„Mágneses mező” változatai közötti eltérés

A mágneses tér [[erővonal]]ai zárt görbék, azaz a görbéknek nincs sem kezdetük (forrásuk), sem végük (elnyelődésük). Szemben az elektromossággal nincsenek [[mágneses monopólus]]ok vagy magnetikusan töltött részecskék. (A rúdmágnes – a [[mágneses dipólus]] – pólusai rendezett erővonalnyaláboknak felelnek meg.) A mágnesesség alaptulajdonsága nem a valamely testre gyakorolt vonzó vagy taszító erőkifejtés, hanem a [[köráram]]okra (illetve a mozgó elektromosan töltött részecskékre) gyakorolt [[forgatónyomaték]]-kifejtés.

A mágneses erőtér jellemzői közül méréstechnikai okokból általában nem a térerőt mérik, mint az elektromos mezőnél, hanem a [[fluxus]]t, illetve annak sűrűségét. A mágneses fluxussűrűség változása ugyanis – [[Michael Faraday|Faraday indukciós törvénye]] szerint – [[elektromos feszültség|feszültséglökést]] kelt, ami például [[ballisztikus galvanométer]]rel könnyebben és pontosabban mérhető, mint a [[Carl Friedrich Gauss]] nevéhez köthető, [[magnetométer]]es mágneses térerősségmérő módszerrel.