„Pearl Jam” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a nem működő linkjavítás |
a Bot: sv:Pearl Jam egy kiemelt cikk; kozmetikai változtatások |
||
6. sor:
| ország= [[Amerikai Egyesült Államok|USA]], [[Seattle]]
| aktív_évek= [[1990]]-napjainkig
| műfajok= [[Alternatív rock]]<br />[[Hard rock]]<br />[[Grunge]]
| kiadó= [[Epic]]<br />[[J Records]]
| tagok= [[Mike McCready]]<br />[[Stone Gossard]]<br />[[Jeff Ament]]<br />[[Eddie Vedder]]<br />[[Matt Cameron]]<br />([[Boom Gaspar]])
| honlap= www.pearljam.com
| korábbi_tagok= [[Jack Irons]]<br />[[Matt Chamberlain]]<br />[[Dave Krusen]]<br />[[Dave Abbruzzese]]
}}
A '''Pearl Jam''' egy amerikai [[rock]]együttes, amely az [[1990-es évek]] elején [[Seattle]]-ben alakult. Az eredeti felállásban [[Eddie Vedder]] (ének), [[Jeff Ament]] ([[basszusgitár]]), [[Stone Gossard]] (ritmus[[gitár]]), [[Mike McCready]] (szólógitár) és [[Dave Krusen]] ([[Dob (hangszer)|dob]]) szerepeltek. Azóta a dobosok helyén több változás történt, jelenlegi és valószínűsíthetőleg végleges dobosuk ([[1998]] óta) az egykori [[Soundgarden]]-tag, [[Matt Cameron]]. Az utolsó két [[album]]on és az ezeket követő turnékon azonban új zenész is csatlakozott az ötösfogathoz: [[Boom Gaspar]], aki billentyűsként működik közre, ám hivatalosan nem számít zenekari tagnak.
Rögtön az első lemezükkel, az [[1991]]-es ''[[Ten]]''nel átütő sikert értek el. Az „[[alternatív rock]]-robbanásnak” is nevezett [[grunge]] népszerűvé válásában főszerepet játszottak a „seattle-i négyes” tagjaként (a [[Nirvana]], [[Soundgarden]] és [[Alice In Chains]] társaságában), ám a Pearl Jam az egyetlen ezek közül, amely a mai napig fennáll, és lemezeket készít.
== Az együttes története ==
=== A kezdetek (1984–1991) ===
[[Kép:Motherlovebone.jpg|thumb|right|160px|A Mother Love Bone együttes]]Elsőként [[Stone Gossard]] és [[Jeff Ament]] próbálták ki magukat a zeneiparban a ''Green River'' nevű együttesben. Ez azonban hamar feloszlott. A tagok egyik feléből a ''Mudhoney'', a másikból (''Stone Gossard'' és ''Jeff Ament'') a ''Mother Love Bone'' zenekarok alakultak. Az új együttes énekese, ''Andy Wood'' még a két stúdió[[album]] (''Apple'' és ''Shine'') megjelenése előtt [[heroin]]túladagolás következtében meghalt. Andy Wood emlékére egykori szobatársa,
A gyász leteltével ''Ament'' és ''Gossard'' úgy döntöttek, folytatják az útjukat, tovább zenélnek, és nem adják fel, így aztán [[Mike McCready]]-vel kezdtek együtt jammelgetni, akit ''Gossard'' már régebbről ismert, és akivel később egy partin újra összetalálkozott. Eredményként egy demókazetta állt elő, amelyen [[Dob (hangszer)|dobosként]] [[Matt Cameron]] (''Soundgarden'', [[1998]]-tól ''Pearl Jam'') működött közre. Ez a kazetta aztán ''Jack Irons'' (egy időben a [[Red Hot Chili Peppers]] dobosa) közvetítésével egy jó barátjánál, [[Eddie Vedder]]-nél kötött ki, aki akkoriban [[San Diego|San Diegóban]] élt.<ref>Wall, Mick. "Alive". ''Nirvana and the Story of Grunge''. ''Q'' p. 95</ref> ''Vedder'' nem volt ismeretlen a San Diegó-i [[zene]]világban. Előtte is több zenekarban játszott, többek között a ''Bad Radio''-ban.
