„Vikingek” változatai közötti eltérés

13 bájt hozzáadva ,  8 évvel ezelőtt
a
Bot: fy:Wytsingen egy kiemelt cikk; kozmetikai változtatások
a (Bot: fy:Wytsingen egy kiemelt cikk; kozmetikai változtatások)
[[Fájl:Authentic Viking recreation.jpg|balra|bélyegkép|250px|Viking tanyaház rekonstrukciója, [[Újfundland]], [[Kanada]]]]
 
A viking korban a társadalom három részre tagozódott: az urak, a parasztok és a [[rabszolgák]] rendjére. Az északi országokban a ''thing'' nevű intézmény volt a jogrend alapja, amely minden tekintetben a mai parlamentek elődjének számított. A törzsi vezetőt a törzsek választották maguk közül, vér vagy tett jogán azt, aki első volt az egyenlők között, akinek minden döntését a thing vagy althing elé kellett vinnie. Külön érdekessége, hogy nem volt írott formája a törvényeknek (egyébként izlandi eredetű maga a thing intézménye) hanem az élő törvénymondó fejből ismerte valamennyi szokásjogon alapuló rendelkezést, törvényt, valamint a korábbi hasonló esetekben született ítéleteket. A thing évente mindössze egyszer ült össze, ahol a valóban fontos kérdések válaszai, a törvények, valamint a különleges ítéletek születtek (pld. [[Vörös Erik]] száműzetése). Év közben a "helyi" úgynevezett althing ítélkezett, amennyiben tudott, ha nem, a thing elé bocsátotta a kérdéses ügyet.
 
Lehetett valaki vezér azért, mert az apja szintén vezér volt (vér jogán) valamint lehetett tett jogán, azaz megcselekedett valami egészen rendkívüli "hőstettet". A legfontosabb különbség a hatalom átadásában volt a két mód között. Ha valaki vér jogán került hatalomra, az békésen zajlott, azaz a törvénymondó kihirdette a törzsnek az új vezért, aki mindenképpen az elődje vér szerinti rokona. Tett jogán úgy kerültek hatalomra, hogy megfelelő hőstett végrehajtása esetén élhettek a kihívás jogával, azaz párbajt vívtak a hatalomért. A győztes lett a vezér. Kétségkívül megvan a módszernek az az előnye, hogy mindig a legerősebb, legvadabb harcos vezeti a népet, valamint érdemtelen nem (feltétlenül) kerül hatalomra, mivel valószínűleg igen hamar kihívja egy jobb harcos.
 
A nők helyzete kettős volt a társadalmon belül. Egyrészt a törvény szerint elnyomott helyzetben voltak, míg társadalmilag előnyösebb helyzetben, mint a kor legtöbb népének asszonyai. A vikingek többnejűek voltak, anyagi helyzetüktől függően fő feleségük mellett egy-két, sőt gyakran több feleséget és ágyast tartottak.
 
A vikingek számára a vérségi kötelék szent volt és sérthetetlen. A család nyújtotta a legfőbb védelmet és támaszt. A nemzetségből való kiközösítés egyet jelentett a hontalansággal, a biztos halállal.
{{Link FA|hr}}
{{Link FA|nds-nl}}
{{Link GA|fy}}
158 236

szerkesztés