„Tony Blair” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a infobox egységesítése AWB
Xqbot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: sv:Tony Blair egy kiemelt cikk; kozmetikai változtatások
22. sor:
}}
 
'''Anthony Charles Lynton Blair''' ([[Edinburgh]], [[1953]]. [[május 6.]]–): az [[Egyesült Királyság]] volt [[miniszterelnök]]e [[1997]] és [[2007]] között. [[2007]]. [[június 27.|június 27-én]] lemondott miniszterelnöki tisztségéről, valamint parlamenti képviselői mandátumáról is. Új munkaköre szerint a [[Közel-Kelet|közel-keleti]] békefolyamatok elősegítésében vesz részt [[2007]] júliusától, a [[Palesztinok|palesztin]] oldalon.
 
== Élete ==
32. sor:
[[Fájl:CherieBooth.jpg|jobbra|bélyegkép|Tony Blair felesége, [[Cherie Booth]]]]
 
Fettesi diákévei után Blair egy évet Londonban töltött, ahol zenészként próbált szerencsét, egy rockegyüttesben, az [[Ugly Rumors]]ban játszott, egy évvel később azonban beiratkozott az [[Oxfordi Egyetem]] jogi karára a St. John's College-ba. Ebben az időben [[Mary Harronn]]nal, az Amerikai Pszicho későbbi rendezőjével<ref>{{cite web| url = http://movies.yahoo.com/movie/contributor/1800256658/bio
| title = Mary Harron életrajza| accessdate = 2006-11-18| year = 2006 | work = Yahoo! Movies| publisher = Yahoo! Inc.}}</ref> járt együtt. Miután Oxfordban végzett, a Lincoln's Inn ügyvédi iroda tagja lett. Itt ismerkedett meg későbbi feleségével, [[Cherie Booth]]szal, [[Tony Booth]] színész lányával. Életrajzírója, Rentoul megemlíti, hogy Blair ügyvédtársai szerint már ebben az időben a miniszterelnöki poszt elérését tűzte ki céljául – mindegy, hogy melyik párt színeiben.
 
51. sor:
Blair 1983-as választási programja megegyezett a Munkáspárt akkori programjával: felszólította a briteket, hogy lépjenek ki az [[Európai Unió]]ból, bár maga egy választási konferencián úgy nyilatkozott, hogy személy szerint a tagság fenntartását pártolja. Mint a [[Campaign for Nuclear Disarmament]] (egy, a nukleáris fegyverzet leszereléséért létrehívott társaság) tagja támogatta a nukleáris fegyverzet egyoldalú leszerelését is. Mivel Sedgefield biztos munkáspárti választókerület volt, az országos választási vereség ellenére Blairt képviselővé választották. Kampányában mostohaapja barátnője, a közismert színész, [[Pat Phoenix]] is segítette.
 
Blair 1983. július 3-án tartotta szűzbeszédét a parlament alsóházában. „Én nem azért vagyok szocialista, mert intellektuális érdeklődés útján erre a belátásra jutottam, nem is puszta hagyománykövetésből, hanem azért, mert úgy gondolom, hogy csak az igazi szocializmus valósítja meg a racionális és egyszersmind morális életmódot. Együttműködésre, és nem konfrontációra hív, követésre, nem félelemre. Egyenlőségre.” <ref>{{cite web| url = http://www.newsmax.com/archives/articles/2006/4/20/170221.shtml | title = A demokráciáról | accessdate = 2006-11-18| last = Navrozov | first = Lev | date =2006-04-21 | work = newsmax.com}}</ref><ref>{{cite web | url = http://www.logosjournal.com/issue_3.4/seddon.htm | title = Amerika barátja: vélemények Tony Blairről| accessdate = 2006-11-18| last = Seddon| first = Mark | year = 2004| work = Logos 3.4| publisher = }}</ref> A Munkáspárt alapító okiratában magát "demokratikus szocialista",<ref>{{cite web|url = http://www.labour.org.uk/aboutlabour| title = A Munkáspártról| accessdate = 2006-11-18| year = 2006| publisher = The Labour Party}}</ref> és nem "szociáldemokrata" pártként határozta meg. Blair maga javasolta, hogy a párt szocialista legyen, amikor a párt belső alkotmányának módosítása volt napirenden.
 
