„Rendszeres hangmegfelelések törvénye” változatai közötti eltérés

a
Bot: zh:比照法 egy kiemelt cikk; kozmetikai változtatások
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
a (Bot: 9 interwiki link migrálva a Wikidata d:q950464 adatába)
a (Bot: zh:比照法 egy kiemelt cikk; kozmetikai változtatások)
 
=== 2. A rendszeres megfelelések megállapítása ===
Miután a szólisták elkészültek, a következő lépés az egykor végbement hangtani változások megállapítása. A rendszeres hangmegfelelés alapeszméje nagyon fontos itt: például, a puszta hangalakbeli hasonlóság az [[angol nyelv|angol]] ''day'' és a [[latin nyelv|latin]] ''dies'' (mindkettő ''nap'' jelentéssel) szavak között nem bizonyítja a két nyelv rokonságát, ugyanis a szóeleji d- angol hang egyéb esetekben ''nem'' felel meg a latin szóeleji d- hangnak:
 
{| class="wikitable"
Először, felismerték, hogy a hangmegfelelések közül számos csak a megfelelő kontextusban fordul elő. Például, egyaránt a [[görög nyelv|görögben]] és egyaránt a [[szanszkrit nyelv|szanszkritban]] is a [[hehezetes]] [[zárhangok]] hehezetlenekké fejlődtek, de csak akkor, ha még egy második hehezetes hang is előfordult az adott szóban később. Ez a [[Grassmann-törvény]], amely nevét [[Hermann Grassmann]] nyelvész után kapta.
 
Másodszor, rájöttek, hogy a hangtani változások néha olyan kontextusban történtek, amely a későbbiek során eltűnt. Például a szanszkrit velárisok (k-szerű hangok) helyére palatálisok (cs-szerű hangok) kerültek akkor, ha azokat az *i vagy *e hang követte (a csillag itt a feltételezettség jele). E változás után, az *e helyére minden esetben ''a'' hang került (pontosabban, a korábbi *e, *o és *a egy puszta ''a'' hanggá olvadt össze). Ez az esemény nem lett volna helyreállítható, ha az e létezésére más indoeurópai nyelvekből ne lenne példa. Így a Latin ''que'' (és) őrzi az eredeti e magánhangzót, ami a mássalhangzó-eltolódást eredményezte a szanszkritban:
 
{| class="wikitable"
* Aikhenvald, Alexandra Y. and R. M. W. Dixon (eds.) (1999). ''The Amazonian Languages''. Cambridge: Cambridge University Press.
* ———— (eds.) (2001). ''Areal Diffusion and Genetic Inheritance: Problems in Comparative Linguistics''. Oxford: Oxford University Press.
* Beekes, Robert S. P. (1995). ''Comparative Indo-European Linguistics''. Amsterdam: John Benjamins.
* Bloomfield, Leonard (1925). "On the Sound System of Central Algonquian." ''Language'' '''1''':130-56.
* Campbell, George L. (2000). ''Compendium of the World's Languages'' (2nd ed.). London: Routledge.
* Dixon, R. M. W. (1997). ''The Rise and Fall of Languages''. Cambridge: Cambridge University Press.
* Fox, Anthony (1995). ''Linguistic Reconstruction: An Introduction to Theory and Method''. New York: Oxford University Press.
* Goddard, Ives (1974). "An Outline of the Historical Phonology of Arapaho and Atsina." ''International Journal of American Linguistics'' '''40''':102-16.
* ———— (1994a). "A New Look for Algonquian." Paper presented at the Comparative Linguistics Workship, University of Pittsburgh, April 9.
* ———— (1994b). "The West-to-East Cline in Algonquian Dialectology." ''Actes du Vingt-Cinquième Congrès des Algonquibustes'', ed. William Cowan: 187-211. Ottawa: Carleton University.
* Holm, John (1989). ''Pidgins and Creoles''. Cambridge: Cambridge University Press.
* Janda, Richard D. & Brian D. Joseph (1989). "In Further Defence of a Non-Phonological Account for Sanskrit Root-Initial Aspiration Alternations". ''Proceedings of the Fifth Eastern States Conference on Linguistics'': 246-260. Columbus, Ohio: Ohio State University. Available online at http://www.ling.ohio-state.edu/~bjoseph/publications/1989-espiration.pdf
* Jones, Sir William (1786). "The Third Anniversary Discourse, on the Hindus." In Lehman, W. P. (ed.) (1967). ''A Reader in Nineteenth Century Historical Indo-European Linguistics''. Bloomington: Indiana University Press. Available online at http://www.utexas.edu/cola/centers/lrc/iedocctr/ie-docs/lehmann/reader/chapterone.html
* Krishnamurti, Bhadriraju (2003). ''The Dravidian Languages''. Cambridge: Cambridge University Press.
 
[[Kategória:Történeti nyelvészet]]
 
{{Link GA|zh}}
 
[[bg:Сравнително-исторически метод (лингвистика)]]
158 299

szerkesztés