„Louis Pasteur” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Irodalom: Bot: Nemzetközi katalógusok sablon hozzáadása |
a Bot: a(z) de:Louis Pasteur kiemelt szócikk; kozmetikai változtatások |
||
42. sor:
| weboldal = <!-- http:// nélkül -->
}}
'''Louis Pasteur''' ([[Dole (település)|Dole]], [[1822]]. [[december 27.]] – [[Marne-la-Coquette]], [[Hauts-de-Seine]], [[1895]]. [[szeptember 28.]]) francia mikrobiológus és kémikus, aki az orvostudomány történetének talán legfontosabb egyéni alakjaként ismert mint a [[mikrobiológia]], az [[immunológia]] és a [[járványtan]] megalapítója. Hírnevét leginkább a [[baktériumok]] kórokozó hatásáról szóló elmélet felkarolásának és a védőoltási módszerek kidolgozásának köszönheti.<ref>{{cite web|url=http://www.accessexcellence.org/RC/AB/BC/Louis_Pasteur.php|title=Louis Pasteur|language=angol}}</ref> 1888-ban a vezetése alatt létrejött a [[Pasteur Intézet]] ({{ny-fr|Institut Pasteur}}), amely az [[Immunológia|
Apja Jean-Joseph Pasteur, foglalkozását tekintve cserzővarga, anyja Jeanne-Étienne Roqui volt. 1881-ben a [[Magyar Tudományos Akadémia]] is tagjai közé választotta. Koporsóját a párizsi [[Notre-Dame székesegyház (Párizs)|Notre Dame]] székesegyházban helyezték el ideiglenesen, majd a Pasteur Intézet kriptájában nyert örök nyugalmat.
48. sor:
Az ifjú Pasteur tanulmányait a család barátai szorgalmazták. Iskolaéveit [[Besançon]]ban a Collége Royalban töltötte. Majd 1842-ben [[Párizs]]ba ment. 1843 és 1846 között természettudományi tanulmányokat folytatott az École Normale Supérieure-ön. Egyetemista éveiben nem mutatkozott meg különleges tehetsége, sőt „középszerű” kémikusnak tartották. De már 1847-ben a párizsi École Normale Supérieure-ön doktori oklevelet szerzett fizikából és kémiából. 1849-től a strasbourg-i egyetemen kémiát tanított. Ekkor vette feleségül Marie Laurent-t, a Strasbourgi Akadémia rektorának leányát. Öt gyermekük született, de közülük csak kettő érte meg a felnőttkort. 1854-től a lille-i egyetem tanára volt. 1858-ban a [[École normale supérieure|École Normale Supérieure]] igazgatója lett. 1867 és 1873 között a [[Sorbonne]] professzora. 1868. október 19-én szélütést kapott, aminek következtében a keze megbénult, de tovább dolgozott. 1888-tól haláláig a Pasteur Intézetet vezette.
Több tudományos díja mellett számos kitüntetésben részesült. A [[Bonn|Bonni
== Munkássága ==
78. sor:
{{jegyzetek}}
== Tudományos művei ==
* ''Dissymétrie moléculaire'' (1922)
* ''Fermentations et générations dites spontanées'' (1922)
86. sor:
* ''Maladies virulentes, virus-vaccins et prophylaxie de la rage'' (1933)
* ''Mélanges scientifiques et littéraires'' (1939)
=== Levelezése ===
* ''Lettres de jeunesse. L'Étape de la cristallographie 1840–1857''
* ''La seconde étape. Fermentations, générations spontanées, maladies des vins, des vers à soie, de la bière 1857–1877''
115. sor:
[[Kategória:A Francia Akadémia tagjai]]
[[Kategória:Agnosztikusok]]
{{Link FA|de}}
| |||