== Ellenzékben ==
71. sor:
Azzal is újított a párt arculatán, hogy a munkásokat most már modern, versengő emberekként fogták fel. Ennek érzékeltetésére magukat nem hivatalosan már „Új Munkáspártnak” hívták, megkülönböztetésként a múltjától. Habár az átalakulás sok kritikát váltott ki, mind a másik politikai oldalról, mind saját tagságának köreiből. Mindenesetre sikerült megváltoztatni a társadalomban élő előítéletet. Az 1996-os pártkonferencián Blair bejelentette, hogy ha kormányra kerül, a három legfontosabb terület, amit fejleszteni akar, az „az oktatás, az oktatás és az oktatás”.
 
Részben a konzervatívok belső, főképp az Európai Unióval kapcsolatos megosztottságának köszönhetően a Munkáspárt megnyerte az 1997-es választásokat, Tony Blair pedig, mint a párt vezetője, miniszterelnök lett. Ezzel a győzelemmel 150 éve, Lord Liverpool után a legfiatalabb miniszterelnök lett<ref>[http://www.number-10.gov.uk/output/page4.asp Életrajz: Tony Charles Lynton Blair Miniszterelnök], 2006-11-18, www.number-10.gov.uk</ref> Pártjában az egyetlen ember, akit háromszor indítottak, és az egyetlen, aki munkáspárti színekben egy ciklusnál hosszabb ideig van hatalmon.
 
A pártot Gordon [[Brown]]nal és [[Peter Mendelson]]nal a brit politika közepe felé kormányozta és ő vezette be a "New Labour" kifejezést, amivel megkülönbözteti az ún. "modern szociáldemokráciától" pártját, ami elutasította a [[privatizáció]] visszafordítását és támogatja a piacgazdaságot, ellenben régi nézeteivel, amire a nacionalizálás és a Fabiánus szocializmus volt jellemző.
 
== Első ciklusa 1997 és 2001 között ==
95. sor:
 
=== Külpolitikája ===
[[1999]]-ben Blair tervezte és vezényelte le a [[koszovói háború]]t. Míg ellenzékben a konzervatívokat a boszniai háborúban tanúsított gyengesége miatt kritizálta, ő siettette a [[Észak-atlanti Szerződés Szervezete|NATO]]-nál, hogy [[Slobodan Milošević]]et minél hamarabb ítéljék el. A miniszterelnököt érték bírálatok pártján, a Munkáspárton belül azok részéről, akik elleneznek bármiféle háborút, és másik oldalról azok támadták, akik szerint a szerbek [[önvédelem]]ből támadtak. Egy hónappal a háború vége előtt, [[1999]]. [[április 22.|április 22-én]] egy chicagói beszédben hozta nyilvánosságra a Nemzetközi Közösség Doktrínáját.<ref>[http://www.pbs.org/newshour/bb/international/jan-june99/blair_doctrine4-23.html A Blair doktrína] 1999-04-22| Online Focus MacNeil/Lehrer Productions</ref>
 
[[1999]]-ben megkapta [[Aachen]] városának a Karlspreis díját, amelyet azok kapnak, akik sokat tettek az európai álom megvalósulásáért és a kontinens békéjéért.
103. sor:
A 2001-es általános választásokat megelőző kampányban Blair a hangsúlyt a közszolgáltatások, azon belül is elsősorban az NHS és az oktatási rendszer fejlesztésére helyezte. A konzervatívok ezzel szemben az [[euró]] övezetéből való kimaradás mellett érveltek, ami nem igazán hatott a bizonytalan szavazókra. A hatalmon lévő párt elsöprő arányú győzelmet aratott, s ezzel Blair lett az első, két teljes ciklust kitöltő munkáspárti miniszterelnök. Emellett a választás az alacsony részvételi arány miatt is emlékezetes marad.
 
