„Szlovák Paradicsom Nemzeti Park” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Addbot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: 9 interwiki link migrálva a Wikidata d:q253514 adatába
Xqbot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: sk:Slovenský raj egy kiemelt cikk; kozmetikai változtatások
17. sor:
A '''Szlovák Paradicsom''' ({{szlovákul|Slovenský raj}}) szűkebb értelemben a [[Káposztafalvi-karszt]] (más néven '''''Káposztafalvi-mészkőhegység''''') mai szlovákiai elnevezése, tágabb értelemben pedig az e hegységet is magában foglaló nemzeti park [[Szlovákia|Szlovákiában]]. A 19 763 [[hektár|ha]] kiterjedésű területet [[1988]]-ban nyilvánították [[nemzeti park]]ká. Napjainkban széles körben ismert a [[Hernád-áttörés]] látványos [[szurdokvölgy]]eivel (kanyonjaival) és az azokat összekötő [[hágó]]kkal, valamint a [[Dobsinai-jégbarlang]].
 
== Fekvése ==
[[Fájl:Mala Polana.jpg|jobbra|bélyegkép|Karsztos fennsík]]
A terület a [[Gömör–Szepesi-érchegység]] ''(Slovenské rudohorie)'' térségéhez tartozik.
A Szlovák Paradicsom Nemzeti Park területén több hegyvonulat húzódik. A terület legnagyobb részét a Sztracenai-hegység ''(Stratenská hornatina),'' vagyis a szűkebb értelemben vett ''Szlovák Paradicsom'' foglalja el. Ezenkívül délen a [[Sztolica-hegység]] ''(Stolické vrchy)'' és a [[Rozsnyói-hegység]] ''(Volovské vrchy)'' egy-egy része, északnyugaton pedig az [[Alacsony-Tátra]] ''(Nízke Tatry)'' egy kisebb nyúlványa is a nemzeti park részét képezi.
 
== Geológiája ==
{{csonk-szakasz}}
 
== Éghajlat és vízrajz ==
[[Fájl:Slovensky raj-Stratenska pila.jpg|jobbra|bélyegkép|Sztracenai-völgy]]
A Szlovák Paradicsom térsége az aránylag mérsékelten meleg és száraz [[Hernád-medence]], valamint a nyirkosabb [[Szepes-gömöri-érchegység]] határvonalán terül el, ami jelentősen befolyásolja a helyi éghajlati viszonyokat. A legkedvezőbb a Hernád-medencébe lejtő északi hegyvidék éghajlata. A [[Csingó]] és a [[Podlesok]] nevű térség a mérsékelten meleg és mérsékelten nyirkos, de a hideg tél övezetébe tartozik 16  °C júliusi átlagos hőmérsékletével és 50 napos nyarával.
Ezt a vidéket eléri a [[Magas-Tátra]] úgynevezett csapadékos zónája, ami főleg a [[Poprádi-medence|Poprádi-medencében]] és a [[Hernádi-medence|Hernádi-medencében]] érvényesül. Podlesok környékén lehulló csapadék évi átlaga 648 mm, miközben legcsapadékosabbak a nyári és legszárazabbak a téli hónapok. A fennsíkok és a Gölnic-völgy térsége hidegebb és nyirkosabb.
A hegyvidéki típusú mérsékelten hideg régiók közé tartozik 12 – 16  °C júliusi átlagos hőmérséklettel. A [[Dobsinai-jégbarlang]]nál 954 mm átlagos évi csapadékot mértek. A hidegebb szakaszba tartozik például a Vöröskolostor és a Gerava-tető nevű térség.
[[Fájl:Pensions at Klastorisko.jpg|jobbra|bélyegkép|Turistaház a Glac-tetőn (770 m) a Vöröskolostornál]]
 
44. sor:
''Ez az egyedülálló karsztos jelenség már több mint 100 éve foglalkoztatja a szakembereket és laikusokat egyaránt. Ahogy a nevéből is kitűnik, ebből a karsztos forrásból csak időszakonként tör elő a víz. Csak nagyon rendszertelenül jelenik meg a felszínen, viszont a kiömlő víz mennyisége állandó. Ezt a különlegességet azzal magyarázzák, hogy a forrásnak a barlangrendszeri része egy fordított V-alakú járattal van kapcsolatban. Mikor a vízoszlop eléri ennek a csúcsát, a víz átzuhog a karsztos járaton és a földkéreg nyílásán a felszínre tör. A kitörés kezdetét még nemrég is ún. kereplő jelezte - vízimalomhoz hasonló szerkezet, amilyent a gyerekek készítenek a patakok vizére.''
 
