„Dániel könyve” változatai közötti eltérés

a
Bot: pl:Księga Daniela egy kiemelt cikk; kozmetikai változtatások
a (Bot: 1 interwiki link áthelyezve a Wikidata d:q80115 adatába)
a (Bot: pl:Księga Daniela egy kiemelt cikk; kozmetikai változtatások)
Az Ószövetség második legkésőbbi eredetű könyve. Az [[i. e. 2. század]]i keletkezése ellenére [[i. e. 605]]-ben kezdi a történetet. Történelmi háttere teljesen elnagyolt, hibás, ami az ötödfél évszázados távlatból tulajdonképpen teljesen érthető is. Ezért azonban az egész könyv forrásértéke kérdőjeles. Mégis sok történelmi téveszme ered innen, így Baltazár lakomája a perzsa betöréskor, Nebukadnézár őrülete, stb. Baltazár ([[Bél-sar-uszur]]) nem Nebukadnézár ([[II. Nabú-kudurri-uszur]]), hanem Nabonidusz (héber Nabúnáj, [[Nabú-naid]]) fia és társuralkodója volt. Babilont nem a médek, hanem a perzsák foglalták el, akiknek akkorra a médek alattvalóivá váltak. A „méd Dárius” értelmezhetetlen jelző, Babilont a perzsa Cirrusz ([[II. Kurus perzsa király|Kurus]]) vette be, és ő rakta le a satrapia-szervezet alapjait is. A Dániel 9, 1. hasonlóképp: „Achasvéros”-t általában [[I. Khsajársá perzsa király|I. Xerxésszel]] azonosítják, de csak [[II. Khsajársá perzsa király|II. Xerxészt]] követte Dareiosz nevű uralkodó. Ekkor médekről már szó sem volt ([[i. e. 5. század]]), de ezidőben a zsidók is legalább engedéllyel rendelkeztek a hazatérésre, még ha nem indult is meg a nagyobb arányú áttelepülés. Dániel amúgy sem élhetett az [[i. e. 7. század]]tól az i. e. 5-ig.
 
Mindez 10 teljes fejezetet igényel a könyvben, a 11. fejezettől kezdve hirtelen meglódulnak az események, és a görög-perzsa háborúktól [[IV. Antiokhosz szeleukida uralkodó|Antiokhosz Epiphánészig]] 20 vers alatt eljuthatunk. Eme Antiókhosz haláláig újabb 25 vers beszéli el az eseményeket (i. e. 175–164). És a végén újfent Babilon következik, [[Zsuzsanna (Dániel könyve)|Zsuzsanna]] története, és Dániel néhány tettének kivonata. Dániel könyvének eseménytörténetét gyakorlatilag törésmentesen folytatja a Makkabeusok két könyve, amely i. e. 100 körü keletkezett és ezek a legkésőbbi kanonizált könyvek.
 
Rendszertelen szerkezetű, de egy stílusú mű ez, még akkor is, ha a középső része eredetileg [[arámi nyelv|arameus nyelven]] íródott, míg a nagyobb része [[héber nyelv|héber]]. A több száz évnyi távlat miatt legfeljebb az i. e. 6. századi eseményekről élő [[i. e. 2. század]]i elképzeléseket láthatjuk. A vallás i. e. 2. századi állapotának i. e. 7–6. századba való visszavetítése mindenképp anakronisztikus. Dániel könyvének történelmi tévedéseihez érdekes adalékként szolgált a [[holt-tengeri tekercsek|kumráni]] „Nabúnáj imája” irat (töredékek - 4Q242, 4QOrNab, 4QprNab). Ezekben határozottan felismerhető – minden töredékesség ellenére –, hogy a Dánielnél teljes mértékben anakronisztikusan szerepeltetett Nebukadnécár helyett Nabúnáj volt a szenvedő alanya a történetnek. Azaz a zsidók éppenséggel ismerhették Dániel szerkesztésekor a valódi történést, a kanonizált szerző mégis szándékosan átalakította, mert így a gyűlölt Nebukadnécár alakjára tudta átvinni a hétéves őrületet. II. Nabú-kudurri-uszur esetében a történelem nem tud hétéves távollétről, míg Nabú-naid valóban hosszú időt töltött birodalma fővárosától távol, [[Thaima|Thaimában]] (Dél-Arábia), mely idő alatt fia, Bél-sar-uszur kormányzott társuralkodói minőségben. Ráadásul Thaima sivatagi oázis, így a „puszta” említése is hiteles, mindössze annyi a ferdítés, hogy Nabú-naid nem valamiféle őrület okán időzött ott.
{{DEFAULTSORT:Danielko~nyve}}
[[Kategória:Az Ószövetség könyvei|Daniel]]
 
{{Link GA|pl}}
156 500

szerkesztés