:MTA-tagok]]
[[Kategória:Állami díjasok]]
| |||