A terület legjelentősebb felszíni folyóvize a Hernád, délen pedig a Gölnic. Ezekbe a folyókba, amelyek más területről érkeznek ide, torkollik minden kisebb-nagyobb folyás a szétágazó szakadékokból, hasadékokból és az erdő borította völgyekből. Mindkét folyó már aránylag bővizű, mire a térségbe ér. A Hernád vízhozama 6,2 m³/s, hozzá hasonlítva a Gölnicé jóval kisebb, mindössze 0,9 m³/s.
Télen a Hernád az áttörésnél általában befagy, amit a turisták nagyszerű sífutópályának használnak. Hasonlóképpen megfagynak a hasadékok vízesései is, jégcsapokká, jégeséssé változnak.
 
A Szlovák Paradicsom térségében a vízesések alján képződött tál alakú mélyedéseken kívül, nincs egyetlen természetes tó sem. A keleti peremén ugyan van [[Szepesvéghelyi-tó]] ''(Hranovnické pleso)'' nevű hely, ám itt valójában víz nem található. A természeti emlékként védett térségben figyelmet érdemlő travertin lépcsőfokok képződtek, ahol hajdan tavacska is lehetet. A travertinokat a víz vájta ki, amelyek itt a Szlovák Paradicsomot, az Alacsony-Tátrától elválasztó homlokzati törésben lévő forrásból bugyog a felszínre.
 
== Élővilága ==
=== Növényzete ===
A Szlovák Paradicsom Nemzeti Park csaknem egész területét – mintegy 90%-át erdők borítják.
A változatos természeti adottságok (főleg a tagolt domborzat és az ásványi vegyületek gazdagsága) biztosítják a növénytakaró faji sokféleségét. Ezen a területen 930 féle magasabb növényfajtát vettek számba, ebből 6 helyi maradvány, csak itt fordul elő, 19 maradvány pedig egész Szlovákiában és annak területén túl is (a Nyugati-Kárpátok térségében). Az erdei területeket leginkább [[lucfenyő]]k, [[jegenyefenyő]]k, [[vörösfenyő]]k borítják, kisebb mennyiségben található még itt [[Közönséges tiszafa|tiszafa]] is.
 
=== Állatvilága ===
A Szlovák Paradicsom a táj elzártsága és megfelelő feltételei miatt kedvező életfeltételeket biztosít a [[ragadozómadár|ragadozómadarak]] számára. Ennek bizonyítékául szolgál az itt előforduló [[faj]]ok nevéből keletkezett térségek elnevezései („Kis sólyom”, „Nagy Sólyom”, „[[Sólyom-völgy]]”, „Ragadozók”).
 
== Északi rész ==
[[Fájl:Sokolia Dolina.jpg|jobbra|bélyegkép|Sólyom-völgy]]
{{csonk-szakasz}}
 
== Déli rész ==
[[Fájl:Dedinky and Palcmanska masa.jpg|jobbra|bélyegkép|[[Imrikfalvi-víztározó]]]]
[[Fájl:Dobsinska Masa over Palcmanska Masa.jpg|jobbra|bélyegkép|Imrikfalvi-víztározó]]
67. sor:
{{csonk-szakasz}}
 
== Külső hivatkozások ==
* [http://www.slovenskyraj.sk/hu.html www.slovenskyraj.sk/hu.html]
* [http://www.slovensky-raj.org/szlovak-paradicsom/ Szlovák paradicsom]
73. sor:
* [http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=2373 Fényképek]
 
== Irodalom ==
* Ladislav Jirousek: Slovensky Raj - Szlovák Paradicsom, Lubafotopres, 2003
* Vladimir Mucha-Daniel Kollár: Hátizsákkal Szlovákián át: Szlovák Paradicsom, DAMAJA, 2004
81. sor:
[[Kategória:Szlovákia hegyei, hegységei]]
[[Kategória:Szlovák paradicsom| ]]
 
{{Link GA|sk}}