„Nyomtatás (nyomdászat)” változatai közötti eltérés

a
Bot: tt:Матбагачылык egy kiemelt cikk; kozmetikai változtatások
a (WP:FELÉP szerinti fejezet cím, egyéb apróság AWB)
a (Bot: tt:Матбагачылык egy kiemelt cikk; kozmetikai változtatások)
[[Kép:Flexography-Platecloseup.JPG|bélyegkép|250px|Flexográfiában használt nyomóforma]]
=== A magasnyomtatás ===
A nyomó elemek magasabban helyezkednek el a nem nyomó részekhez képest. A nyomóforma hagyományos anyaga az [[ólom]], [[ón]] és [[antimon]] keverékéből előállított [[betűfémötvözet]]. A magasnyomtatásnál, ha a nyomóformát külön mozgatható betűkből szedik, akkor a formakészítést kéziszedésnek vagy monoszedésnek nevezik. Ha a szedő egyenként vette ki a betűszekrényből a betűket, az a kéziszedés. Ma már nem használatos eljárás. Amennyiben a betűket egyenként önti ki a szedőgép, ez a [[monoszedés]]. A sokkal gyorsabb és elterjedtebb módszer a sorszedés vagy [[linoszedés]]. Ebben az esetben a szedőgép a könyv vagy újságcikk egy-egy sorát öntötte ki a betűfémből. [[Johannes Gutenberg|Gutenberg]] módszerének felfedezése előtt fatáblákba faragták a szövegeket. Ez nehéz, sok hibára alkalmat adó munka volt. A nagy méretű, plakátok nyomtatására alkalmas betűket később is fából készítették, de a rajzokat még sokáig így készítik. Majd ezeket felváltja a klisé, melyet a fényképészet feltalálása után fototechnikai úton gyártanak. Modernebb formája a '''[[flexográfia]]''', amelyben gumiról vagy különböző típusú műanyagokról nyomtatnak. A magasnyomtatás elvén működik több más eljárás is:
* ''Stanc'': A papírból valamilyen forma kivágására szolgál (dosszié, boríték)
* ''Bieg'': Vastagabb anyagoknál hajtási vonalat képez a papíron, aminek mentén az könnyebben hajtható lesz.
 
=== Szín ===
A nyomógépek lehetnek egy- vagy többszínnyomó gépek. Egy nyomóformáról egy szín nyomható, több szín nyomásához több forma kell. Minden formához pedig külön nyomómű (werk) szükséges. Tehát hogy egy gép egyszerre hány színt tud nyomni, a nyomóművek száma határozza meg. A nyomdászat a képek sokszorosításánál a <font color="#DD00DD">bíborvörös</font> ''(magenta)'', <font color="#DDDD00">sárga</font> és a <font color="#00DDDD">ciánkék</font> tárgyszíneket használja. E három szín összekeverésével fekete jön létre. De a nyomdászatban alkalmazott eljárások nem mindegyike alkalmas arra, hogy ebből valóban fekete legyen. Ebben az esetben egy ún. neutrális szürke keletkezik, ami könnyen elbillen valamelyik alapszín irányába. Ezért használnak feketét is. Általában a fényképek, de a nyomtatásra előkészített egyéb anyagok is zömében ezzel a négyszíneljárással vannak bontva. Ezek a színek lefedik ugyan a teljes látható színtartományt, gyakorlatilag viszont egy nyomtatási technikával sem lehet tökéletes színhűséget elérni. Kidolgoztak egy hexacolor eljárást is, mely a négy alapszín mellett még két színt használ, ez többnyire a zöld és a narancs, de egyéb színek is kiemelhetőek, például a vöröseskék. Ezzel javítható valamelyest az árnyalat-visszaadás, de távol van a tökéletestől. Használhatják képregényekben az arc- vagy egyéb színek egységességének a megkönnyítésére, vagy jobb minőségű reklámplakátokon, naptáraknál. Kevert (direkt) színek is használatosak, ezek egy szabvány alapján gyártott színsorozatból keverhetőek ki. A legelfogadottabb színrendszert a Pantone cég fejlesztette ki, a nyomdaiparon kívül is sok helyen ezt alkalmazzák. A Pantone-sorozat színei:
* yellow 012 (a négyszín-sárga erősebb változata)
* orange 021 (narancs)
* [http://www.videograf.hu/ Nyomdai ismeretek]
 
[http://www.pantone.com/pages/pantone/index.aspx| A Pantone honlapja]
* [http://nyomdaipar.lap.hu/ Nyomdaipar.lap.hu – hivatkozások]
* [http://nyomda.lap.hu/ Nyomda.lap.hu – hivatkozások]
{{DEFAULTSORT:Nyomtatas}}
[[Kategória:Nyomtatás]]
 
{{Link GA|tt}}
157 580

szerkesztés