Főmenü megnyitása

Módosítások

a
Bot: ja:ハイデルベルク城 egy kiemelt cikk; kozmetikai változtatások
Először [[1225]]-ben történik említés ''egy'' heidelbergi várról („''castrum in Heidelberg cum burgo ipsius castri''”), amit Henrik wormsi püspök ''(Heinrich von Worms)'' hűbéri birtokként [[(V.) Kelheimeri Lajos]]nak adományozott. A vár építői az 1214-ben a Rajnai Palotagrófsággal megajándékozott bajor hercegek és grófok voltak (Kelheimeri Lajos). Egy [[1303]]. évi okmányban említenek először ''két'' várat: a „felső várat” a Kis Gaisbergen a mai Molkenkurnál<ref>A '''Molkenkur''' az egykori gyógylétesítmény a Kis Gaisbergen. Nevének jelentése „tejsavó kúra”, ami egy különleges formája a [[böjt]]nek, ahol a kúrán résztvevők lemondanak a szilárd ételről és csak tejsavót és más folyadékokat vesznek magukhoz.</ref> és az „alsó várat” a Jettenbühlön.<ref>'''Jettenbühl''' neve Hubertus Thomas Leodosius történész és [[II. Frigyes német-római császár]] titkára szerint egy Jetta nevű jósasszonyra vezethető vissza; a hegy nevének tényleges jelentése „fiatal jószágok dombja”</ref>
 
Sokáig azt gondolták, hogy a heidelbergi kastély története a [[15. század]] eleji Ruprecht-épület felállításával kezdődött, mert a kutatások és vizsgálatok során talált legrégebbire datálható építőanyag ebből az időből származott. A 19–20.&nbsp;században végrehajtott átfogó régészeti kutatások során egy válaszfalba befalazott, késő [[romanika|román]] lóhere-ívű ablaktöredéket, illetve egy kora [[gótika|gótikus]], hármas tagolású ablakot találtak, ami egyértelműen bizonyítja, hogy a dombon már a 13.&nbsp;század elején végeztek építési munkálatokat.<ref name="Stolpmann6"/>
 
=== Királyi kastély és pápai börtön ===
|}
 
A felirat egy [[kronogramma]], amelyben az egyes betűket helyettesítő római számok összege 1741. A felső és alsó fejedelmi kutak segítségével fedezték a mannheimi fejedelmi udvar vízszükségletét egészen a 19.&nbsp;századig. ''„Egészséges és jó kútvíz hiánya miatt, addig, amíg az udvartartás Mannheimban tartózkodott, naponta hozták a szükséges vizet a hegyekből. Az udvarnak egy kifejezetten erre a célra használt vízszállító kocsival kellett rendelkeznie, ami naponta ment Heidelbergbe és vizet hozott a kastélyudvar kútjából.”''.<ref>Hans Weckesser: „Geliebter Wasserturm.”</ref> A mannheimi víz olyan rossz minőségű volt, hogy akik megtehették – elsősorban előkelő családok – csatlakoztak ehhez az eljáráshoz és fizettek a Heidelbergből történő vízszállításért. A választófejedelmi rezidencián még 1777-ben is az udvari alkalmazottak között volt az úgynevezett „heidelbergi víztöltő”.
 
== Kastélyépületek ==
==== Ruprecht-épület ====
[[Fájl:Ruprechtsbau Heidelberger Schloss vom Stueckgarten.jpg|bélyegkép|200px|right|A Ruprecht-szárny]]
A '''Ruprecht-épület (Ruprechtsbau)''' nevét [[Rupert német király|Rupertről]] (1400-tól német király) kapta. A heidelbergi kastély legrégibb épületei közé tartozik. Rupert a 15. század elején kezdte el építtetni a napjainkig megmaradt épületrészt. Hosszú ideig feltételezték, hogy a kastély története ezzel az építkezéssel kezdődött. A 19. század végén végrehajtott restaurálási munkák idején átfogó régészeti vizsgálatokat végeztek a kastély területén, amelyek során [[romanika|román]] és kora [[gótika|gótikus]] stílusú ablaktöredékeket találtak, ami azt bizonyítja, hogy a kastélyt már 1300 körül elkezdték építeni. [[1534]]-ben [[V. Lajos pfalzi választófejedelem|V. Jámbor Lajos]] választófejedelem egy kőből készült emelettel egészítette ki a Ruprecht-szárnyat. Ezt igazolja az épület belsejében látható évszám (1534). A bejáratot fölül egy angyal-címer díszíti: valószínűleg az építőmester jele, amellyel megörökítette magát az utókor számára. A hagyomány szerint a címeren található két angyalfej az építőmester gyermekeit ábrázolja, akik a kastély építése közben egy baleset során életüket vesztették.<ref>[http://www.heidelberger-altstadt.de/html/engelskopfe.html Die Engelsköpfchen am Ruprechtsbau]</ref>
 
