„I. Constantius római császár” változatai közötti eltérés

[[293]]-ban [[Bononia]] közelében Constantius legyőzte [[Marcus Aurelius Mausaeus Valerius Carausius|Carausius]] erőit, aki Britanniában és Észak-Galliában saját magát császárnak deklarálta [[286]]-ban. Carausiust megölte [[Allectus]], aki a ''[[rationalis]]''a volt és aki 296-ig átvette a Britannia feletti parancsnokságot, amikor is Constantius [[Asclepiodotus]]t küldte oda a sziget elfoglalására. Asclepiodotus a [[praetorianusok|pretoritáriánus gárda]] vezetője volt. Allectust legyőzték és megölték, a római fennhatóságot pedig helyreállították Britanniában.<ref>[[Aurelius Victor]], ''Liber de Caesaribus'' [http://www.thelatinlibrary.com/victor.caes.html#39 39]</ref>

 

 

Diocletianus és Maximianus társcsászárok Diocletianus megromlott egészségi állapota miatt [[305]]-ben lemondtak a hatalomról és a két addigi ceasar, Constantius és [[Caius Galerius Valerius Maximianus római császár|Galerius]] lettek a társcsászárok. Constantius uralkodott a nyugati birodalomban, Galerius pedig keleten. A két új caesar pedig [[Flavius Valerius Severus|Severus]] és [[Maximinus]] lettek. Constantinus, aki korábban azt remélte, hogy ő kapja az egyik ceasari kinevezést, ezután csatlakozott apja Galliában és Britanniában vezetett hadjáratához.<ref>Eutropius, ''Abridgement of Roman History'' [http://www.forumromanum.org/literature/eutropius/trans10.html#1 10.1], Aurelius Victor, ''Epitome de Caesaribus'' [http://www.roman-emperors.org/epitome.htm 39]; [[Zosimus]], ''Historia Nova'' [http://www.tertullian.org/fathers/zosimus02_book2.htm 2]</ref> Constantius Britanniában halt meg [[York]] mellett [[306]]-ban. Végrendeletében a fiát jelölte meg örököseként, aminek következtében a hadserege [[I. Constantinus római császár|Constantinust]] császárrá kiáltotta ki.<ref>Eutropius, ''Abridgement of Roman History'' [http://www.forumromanum.org/literature/eutropius/trans10.html#1 10.1-2]</ref>

[[Kategória:A 250-es években született személyek]]

[[Kategória:306-ban elhunyt személyek]]