„Háború és béke (regény)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→További információk: interjú az újraszerkesztett változatról |
a Bot: a(z) az:Hərb və Sülh (roman) kiemelt szócikk; kozmetikai változtatások |
||
28. sor:
[[Fájl:Tolstoy - War and Peace - third edition, 1873.png|thumb|150px|left|A harmadik kiadás címlapja, 1873-ból]]
Az író eredeti tervei között egy olyan történelmi körkép megalkotása szerepelt, melyben [[Orosz Birodalom|Oroszország]] három történelmi fordulópontját kapcsolta volna össze. Ezt ''Három korszak'' címmel szerette volna létrehozni. A fontos történések: az [[1812]]. évi [[borogyinói csata]], az [[1825]]. évi [[dekabrista felkelés]] és a dekabristák [[1856]]. évi
[[1862]]-ben az [[Orosz Birodalom]] a [[I. Napóleon francia császár|Napóleon császár]] felett aratott győzelemre emlékezett, annak 50 évfordulóját ünnepelve. Tolsztoj 2-3 évi tervezgetés után látott neki a könyv megírásának Jasznaja Poljanai birtokán. Az alkotás többévnyi megfeszített munka révén jöhetett létre [[1865]]-[[1868]] között. Az író óriási műgonddal dolgozott, állandóan csiszolta, pontosította, átírta műve egyes részeit. A háború és béke 1865-től 1869-ig folytatásokban jelent meg a ''Russzkij Vesztnyik'' című folyóiratban.
35. sor:
== Témája ==
A Háború és béke kb. 15 év eseményeinek rajza ([[1805]]-[[1820]]). A [[napóleoni háborúk]] korának, – benne Napóleon [[oroszországi hadjárat (1812)|oroszországi
Négy nemesi család élettörténete bontakozik ki a műben, a Rosztov grófok, a Bolkonszkij, illetve Kuragin hercegek és a Bezuhovok arisztokrata világát ismerheti meg az olvasó. A két barát, Pierre Bezuhov és Andrej Bolkonszkij mindketten ugyanazon nő, Natasa Rosztova iránt éreznek szerelmet.
49. sor:
=== Történelmi krónika és eposz ===
Hajnády Zoltán szerint: „''nem regény, még kevésbé poéma és a legkevésbé történelmi krónika''”. A műben keverednek az eposzi és a regényekre jellemző vonások, elemei úgy ötvöződnek benne, hogy emellett gazdag lélektani elemzések és a kor erkölcsrajza is helyet kap az átfogó igényű alkotásban.
* '''Történelmi krónika''' jellegű elemei: Tolsztoj az írás alkalmával korabeli dokumentumokhoz, hadtörténeti írásokhoz és visszaemlékezésekhez fordult. Nem kopírozta le a történelemkönyvek lapjait, de megtartotta művében a történelmi hűség hagyományát. Összesen mintegy 600 egyénített szereplőt, 200 történelmi személyt és 20 nagyobb csatajelenetet ábrázol monumentális művében az író.
* '''Eposz''' jellegű elemei: Az író szerint a történelem irányítói nem a kivételes egyéniségek, hanem a tömeg, így az alkotása amolyan „népeposznak”„” is nevezhető.<ref>Mohácsy: 136. old.</ref>
61. sor:
A főszereplőket vastag kiemeléssel jelöljük.
* '''[[Mihail Illarionovics Kutuzov]]''' herceg – az orosz sereg idős fővezére
* ''törzstisztek a főhadiszálláson és egyéb névvel szereplő tisztek:''
** Zserkov
** Tusin kapitány
74. sor:
* [[Ferenc magyar király|Ferenc császár]]
* '''Pjotr Kirillovics Bezuhov''' gróf (Pierre)
* ''Kuragin család:''
** '''Anatolij Vasziljevics Kuragin''' herceg (Anatole)
** Hippolit Vasziljevics Kuragin herceg (Hyppolite) – Anatole testvére
171. sor:
Az igazi történelmi alakot az emeli magasba, hogy elfogadja, megérti a Gondviselés nép által sugallt kívánságát. Így növekszik meg Kutuzov alakja, akinek taktikája a halogatás volt, s így válik sajnálatraméltó, szánalmas alakká [[I. Napóleon francia császár|Napóleon]] a műben. Napóleon a magabiztos fellépésével, irányításával önnön képére kívánja igazítani a világ sorsát és befolyásolni a történelem folyását, emberi életek felett akar rendelkezni s ebbe bukik bele.
A történelem és szabadság közti összefüggéseket a következőképpen tárja fel:
:: ''Ugyanígy a történelemben azt, amit ismerünk, a szükségszerűség törvényeinek nevezzük; azt, amit nem ismerünk, szabadságnak. A szabadság a történelem szempontjából csupán annak kifejezése, ami ismeretlen marad azon túl, amit az ember életének törvényeiről tudunk.'' … ''A történelem az ember szabadságának megnyilvánulását a külső világgal időben és oksági viszonyban való kapcsolatában vizsgálja, vagyis az értelem törvényeivel határozza meg ezt a szabadságot, ezért a történelem csak annyiban tudomány, amennyiben ezek a törvények meghatározzák ezt a szabadságot''. (Tolsztoj, Epilógus, 2. fejezet/11. rész)
229. sor:
[[Kategória:Orosz regények]]
[[Kategória:Lev Nyikolajevics Tolsztoj]]
{{Link FA|az}}
| |||