[[2001. szeptember 11-ei terrortámadások|2001. szeptember 11]]-én New Yorkban és Washingtonban történt terrortámadás után az Egyesült Királyság gyorsan az [[Amerikai Egyesült Államok|USA]] segítségére sietett, s létrehozták a [[2001-es afganisztáni háború]] megindításához szükséges haderőt. Ezen a napon aktiválta diplomáciai lehetőségeit, hogy megmutassa, hogy el mer utazni olyan országokba is, ahova a világ más vezetői nem mernének elmenni, mivel annyira veszélyes területek. [[Winston Churchill]] óta ő volt az első brit, akit az [[Az Egyesült Államok Kongresszusa|amerikai kongresszus]] a kongresszusi medállal kitüntette. Az indoklás szerint azért kapta a díjat, mivel „megbízható és mindig segítőkész szövetségese volt az Amerikai Egyesült Államoknak”.<ref>url = [http://frwebgate.access.gpo.gov/cgi-bin/getpage.cgi?dbname=2003_record&page=S6405&position=all A Kongresszusi Aranymedál kitüntetés Tony Blairnek] 2003-05-14| Congressional Record - Senate</ref> A média rámutatott, hogy Blairnek részt kellett vennie a ceremónián, hogy átvehesse a medált. Néhány kommentátor Blair politikájának a közvéleményben kialakult negatív visszhangját emeli ki. Ezen kívül 2003-ban az Ellis Island Medal of Honourral tüntették ki „a szeptember 11-ét követően az Amerikai Egyesült Államokkal szemben tanússított gyors segítségnyújtásért”.<ref>url = http://news.bbc.co.uk/1/hi/uk/2954567.stm|Az USA kitünteti Blairt a vezető szerepéért BBC News 2003-04-16</ref>
 
=== Iraki háború ===
113. sor:
46 ezer brit katonát, a szárazföldi haderő egyharmadát vitték Irakba, az ország lerohanásának segítésére. Mikor a háború után nyilvánvalóvá vált, hogy Iraknak nem volt tömegpusztító fegyvere, a két iratanyag és Blair háború előtti kijelentései vizsgálóbizottság elé került. Sok munkáspárti tag – köztük többen voltak, akik a háborút támogatták – volt a kritizálók között. A sikeres független vizsgálat eredménye azt mutatta ki, hogy Blair olyanokat állított, melyeket ő maga akkor igaznak vélt, de Lord Buttler jelentése megemlíti, hogy a kormány jelentése a hírszerzés információiról néhány helyen túloz. A vizsgálatba bevonták a Lordok Házát is. A főbíró Lord Hutton és Lord Buttler volt.
 
A "terrorizmus elleni harc" kezdete óta politikájában jelentős szerepet kapott a külpolitika és [[George W. Bush]] külpolitikáját nagyban támogatja. Ezt sok oldalról bírálják. Pártja a 2005-ös választásokon a harmadik ciklust is megnyerte, de a ''[[House of Commons]]''-ban lévő többségük jelentősen lecsökkent.
 
=== Belpolitikája ===
 
Miután a közszolgáltatások színvonalának emelésének ígéretével megnyerte a 2001-es választásokat, 2002-ben megemelték az adókat, (ezeket a konzervatívok láthatatlan adóknak nevezték) hogy tudják valamiből finanszírozni az egészségügyi és az oktatási reform kiadásait.
 
[[2006]]. [[szeptember 7.|szeptember 7-én]] bejelentette, hogy lemond pártvezetői, illetve miniszterelnöki, valamint azzal járó egyéb tisztségeiről is.<ref>url = [http://news.bbc.co.uk/1/hi/uk_politics/5322094.stm Egy éven belül kilépek] BBC News| 2006-09-07|</ref> Pártelnöki megbízatásáról [[2007]]. [[május 10.|május 10-én]], többi posztjáról [[2007]]. [[június 27.|június 27-én]] mondott le, ezek mindegyikében pártbéli legfőbb riválisa, [[Gordon Brown]] követte a párton belüli választások eredményeképp.
 
== Jegyzetek ==
133. sor:
 
{{Link FA|en}}
{{Link GA|sv}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Tony_Blair