Főmenü megnyitása

Módosítások

a
Bot: yo:Guinea-Bissau egy kiemelt cikk; kozmetikai változtatások
== Földrajz ==
[[Fájl:Guinea-Bissau Topography.png|bélyegkép|bal|200px|Bissau-Guinea domborzati térképe]]
[[FileFájl:Biombo coastal mangrove.jpg|thumb|left|200px|Tengerpart, Biombo]]
=== Domborzat ===
Erősen tagolt partvidékét mocsaras, mangroveerdős síkság kíséri, amelyet az ország belseje felé alacsony dombvidék vált fel. Legmagasabb pontja: 210 m.
Az arab-iszlám hatás a 7. században érte el az ország lakosait. A 8-13. században a nyugat-szudáni Ghána, a 13-14.században a [[Mali]] Birodalom része lett, a 15.században [[Szongáj]] fennhatósága alá került. Portugál hajósok már 1446-ban felfedezték a [[Zöld-foki szigetek]]et, a [[Gambia (folyó)|Gambia]] folyó torkolatát, valamint a part menti szigeteket. Az első portugál település ''Cacheau'' volt (alapítva 1588-ban), ezt [[Bissau]] (1600-ban) követte. Az ország [[1879]]-ben lett [[Portugália]] gyarmata ''Portugál Guinea'' néven.<ref>A {{AkKL|11|245}} szerint 1951-től mint ''Portugália tengerentúli tartománya'' vette fel ezt a nevet.</ref>
 
A vidék négy évszázadon át volt a rabszolga-kereskedelem központja. A 16-17.század során az angolok, franciák és hollandok is kereskedelmi telepeket hoztak létre. A 20.század kezdetétől a nagy monopóliumok zsákmányolták ki a gyarmatot. Elsősorban [[földimogyoró]]t, [[pálmaolaj]]at, [[rizs]]t termesztettek, főként monokultúrában. 1942-ben [[Bolama]] helyett Bissau lett a főváros. Az ország 1951-től Portugália tengerentúli tartománya. A portugálok 1961-ben megszüntették az 1954-es "bennszülött statútumot", ami jelentős privilégiumokat biztosított a fekete afrikaiak egy vékony rétegének. Az ötvenes évek elejétől ellenállási csoportok működtek az országban s a Zöld-foki szigeteken. A csoportok 1956-ban a Partido Africano de Independencia de Guiné e Caco Verde ([[PAIGC]]), Guinea és a Zöld-foki szigetek Afrikai Függetlenségi Pártja szervezetében egyesültek. [[FileFájl:PAIGC posto de controlo.jpg|thumb|[[PAIGC]] ellenőrzési pont az úton (1974)]] A PAIGC 1963-ban indított háborút Bissau-Guinea és a szintén portugál gyarmat Zöld-foki szigetek függetlenségének kivívásáért. Az Amilcar [[Cabral]] vezette felszabadító háború eredményeként 1972-ben tartották az első választásokat, s a népgyűlés kidolgozta a felszabadított Bissau-Guinea alkotmányát. Miután 1973 januárjában Cabralt [[Conakry]]ban meggyilkolták, a népgyűlés 1973.szeptember 24-én egyoldalúan függetlenné nyilvánította az országot. Függetlenségét [[1974]] szeptemberében az 1974 áprilisában végrehajtott portugáliai államcsíny után létrejött új portugál vezetés hivatalosan is elismerte. Az ország első elnöke a meggyilkolt Amilcar Cabral öccse [[Luís Cabral]] lett. Az ország tagja lett az [[Egyesült Nemzetek Szervezete|ENSZ]]-nek. 1975-ben Bissau-Guinea csatlakozott a ''loméi kereskedelmi egyezmény''hez, ami az [[Európai Közösségek]] és a fejlődő országok egy nagy csoportja között jött létre. [[FileFájl:Bissau - Abandoned tank.JPG|thumb|Elhagyott tank az út mellett]] Az 1970-es évek második felében a gazdaság összeomlott, s burjánzott a korrupció. 1980-ban a Zöld-foki szigetekkel való sikertelen egyesülési kísérlet után egy katonai puccs 1980-november 15-én az addigi miniszterelnököt, [[João Bernardo Vieira]] [[dandártábornok]]ot juttatta az elnöki székbe. A PAIGC 1991-ben hozzájárult a többpárti demokrácia bevezetéséhez. Az első törvényes választásokat 1994-ben tartották, s ezek a PAIGC győzelmét hozták. Az [[1998]]-ban kitört polgárháborúban több százezer ember vesztette el otthonát. [[2000]]-ben a katonai uralom után ideiglenes kormány alakult. Az államfő ''Kumba Yala'' (PRS), a kormányfő ''Caetani N'Tchama'' lett. A demokráciába való átmenet a gazdasági elmaradottság mellett a polgárháború veszélye miatt lassú.
A 2005-ben tartott választások nyomán az 1998-ban Portugáliába menekült Vieira került az elnöki székbe, aki viszonylagos nyugalmat teremtett. Az ország azonban továbbra is nyomorog ( a világ 5. legszegényebb állama) és a közéletet a korrupció uralja. 2009. március elején ismét kitört a fegyveres harc az elnök és a vele szemben álló PAIGC adta kormány és a hadsereg vezetése között. Egyetlen éjszaka mind Vieira elnök, mind pedig a hadsereg vezérkari főnöke, ''Batista Tagmé Na Wait'' kölcsönösen merénylet áldozata lett.
 