Állítólag egy benzinkúti éjjeli műszakja alatt hallgatta meg a kazettát, majd a következő reggelen szörfözni ment, és a strandon megírta a dalszövegeket a kazettán levő zenére, felénekelte őket rá, és visszaküldte [[Seattle]]-be.<ref name="crowe">{{cite web | last = Crowe | first = Cameron | url = http://www.rollingstone.com/news/story/10560431/five_against_the_world | title = Five Against the World | work = [[Rolling Stone]] | date = 1993-10-28 | accessdate = 2007-06-23 }}</ref> Ezek később az ''[[Alive (Pearl Jam-dal)|Alive]]'', ''[[Once (Pearl Jam-dal)|Once]]'' ( a ''[[Ten]]'' [[album]]ról) és ''[[Footsteps (Pearl Jam-dal)|Footsteps]]'' ''([[Lost Dogs]])'' címeken jelentek meg. Eddie Vedder később egy „három részes mini[[opera (színmű)|opera]]”-ként írta le a dalokat. Az énekes [[hang]]jától és az [[energia|
Az együttes ezután sokat próbált, ennek eredményeként jelentős mennyiségű dal készült el. Ebben az időszakban állt össze a ''[[Temple of the Dog]]''-projekt is, amelyen Eddie Vedder a ''[[Hunger Strike]]'' című dalt együtt énekli [[Chris Cornell]]-lel, a ''[[Pushing Forward]]'' című dalban pedig vokálozik. Ezután a zenekar a ''Mookie Blaylock'' nevet vette fel, a [[New Jersey]] Nets egyik kosarasa után, akinek a száma a csapatban a 10-es volt (innen a debütáló album, a ''[[Ten]]'' címe). A végleges név – Eddie Vedder egy korai interjújában elmondottak alapján – az énekes [[indiánok|indián]] származású ükanyjának, Pearlnek a nevéből keletkezett, aki értett egy hallucinogén hatású [[lekvár]] ''(„Jam”)'' készítéséhez.<ref name="rhrn">Neely, Kim. "Right Here, Right Now". ''Rolling Stone''. October 31, 1991.</ref> A történet hitelessége azonban erősen kétségbe vonható, mivel – bár „Pearl nagyi” tényleg létezhetett – a Vedder családnak nincsenek indián felmenői. Valószínűeg ez a rejtélyes történet csak egy anekdota, amit Vedder az együttes nevének eredetéről kitalált, hogy leszerelje a kíváncsi médiát. (a ''pearl'' angolul ''gyöngy''öt jelent, a ''jam'' pedig ''lekvár''t)
40. sor:
Az együttes nem sokkal később az új [[Dob (hangszer)|dobossal]] (a [[texas]]i Dave Abbruzzese) és a producer Brendan O'Briennel stúdióba vonult, hogy felvegyék második albumukat. A ''[[Vs.]]'' [[album]] a megjelenés hetében 950 000 példányban kelt el csak az USA-ban, amivel egy éveken át megdöntetlen rekordot állított fel. Ez a tény majdnem a zenekar pályafutásának végét jelentette. Különösen Eddie Vedder szenvedett a hatalmas siker terhétől. Emiatt az együttes megpróbált a nyilvánosság elől visszavonulni, ami csak részben sikerült.
Mindössze egy évvel később, [[1994]]-ben megjelent a következő album, a
[[Kurt Cobain]] [[1994]] áprilisában elkövetett [[öngyilkosság]]a után a Pearl Jam vált a világ legfontosabb és legsikeresebb [[grunge]]-együttesévé, és ezt a titulust sajátos módon kezelte: a nyilvánosság előli teljes visszavonulással. Nem adott több interjút, és belement egy évekig tartó jogi huzavonába az amerikai koncertjegy-forgalmazó céggel, a Tickemasterrel. A Pearl Jam azzal vádolta a cégóriást, hogy piaci monopolhelyzetével visszaélve a jegyeket majdnem megfizethetetlen áron árulja, és rengeteg extraköltséget számol fel. A Pearl Jam elveszítette a pert, de mégis elérte azt az eredményt, hogy a ''Ticketmaster''nek ezek után a kezelési költségeket a jegyártól elkülönítve kellett feltüntetnie, ezáltal a koncertlátogatók számára egyértelművé tette, miért is fizetnek. Az együttes menedzsere szerint ez volt az az időszak a Pearl Jam pályafutásában, mikor „minden fronton harcoltak”.<ref name=autogenerated1>DeRogatis, pg. 60</ref> A média elleni harc másik oldala az volt, hogy megtagadták a kislemezek kiadását, [[videoklip]]ek készítését, és úgy tervezték, hogy albumaikat csak bakeliten adják ki, mely tervekből csak részeredményeket tudtak megvalósítani. Állítólag a ''[[Vitalogy]]'' már 1994 elején elkészült, de a Ticketmaster elleni harc, vagy a kiadójuk (Epic) hibájából csúszott a megjelenés az év végére.<ref name=autogenerated1 />
73. sor:
[[2003]] végén megjelent a ritkaságokat tartalmazó kétlemezes [[Lost Dogs]], amit egy évvel később az első greatest hits album ''[[Rearviewmirror: Greatest Hits 1991–2003|Rearviewmirror]]'' címmel követett. [[2004]] elején a ''Pearl Jam'' egy [[Golden Globe]]-jelölést is begyűjtött a ''Nagy Hal'' című [[film]] zenéjében való közreműködésükért (''[[Man of the Hour (Pearl Jam-dal)|Man of the Hour]]'' című [[dal]]). A ''[[Rearviewmirror: Greatest Hits 1991–2003|Greatest Hits]]'' megjelentetésével a Pearl Jam maga mögött tudhatta a 8 lemezre szóló szerződését a [[Sony Music Entertainment|Sony]] kiadóval, és új, független kiadót kereshetett magának. Röviddel a [[2004]]-es amerikai választások előtt a Pearl Jam is részt vett a ''Vote For Change'' turnéban, (fellépők még többek között: ([[Bruce Springsteen]], [[R.E.M.]] , [[Dixie Chicks]] stb.) amelynek célja a lehető legtöbb ember a választásokon való részvételre, és a [[George W. Bush]] elleni szavazásra sarkallása volt.
A Pearl Jam [[2005]]. [[április]]ában a seattle-i ''Easy Street Records''ban adott koncertje [[2006]]-ban jelent meg a független lemezboltokban. 2005 folyamán az együttes egy [[kanada]]i turnét és az első [[Dél-Amerika|dél-
=== Kiadóváltás, az együttes napjainkban (2006–) ===
492. sor:
{{Link FA|en}}
{{Link FA|mk}}
{{Link GA|sv}}
| |||