{|align="center" border="2" style="width:68%"
A '''Frigyes-épület (Friedrichsbau)''' nevét [[IV. Frigyes pfalzi választófejedelem]]ről, [[Mannheim]] megalapítójáról kapta. IV. Frigyes [[1601]] és [[1607]] között építtette ezt az épületrészt olyan lakóépületek és a kastélykápolna helyén, amelyeket már az összeomlás veszélye fenyegetett. Az építőmester Johannes Schoch volt. A Frigyes-épület udvari homlokzatán [[Sebastian Götz]] [[chur]]i szobrászmesternek a választófejedelem őseiről készült szobrai sorakoznak, amelyek impozánsan mutatják be a dinasztia történetét (bár [[I. (Nagy) Károly római császár|Nagy Károly]] besorolása történelmileg helytelen). A szobrok a következő személyeket ábrázolják:
* Oromzat: Nagy Károly, I. Ottó (Otto I. der Rotkopf), [[I. Lajos bajor herceg|I. Kelheimeri Lajos]], [[I. Rudolf bajor herceg|I. Rudolf]];
* Legfelső emelet négy megkoronázott uralkodó a [[Wittelsbach-ház]]ból: [[IV. Lajos német-római császár]], [[Rupert német király|Rupert]], [[Ottó magyar király]], [[Kristóf svéd király|III. (Bajor) Kristóf]] dán, norvég és svéd király;
* Középső emelet: I. Rupert, [[I. Frigyes pfalzi választófejedelem|I. Győzedelmes Frigyes]], [[II. Frigyes pfalzi választófejedelem|II. Bölcs Frigyes]], [[Ottó Henrik pfalzi választófejedelem|Ottó Henrik]];
* Alsó emelet: [[III. Frigyes pfalzi választófejedelem|III. Kegyes Frigyes]], [[VI. Lajos pfalzi választófejedelem|VI. Lajos]], [[Johann Kasimir]], [[IV. Frigyes pfalzi választófejedelem|IV. Frigyes]].
A kastély első nagy boroshordóját (Johann-Casimir-hordó) Johann Casimir idején a [[landau]]i Michael Werner [[kádár]]mester készítette 1589–1591 között. A 127&nbsp;000 literes hordó a [[harmincéves háború]] alatt azonban megrongálódott és dongáit eltüzelték.
 
A második óriási hordót [[1664]]-ben építették: Károly Lajos választófejedelem pincemesterének, Johannes Meyernek adott megbízást egy 195&nbsp;000 literes hordó elkészítésére. Az átvészelte a kastély lerombolását is a pfalzi örökösödési háborúk során (1689 és 1693).
 
Az [[1720]]-as években Károly Fülöp választófejedelem elrendelte egy harmadik hordó megépítését, amely 202&nbsp;000 liter bor tárolására volt alkalmas. A hordó minősége nem bizonyult elég jónak, szivárgott, ezért már [[1740]]-ben tervek készültek az újabb elkészítésére.
==== Lőportorony ====
[[Fájl:Carl Blechen 003.jpg|bélyegkép|right|200px|A lőportorony Carl Blechen festményén]]
A '''Lőportorony (Krautturm, más néven Pulverturm, Gesprengter Turm)''' eredeti magassága 28 méter volt; [[1610]]-ben 42,5 méter magasságúra bővítették ki. A pfalzi örökösödési háború során, a franciák [[1689]]. évi sikertelen robbantási kísérlete után, [[1693]]-ban újra próbálkoztak: a robbantás során leszakadt hatalmas kőfal még ma is az akkori kőtörmeléken nyugszik; a torony romja 33 magasan emelkedik az ég felé. Neve onnan ered, hogy a torony legalsó szintjén volt a [[lőpor]]raktár.<ref>(Kraut=régies kifejezés, lőpor)</ref> Később ezt a nevet kiszorította a „''Gesprengter Turm''” (=felrobbantott torony) megnevezés.<ref>{{cite book|last=Stolpmann|title=Heidelberg|pages=34}}</ref>
 
==== Gyógyszerésztorony ====
[[Kategória:Erődök]]
[[Kategória:Németország kastélyai, palotái]]
 
{{Link GA|ja}}
156 140

szerkesztés