 
=== Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás ===
[[FileFájl:Guinea Bissaus interim President Raimundo Pereira (cropped).jpg|thumb|160px|[[Raimundo Pereira]]]]
[[Fájl:Bissau3.jpg|bélyegkép|jobb|250px|A Népgyűlés épülete [[Bissau]]ban]]
Az ország mai alkotmánya [[1984]]-ből származik. Eszerint Bissau-Guinea elnöki köztársaság. [[1991]]-től többpártrendszerű. A népi gyűlésnek 150 képviselő tagja van, akiket a nyolc, őt évre választott területi tanács választ meg a saját tagjai közül. A parlament választja az államtanács 15 tagját. Az államtanács elnöke a köztársasági elnök, aki egyben a kormányfő és a fegyveres erők főparancsnoka is. A minisztereket és az államtitkárokat a kormányfő nevezi ki.
=== Politikai pártok ===
==== Elnökök ====
* 1973. szeptember 24. – 1980. november 14.: [[Luís Cabral|Luís de Almeida Cabral]]
* 1980. november 14. – 1999. május 7.: Commandant [[João Bernardo Vieira]]
* 1999. május 14. – 2000. február 17.: Malam Bacaï Sanha (ideiglenesen)
 
== Népesség ==
[[FileFájl:Bissau4.jpg|thumb|A főváros, [[Bissau]] egy útja]]
[[FileFájl:People in Guinea Bissau visit shops along a busy street.jpg|thumb|Fővárosi utcakép]]
=== Általános adatok ===
A fővárosban, [[Bissau]]-ban 567 000 fő lakik. Az ország népessége 1 704 000 fő (2013). A népsűrűség: 37,2 fő/km². A népességnövekedési ráta: 2,23%. Várható átlagos élettartam: 50 év. Csecsemőhalandósági ráta: 108,5‰. Írástudatlanság 66%.
 
== Gazdaság ==
[[FileFájl:Quinhamel main street.jpg|thumb|Árusok az út szélén, Quinhamel]]
Bissau-Guinea agrárország. Földünk 10 legszegényebb országának egyike. Gazdasága a mezőgazdaságán és a halászaton alapszik. Legfontosabb terménye és élelme a [[rizs]]. A polgárháború az ország infrastruktúráját teljesen tönkretette. A magas költségek miatt az ásványkincsek ([[kőolaj]], [[foszfát]], [[bauxit]]) kitermelése a közeljövőben nem várható. A gazdaság nagymértékben a külföldi segélyekre utalt, melyek a GDP 40%-át, az importnak közel kétharmadát teszi ki. Nemzeti valuta: afrikai valutaközösség ([[Afrikai valutaközösségi frank|CFA-frank]], röviden <code>XAF</code>). A GNP nem hivatalos, a becsült érték 2004-ben 1,2 milliárd USD. A GNP/fő értéke szintén becsült adat 2004-ből, 900 [[USD]]. A GDP szektorális megoszlása: mezőgazdaság 54%, ipar 15%, szolgáltatás 31%. A nemzetközi kereskedelembe még alig kapcsolódik be.
=== Általános adatok ===
=== Gazdasági ágazatok ===
[[FileFájl:Risaia in Guinea-Bissau.JPG|thumb|[[Rizs]]föld]]
==== Mezőgazdaság ====
A földterület 11%-a szántó, 38%-a rét és legelő, 38%-a erdő és bozót, 1%-a állandó kultúra, 12%-a egyéb terület. A fontosabb termesztett növények: [[rizs]], gumós növényfélék, [[zöldség]], [[banán]], [[Kakaó (növényfaj)|kakaó]], [[batáta]], [[Mandula (növényfaj)|mandula]], [[olajpálma]], [[kesudió]], [[kókuszpálma]], [[földimogyoró]]. Állattenyésztésben a legfontosabbak: a [[baromfi]], a [[szarvasmarha]] és a [[sertés]]. A halászat és a fakitermelés is jelentős.
[[Kategória:ACP-országok]]
[[Kategória:Legkevésbé fejlett országok]]
 
{{Link GA|yo}}
156 354

szerkesztés